A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 10. szám - Adható e bekebelezés nélkül jelzálogi biztositási elsőség a hitelezőnek?

82 OG. távoli és közeli kísérleti cselekedetek közti határvonal megállapítása körül a vita mai napig befejezve nincs, az ismeretes dolog. Az egész vita föoka azon törekvésben keresendő, hogy ezen határvonal általános abstract jogi formulával határoztassék meg, mely minden bűntettre egyaránt alkalmazható legyen; mig ez s ma már mondhatni a túlnyomó többség által lehetetlenségnek van elismerve. A két felfogás közti különbség azzal fejezhető ki, hogy az első nézet szerint annak eldöntése, vájjon egy bizonyos cselekedet előkészítő vagy véghezviteli cselekedet-e, tisztán jogi kérdés — quaestio juris ; — mig az ellenkező nézet szerint az csak annyiban jogkérdés, a mennyiben vizsgálat tárgyát szükségszerűen képezi az is, vájjon a kísérlet fogalma helyesen felfogva s a kérdésben forgó bűntett vagy vétség törvényszerinti tényálladéki ismérveivel szemben helyesen alkalmazva lett-e, — egyebekben azonban e határvonal megvonása ténykérdést képez. A nélkül, hogy ezen határvonal absolnt jogi fonnulázásának kísérleteire bővebben kitérjeszkedhétnéj)k> csak egy ily kísérlet megemlítésére szorítkozunk, mely nem az elmélet, hanem a bírói gyakorlat köréből ered. A nápolyi semiuitőszék (1881. évi nov. 9. Riv. Pen. 15. k. 46. lap) szerint: annak eldöntése, vájjon egy bizonyos cselekedet előkészítő vagy véghezviteli cselekedet-e, nem ténykérdés, hanem jogkérdés. Csak előkészítő cselekedetek azok, melyek a) azon föltevéssel is egyeztethetők össze, hogy a tettesnek nincs szándékában a büntettet elkövetni, vagy b) a melyek, ha esetleg a bűntettre irányzottaknak bizonyulnának is, nyitva hagyják még az elállásnak lehetőségét a célba vett jognak sérelme nélkül. Helyesen vette a b) alatti formulát birálat alá a Riv. Pen. tudós szerkesztője, mert tenyerén fekszik, hogy ezen formulázás mellett a büntetendő kísérlet csak a bevégzett kísérletre (delitto mancato) szoríttatnék s így majd valamennyi kísérlet büntetlen maradna s egyenes következménye lenne a tulajdonképeni kísérletnek (ellentétben a bevégzett kísérlettel) általános büntetlensége, mert a kísérlet mindaddig, mig bevégzett bűntetté nem lesz, nyitva hagyja az elállás lehetőségét s mindaddig, mig bevégzett bűntetté nem lesz, nem sérti meg in concreto a bűntett tárgyát képező jogot. Hogy ezen felfogás lehetősége tételes törvényünk szempontjából a priori ki van zárva, az ugy a btk. 67. § 1. pontja rendelkezése, mint ennél, a 68. §-szal összevetése kétségtelenül bizonyítja. De concret kérdésünk szempontjából is fontos azon igen helyes megjegyzés, melyet a fenti ítéletre L u c c h i n i tett s mely szerint: »Szükséges igen is a cselekedet véghezvitele, hogy a tettes bűnös szándéka nyilvánulásra jusson a külvilágban, a mely a jognak nélkülözhetlen légköre; de mihelyt ezen szándék kitűnik az által, hogy a cselekedetek kétségtelenül a jogellenes célra iráliyulvák, a kísérlet meg van állapítva s a potentialis jogsértés kétségtelen. Ha a tettes önként eláll, büntetlensége (quoad kísérlet) ez alapon áll be, de ha akarata ellen megakadályoztatott, a véghez vitt cselekedetek állandó s megsemmisithetlen tényt képeznek«.S példáiul felhozatik : Titius késsel rohan Cajusra, de egy harmadik személy megfogja karját; Maevius létrát támaszt Sempronius házához, felmászik a létrán s a nyitott ablakon behatolni készül, midőn a rendőr elfogja. Mondottuk, hogy ma túlnyomó s uralkodó a második, vagyis azon nézet, mely szerint azon kérdés, vájjon egy adott cselekedet előkészületi vagy véghezviteli cselekedet-e, lényegileg ténykérdés. Egy bűntettre szorítkozunk, az egyszerű lopásra. A lopásnak tételes törvényünkben adott fogalom-meghatározása szerint a lopás véghezviteli cselekedetét az elvétel képezi, ennélfogva az elvétel megkezdése képezni fogja a lopás véghezvitelének megkezdését s így a btkv. 65. §-a értelmében az egyszerű lopás kísérletét. — A kérdés, vájjon egy concret esetben fenforog-e az egyszerű lopás kísérlete, most már kétségtelenül jogkérdés is annyiban, a mennyiben arról van szó, vájjon a kísérlet fogalma a kérdésben forgó vétség törvényszerinti tényálladéki ismérveivel szemben helyesen lett-e alkalmazva, másként mondva, a mennyiben arról van szó, vájjon a-bíró a kísérlet fogalmát csakugyan a »megkezdett elvételbe* helyezte-e; de azon kérdés, vájjon a concret esetben adott cselekedettel megkezdetett-e az elvétel vagy sem, lényegileg ténykérdést fog képezni. Adható e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőség a hitelezőnek? Irta: dr. ISSEKUTZ VIKTOR erzsébetvárosi ügyved. Dr. Kleckner Alajos jogakadémiai tanár ur ily cím. alatt e lapok idei 6-ik számában, egy felmerült konkrét esetből kiindulva, értekezik és azon végeredményre jut, miszerint »jelzálogi biztosítási elsöség« adható bekebelezés nélkül, de. ez nem a teher (t) lapon, hanem quasi, mint a tulajdonos szabad rendelkezésének szerződésszerű korlátozása a tulajdoni (B) lapon lenne feljegyezendő. A felmerült kérdés, mely egy törvényhatósági kölcsönfelvétel belügyminiszteri jóváhagyásának következő záradékából merült fel: />Szükséges továbbá, hogy a felveendő kölcsön j e 1zálogi biztosításának bekebelezése csak a kölcsönből építendő tüzérségi laktanyára szorittassék, a kötvény X-ik pontjában megjelölt további városi ingatlanokra pedig a hitelező intézet részére c s a k az esetleges e 1 s ö s é g köttessék 1 e ugy mint ez más törvényhatóságoknak adott kölcsönöknél történik« — szerény nézetem szerint is ép oly érdekes, mint a mily kevéssé vitás; — és ép annyira nem bir lényeges jogi jelentőséggel, mint a mily kevéssé kell a tulajdon fogalma, a tulajdonos szabad rendelkezési képessége elméleteit a kérdés megvilágításának segélyül hívni és ép annyira nem kell külön a telekkönyvi rendszerben nem gyökerező új tételt felállítani, új bejegyzési címet keresni, mint a mily kevéssé lehet - jelzálogra vonatkozó bejegyzéseket és igy elsőséget is a B) lapra eszközölni « Dr. Kleckner tanár ur, ugy szerény nézetem szerint is a felmerült esetnél következő kérdések merülhetnek fel : 1-ször: egy bizonyos ingatlanra zálogjogilag bekebelezett követelésnek esetleges elsősége más ingatlanokra feljegyezhető? . 2-szor : mily alapon teljesíthető és mily lapjára a telekkönyvnek az ilynemű feljegyzés ? 3-szor: van-e jogi jeléntősége az ily esetleges elsőség kikötésének ? Ezen kérdések megfejtésénél szükségesnek tartom a telekkönyvi rendtartásnak azon szakaszait, melyek ide vonatkoznak idézniA telekkönyvi rendtartás 59. §. címirata szerint a telekkönyvi bejegyezvények fajait taxatíve sorolja fel, s így hangzik: »A telekkönyvi bejegyezvények vagy a) bekeblezések (betáb)ázások), melyek minden további igazolás nélkül; vagy b) ' előjegyzések .(Pranotatiönen), melyek csak utólagos igazolásuk teltétele alatt eszkozlik a nyilvánkönyvi jogoknak, mint ilyeneknek szerzését, átváltozását vagy megszűntét: és végre c) puszta följegyzések." A telekkönyvi rendtartás 104. ij. az 59. §. c) pontjában jelzett ..-telekkönyvi ferjegyzíseket« következőleg irja körül: »A telekkönyvi följegyzések tárgyát oly viszonyok és tények képi-ztk, melyek-• a) a telekkönyvbeni följegyzés által csupán azon személvek érdekében tétetnek közzé, kik a fekvöségek vagy jelzálogi köve. telésekről jogügyletet akarnak kötni, a nélkül, hogy az előjegyzés elmulasztásával bárminemű jogi következmény lenne összekapcsolva ; vagy pedig melyek b) a polgári perrendtartás és jelen szabály határozatai szerint egy bizonyos azzal egybekapcsolt joghatály végett jegyeztetnek föl. Az elsőbb nemüekhez tartoznak a kiskorúság, annak a keresztelési vagy születési bizonyítvány vagy a nagykorúság alapjáni kitörlése ; az atyai vagy gyámsági hatalom meghosszabbítása ; a gondnokság és csőd följegyzései. A második nemüekhez számitandók a zárlat, a végrehajtási haszonbérbeadás, a végrehajtási árverezés, az egyetemleges zálogok, a rangsorozat és a per folyamatban létének följegyzései.« A telekkonwi rendtartás 52. világosan felsorolja, hogy a tulajdoni lapra milynemü bejegyzések eszközölhetők és rt)-tól é) pontjáig mindenütt csakis a szorosan a tulajdonjog szerzését, gyakorlását ezekre vonatkozó változásokat, a tulajdonjog tárgyait képező ingatlanok körülírását, stb. engedi e lapra feljegyeztetni, sőt a 105. §-ban határozottan ki van mondva, hogy följegyezések csakis a teherlapra jegyzendők be és csakis azon följegyzések, melyek a fekvöség tulajdonosának személyét tárgyazzák, vagy melyek a tulajdoni jog megtámadását tanúsítják, iktattatnak a tulajdoni lapra. A telekkönyvi rendtartás hivatkoztam szakaszai mindenütt taxatíve — és nem exemplative — sorolják fel tartalmukat, s így azok kibővítéséről analógia utján váló kiterjesztéséről szólani nem lehet. A tulajdonjognak fogalma, ezen fogalomból leszármazó tulajdonosi akaratszabadság, rendelkezési képesség igenis létezik, de szerény nézetem szerint nem úgy, mint dr. Kleckner tanár ur következtetését levonja, mely szerint a- tulajdonos akkor, nűdön valakivel kölcsönügyletet köt — jövő egész hiteléről lemondhatna ; ily szerződésre én címet nem ismerek; a példakép felhozott elő