A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 8. szám - Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye? - A köztörvényhatósági törvény magyarázatához. Nyilt kérdés.

66 A J OG. tátik, hogy felperes édesatyja néhai Schmidt Mátyás alperesek telkébe 270 forintot és pedig 250 frt v. p. és egy tehénnek és egy lónak oda vitelével beruházott, azt pedig, hogy ezen házhoz vitt tárgyak miként képeznek összesen 270 irtot és ennek 1 3 része, mely helyes számítással 90 frtot tesz, miként szolgálhatott mégis alapul arra, hogy alperesek annak V:) részeképen ű6 frt 66Vu kr. töke megfizetésében marasztaltatnak el? az indokolásból megérteni nem lehet, azon másodbirósági Ítéletet tehát mint teljesen érthetetlent hivatalból megsemmisíteni és ugyanazon bíróságot érthető ítélet hozására utasítani kellett.— II. A m.kir. Curia (1887. jau. 28. 281. sz.) A kir. ítélőtábla Ítéletének hivatalból való megsemmisítése mellett újabb ítélet hozatalára utasittatik. Mert a kir. itélő tábla az elsöbiróság Ítéletét I. r. alperesre vonatkozólag helybenhagyt a, ki nem is felebbezett, nurt a /. elsöbiróság előtt pernyertes lett, esküt pedig II. r. alperesnek itélt, holott ez a perben nem is védekezett, tekintve, hogy a másodbiróság Ítéletének rendelkező része annyira érthete t1 e n, hogy alaposan még az alsóbirósági ítéletek egybehangzóságára vonatkozólag sem bírálható el, a kir. itélő tábla ítéletét az 1881. t.-c. 39. §. nj pontja értelmében hivatalból megsemmisíteni s az ujabb ítélet hozatalát elrendelni kellett.— Mi hinni akarjuk, hogy egy felsőbb bíróság részéről i 1 y e n ítéletek csak ugy keletkezhetnek, mert a bírák az elintézendő ügyek óriási halmaza folytán nem érnek rá sem az előadásra készülni, sem az előadást kellőleg meghallgatni, annál kevésbé azt ellenőrizni. De azért mindig rendkívüli szomorú állapot az, melyen rendkívüli eszközökkel is segíteni kell, hol ilyen dolgok oly ijesztő számban történnek. Hova fejlődik még ez állapot, ennek csak az Isten a megmondhatója ! A magyar jogászegylet Csemegi Károly elnöklete alatt f lm 14-én délután ülést tartott, melyen Tóth Gáspár selmeczi ügyvéd »a bírósági szervezetröl« értekezett. A birósági szervezést -- az előadó — a', egyes és társas birósági hatáskör között felállítandó határvonaltól teszi függővé. A határvonalat az egyes és társas birósági hatáskör közt elvi alapon megjelölve nem látja és azon nézettel, hogy egyes bíróság elé az egyszerű, csekély értékű és gyors elintézést igénylő perek tartozzanak, a kérdést megoldhatónak nem tartja. Helyteleníti, hogy a biróságok hatásköre a pertárgy 500 forinton aluli vagy felüli értékétől tétessék függővé, mert mig ezen összeg az egyiknek csekélység, ugyanaz sok másnál egé-z vagyon. A vagyonjogi pereket egyes biró elé kívánja első fokon utalni, mert azonos a biró képesítettsége és aznos jogi szabályok és bizonyítási eszközök alkalmazandók, akár M 0 akár I,'00 forintos per döntendő is el. A minősítés azonos levén, az egyes birót a társas bíróval egyenlő színvonalra helyezi. Mittermayer és Feuerbach azon állításával szemben, hogy egves bíróság csak zsarnoki kormányrendszerek alatt foglalhat tért : rámutat Angliára, Portugáliára, Dániára, Svéd és Norvégiára, melyekben az egyes birói rendszer uralkodó. Szükségesnek tartja a birói minősítés szigorítását és az ügyvédi minősítéssel való azonosítását ; statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy az egyes bíróságtól felebbezett és megmásított Ítéletek arányszáma egyenlő a lársasbiróságoktól felebbezett és megmásított Ítéletek arányszámával (i>7—(i3°/u), s mert az egyes birói eljárás gyorsabb s olcsóbb, ezért ad az egyes birói rendszernek előnyt. A vagyonjogi, tehát anyagi javakkal szembeállítja az erkölcsi javakra vonatkozó pereket (házassági, válóperek, gyermekek törvényessége vagy törvénytelensége, gondnokság alá helyezés, atyai hatalom korlátozása, kiskorúság meghosszabbítása, holttányilvánitás stb.) és ezekre való tekintettel az egyes és társas birósági hatáskör közötti határvonalat elvi alapon akként határozza meg, hogy az anyagi javakra vonatkozó perek egyes birói, az erkölcsi javakra vonatkozók társas birói ellátásban részesüljenek az első fokon. A felebb e z é s i hatóságot új tárgyalás és bizonyítási eljárás után az anyagi javakra vonatkozó perekben a törvényszékekre, az erkölcsi javakra vonatkozókban a kir. itélő táblára kívánja ruházni s az előbbiekben a kir. táblához, az utóbbiakban a kir. Curiához egy revisiót hoz javaslatba, mely csupán a jogkérdésre terjedne ki A törvényszékelv ekként felebbezési forumokká válván, elesik a kir. tábla decentralisatiójának szüksége, mert a 64 törvényszék ezáltal ugyanannyi felebbezési fórummá alakul át A figyelemmel hallgatott felolvasást élénken megéljenezték. Ezen fent közölt felolvasás alkalmából az egylet elnöke: Csemegi Károly, a következő érdekes beszédet tartotta : Nagyon helyesen jegyezte meg a felolvasó ur, hogy a kérdésnek minden oldalról megvilágítása ennek a szempontnak a felfejtését is igényelte. Kleméit tette le a felolvasó ur egy, más államokban is különböző szempontokból tárgyalt kérdés, az egyes birósági rendszer megvitatásának. Én természetesen itt részletesen nem foglalkozhatom e kérdéssel. Annyit azonban hosszú gyakorlatom alapján s a jelenlegi tényezőkkel való összeköttetésemnél fogva is megnyugvással constatálhatok, hogy e rendszer valószínűleg actualitással jelenleg nem bír. Érdekes és régi vita ez, mint méltóztatnak tudni. Már az angol szervezet alapján, Európa többi részeire nézve is irányadólag, a kimerithetőség alaposságával tárgyalta Bentham, tárgyalták mások is. 'rattak cáfolatok pro és contra. Az eredmény azt mutatja, hogy — Anglia kivételével — Európa egyik állama sem fogadta el az egyes-birósági rendszert. Ott, hol századokon át fejlődött a bírósági intézmény, hol a bíróságban a birói szellem már meghonosodott és magas fokra juttatta a biró kiképzését, a bíró szellemét, lelkületét és irányát ; a hol tehát a lehető legnagyobb megnyugvással lehetett volna az egyes-biróra bízni a pereket, valamennyi állam, szabad és nem szabad : mai napig mind refusiiozta az. egyes-birósági intézményt. És szabad legyen hamarjában épen Angliának legszabadelvübb és legkiválóbb, Anglia történetében halhatatlan emlékezetű Lord Brougham-ra hivatkoznom, ki mint a Privy Council tagja, mely bíróság tudvalevőleg társas-bíróság, ezeket mondá egy munkájában : hét éve, hogy e legfelsőbb bitóság tagja és soha, egyetlenegyszer sem volt alkalma, hogy birói székéből felállva, meg ne győződött volna, hogy az ügy, mely elintéztetett, nem intéztetett volna el oly jól, ha kizárólag ő maga lett volna a biró. És legyen szabad nekem hivatkoznom arra, hogy habár a legbehatóbban és a legvégsőig menő lelkiismeretességgel kutatom mint biró az ügyek állását : birótársaim közbesz.ólása nélkül, ha magam intézném el az ügyeket, számos esetben igazságtalan ítélet jönne létre. A mi a költséget illeti, erre igen gyakran hivatkoztak, utóbbi időben többször, mint azelőtt ; fájdalom, csaknem divattá lett, hogy mi magunk az igazságügy férfiai előállunk a költségek kérdésével, tápot nyújtva azoknak, kik ezen eszmét nem az igazságügy fejlődésére, hanem annak ártalmára ragadják meg. Szabad legyen jeleznem, hogy valószínűleg még ezen kérdés megvitatása folyamán alkalma fog nyilni a kezés meghallására is, a mely értekezésből tűnni, hogy Magyarország birói szervezetént vezetése által tömérdek oly költség kímélte igazságügy javítására és előmozdítására, han szolgál. Nekem szent hitem és meggyőzöd beszélek — hogy ha a birósági szervezet ej vissza, a kir. tábla decentralisatiója mellett csak igen-igen csekély költség-emelés kívántatik ;ászegyletnek egy oly érteín kétséget kizárólag ki fog yes alapokra való visszameg, mely most nem az z igazságügy depravatiójáia — tapasztalati adatokból ;lyes rendszerre vezettetik íostani költségekkel szemben ha mindazon ügyek, melyek nem képezik bitói elintézés tárgyát, a bíróságtól elvonatnak és ha mindazon ;k, melyek zinleg a bírás! sát eredményezik :t emlitsek, csak tulajdonkép Hogy csak eg; kezménye lehet, hogy gyűlés, a melyben egy-két, gyakr sőt vannak esetek, midőn négy-ö kozott. Ez egy igen figyelemre n mi birósági szervezetünk, hogy a mellett mennyi erő fogyasztatik, költség okoztatik és mennyi idő vezet helyes alapra lesz fekte' fog gondolni az ő igazságügyére fogni, hogy mit tesz az, ha a birós és odaadja a másiknak ; hogy mit személyes szabadságától é^ becsület mit tesz az, ha a társadalom megfi ember ártalmatlanná fog tétetni : hí és fontosságához mérten fog a szer oly végtárgyalási jegyzökönyvek főtartalma a vádlottak és tanuk val megsemmisítése nem lesz folyton S2 megtakarítás háramolnék lényegesen javulna. Engedelmet kérek szólni (Halljuk ! Halljuk ! nak és nem állhattam mi hivatásunk a financiális k i a leghelytelenebb szervezetnek követóság büntető tanácsában alig van egy >bb ügy elő ne fordulna, hol két-három, tárgyalás is eredménytelennek mutatdolog. Ez mutatja, mily lábra jutott a sági személyzet folytonos elfoglalása yi ember idéztetik folytonosan, mennyi oltatik eredménytelenül. Ha a szerlia egyátalában az ország komolyan fogja tudni a vagyonát megfosztatik talián ; hogy az ártalmas tatni fognak látni, hogy melyeknek végtárgyalás igen nagy ilgáltaíás is ha egész nagyságában fel ság elveszi az egyik einbertt tesz az, hogy egy ember :k vallomásaira nézve a »detto« s ton szükséges. Már ebből is egy ;azságügyre és maga az igazságsz< lábban A/l li Mi igazságszolgáltatás nyújt es érezni fogja az ország, hog fontosságával szemben Nem marad egyéb h mondjak az egylet ne.ében (Éljenzés.) Vajkay Károly. hogy szabadságot vettem magamnak 1 a tárgyhoz. Az egyletben határozatok nem hozatal, hogy rá ne mutassak arra, hogy nem a mi rdések előtérbe tolása az igazságügyi szempontok y még a legnagyobb pénzügyi szükségben is érezni jótétemények nagyságát, melyeket egy jól rendezett s még ha netalán költségtöbbletre volna is szükség, >gy ez igen csekély mérvre olvad le a feladat inthogy a t ide faiadott rtekezi ezen urnák vitában köszönetet részt vett. királyi íluöke igen üdvös újítást szándékozik a táblán életbeléptetni, melynek célja a tábla különféle tanácsaiban egyöntetűbb fölfogást meghonosítani. Ugyanis az új elnök minden héten conferentiális értekezleteket akar megtartatni a tábla tagjai által, melyekben vitás jog megvitatva egyértelmű elfogadás és cgyönte Ezen conferentiális megbeszélések elseje megte szombaton. Igen élénk vita remélhető, hogy az intézmt kívánt célokat meg fogja v; líirósagi kineiezések. K folvt a kitűzöl üuybuzL Utal jendnek céljából, ó 12-én felett s eléretni t e t t e k : a 1 b i r á k k ; járásbírósághoz R e i c h Gyula ; a budapesti VI. ker. járásbíróságai Adolf, ugyanoltani trszéki jegyzőket ; Sándor igaz'ágügyministeri segédfo E e i c h t i n g e r Ernő ottani iá a bras : Kri 11 Péter módosi jbiróság ráczkevei jbirósághoz : dr. H o r k a y ilmazót ; az esztergomi jbirósághoz : dr. sbirósági aljegyző ; j á r á s b i r ó v a: László ottani albiró ;ügyészszé: a > 1 i n Victor budapesti alügyész. ; t ö r:cskereki törvényszékhez : I v k o v i t s