A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 10. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt - A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék új elnöke

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 10. számához. Budapest, 1887. március 6-án. Köztörvényi ügyekben. Á hngyaték-átadásl ügy elintézésére a hagyatéki bíróság van hivatva akkor is, midőn a perre utasított örökös keresetét nem adta ugyan be a perre utasító törvényszékhez, de az összes érdekelt örökösök által osztályos egyesség mutattatott fel a ha iryatéki biróságná1. (Illetőségi összeütközés.) A margittai kir. járásbíróság a közte és a nagyváradi tör­vényszék között előfordult illetőségi összeütközés folytán az ügyiratokat a kir. Curiára felterjesztette néhai Z. Szilágyi < lábor hagyatéki ügyére vonatkozólag. Nevezett örökhagyó hagya­téki ügyében a margittai járásbíróságnak 1885. évi 924. sz. vég­zésével a vonatkozó összes iratok a perre utasítás kérdésében leendő határozat hozatala végett a nagyváradi tszékhez áttétettek és a tszék 1885. évi 4,201. sz. a. végzésével Sz. János több ér­dektársai ellenében perre lett utasítva, nevezett járásbíróság pedig ugyanakkor a hagyaték állaga biztosításának eszközlésére meg­kerestetett. Később 188fi. április 9-én 759. sz. a. Z. Szilágyi Mihály s érdektársai, egy a hagyaték állagára vonatkozó osztályos egyes­séggel felszerelt kérvényt adtak be, mely a járásbíróság által illetékes intézkedés végett a nagyváradi tszékhez át — innen pedig, minthogy a tszék magát ezen ügyben eljárni illetékesnek nem tekintette, a járásbírósághoz visszaküldődé. •— A járásbiró ság támaszkodva a perrend 590. §-ára és a volt semmitőszék több rendbeli döntvényére és az 1881. 59. t.-c. 7. §. alapján az ügyet a Curiához felterjesztette. A m. kir. Curia ezen illetőségi összeütközés elintézésében a margittai járásbíróságot nyilvánította illetékesnek, a hagyaték átadására irányzott kérvény elintézésére és a hagyaték átadására. »Mert a perre utasított örökös nem adta ugyan be kere­setét a törvényszékhez, de a helyett ő és a többi érdekelt örö­kösök bemutatták a hagyatéki bíróságnak a köztük létrejött osztályos egyességet s kérték annak értelmében a hagyaték át­adását. Itt tehát nem forog lenn az 1868 : LIV. t.-c. 590. §-ának c-sete, mely az egyességnek létre nem jöttét s az ellentétes igények fentartását feltételezi; hanem fen forog ugyan azon törvény 58S. § ának esete, a melyben eljárni a hagyatéki járásbíróság van hivatva« ; »minél fogva a felterjesztett ügyiratok további eljárás végett visszaküldetnek«. (1886. okt. 28. 6,460. sz. a.) Á földtulajdonos, a ki a telkén harmadik személy által tör­tént építkezés felöl tudott s a jóhiszemű épitkezöt attól azonnal el nem tiltotta, nem követelheti sem az épület elhordását, sem az előbbi birtokállapot helyreállítását, hanem csak a beépített terü­let értékének megtérítését. (A. P. T. K. 418. §-a.) A pécsi kir. tszék: A keresetnek részben hely adatván, alperesek... a hivatkozott vázrajzon a), bj, dj, ej f) betűkkel jel­zett 21'/-, Dói elfoglalt területen emelt épületet elhordani, ugy a jelzett 21 '/2 dől területet a felperes község birtokába és hasz­nálatába átbocsátani tartoznak, stb. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla az első­biróság Ítéletének felebbezett ama részét, mely szerint területet felperes községnek birtokába átbocsássák, egyúttal pedig arra is, hogy az ezen területen épült házat elhordassák, megvál­toztatja, felperest keresetével ezen irányban is elutasítja, stb. Indokok: A kihallgatott tanúk ellentétes vallomást tesz­nek arra nézve, hogy a püspökbogádi 32. számú telekjegyzőkönyv­ben 44/b. helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak hol állott azon határvonala, a mely ezen területet azon köztértől elválasztottc, a melyre nézve felperes keresetében azt állítja, hogy alperesek abból 96 •ölet jogtalanul elfoglaltak volna Azon kérelemnek pedig ho°"y alperesek az emelt épületnek elhordatására kötelez­tessenek, nem lehetett helyt adni már azért sem, mert felperes nem tagadta, hogy alperesek már az 1876. évben felemelték az épületet és azt sem vonták kétségbe, hogy a község — holott erről tudomással kellett birnia — nem tiltakozott az építkezés ellen, ezen esetben pedig figyelemmel az o. b. ért. 21. §-a által e részben érvényben tartott o. p. á. törv. 418. §-ára, a község a legjobb esetben is csupán a beépített terület értékének megtérí­tését követelhetné, nem pedig az épület elhordatását, stb. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik, főleg azért: mert ha bebizonyítódnak vétetnék is a peres felek egyet­értésével kinevezett szakértőnek véleménye alapján az, hogy az alperesek által építtetett ház nagyobb része az úrbéri térképen kitüntetett határvonalon túl a felperest illető köztéren fekszik, mely körülmény az alperesek részéről 2. szám alatt csatolt mér­nöki térrajzzal is támogatva van, az pedig, hogy több tanúnak vallomása szerint a kérdéses határvonal az úrbéri térképen kijelölt határvonalnál is beljebb az alperesek telkére esnék, annak is figyelembe vételével, hogy emez adatok ellen a jelenlegi határ­vonal jogos birtoklását alpereseknek kellene kimutatni, nem zár­hatná ki annak megállapítását, hogy az úrbéri térképen kitünte­tett határvonalon kívül eső terület alperesek telkéhez csakis fog­lalás útján juthatott : még sem lehetne a visszahelyezés és az épület elhordatására irányzott kereseti kérelemnek helyet adni azért: mert a mint a másodbiróság által tüzetesebben kiemeltetett, felperes község a kétségtelen tudomásával még 1876. évben tör­tént építkezést nem akadályozván, legjobb esetben is csak a beépített terület értékének megtérítését követelhetné. Az alperesek telkére vezető utat illető kereseti kérelemmel pedig felperes a tanuk vallomásánál fogva s a szóban forgó köz­térnek eddigi rendeltetésére való tekinteten felül még azért is helyesen utasíttatott el, mert a mennyiben felperes ama közteret a jövőben eddigi rendeltetésétől eltérő használatra kívánja fordí­tani s e végből tartja szükségesnek az eddigi használat megszün­tetését, annak esetleges eszközölhetése nem a jelen pontra tar­tozik. (1886- deczeraber 20-án, 5,455. szám.) A tőzsdebiróság illetékességének megállapítására nem szük­séges, hogy az illetékességet megállapító okmány felperes bir­tokában legyen: elég ha az»n Írásban kifejezett kikötés tényleg létezik és ez bizonyittatik. A budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának (1886. november 3-án 669. sz. a.) az illetékesség megállapíttatik stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1886. nov. 29., 7,244. sz. a.) .Misner Ignác ügyvéd által képviselt L. M. felperesnek Pollák Rezső ügyvéd által képviselt D. és P. cég alperes ellen 193 frt iránti perében következő végzést hozott: Az első bírósági ítélet azon részében, mely alperest 57 frt töke megfizetésére kötelezte, az 1881. 59. t.-c. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíttetik. Okok: Keresetlevelében felperes az 57 frtnak és kamatának megítélését azon alapon kéri, mert alperes két waggon tengerit határozott utasítás ellenére métermázsánként 4 frt 90 kr. helyett 4 frt 87 Y-2 krral adott el és mégis a különbözetet a B. alatti könyv­kivonatban felperes terhére irja, miután a tárgyalásnál felperes által tett előadás szerint is, a két waggon tengerit tárgyazó ügy­letre nézve az eljárt bíróság illetékessége írásban kitöltve nem lett, az ezen ügyletből származható követelésre nézve a külön bíróság illetékessége meg nem állapitható, s ez okból az e bíró­ság Ítéletének felfolyamodással megtámadott azon részében, mely alperest az 57 frtnak és kamatának megfizetésére kötelezi, meg­semmisíteni kellett; nem volt megállapítható az eljárt bíróság illetékessége ezen 57 frt tekintetében a tárgyalás elején felperes által tett azon előadás alapján sem, hogy ezen 57 frt az A. alatti kötlevélbeli ügyletre pótfedezetül szolgált, mert az A. alatti köt­levél alperes által aláirt példányának alperes részére visszaadásával végbefejezést nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents