A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 7. szám - A törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában
A JOG. 57 törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában. A budapesti ügyvédi kamara f. hó £-án délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a juristitium kérdése képezte. A közgyűlésen, melyen Szedenics János elnökölt, a kamara tagjai szép számmal jelentek meg. Fabiny igazságügyminiszter tudvalevőleg a törvénykezési szünetet az elsöbiróságnál eltörlő törvényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni és a régi szabadságolási rendszer visszaállítását fogja javasolni. Előbb azonban leiratot intézett az ügyvédi kamarához, a mennyiben azt véleményadásra szollkja fel. Az ügyvédi kamara választmánya behatóan foglalkozott a fölvetett kérdéssel és határozatának a közgyűlésen való előterjesztésével Sztéhlo Kornél előadót bizta meg Sztehlo előadó felolvasta az ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez intézendő felterjesztését a választmány szövegezésében. Kivonatilag közöljük belőle a következőket: Teljesen egyetértünk abban, hogy az 1883. évi XXX1I1. t.-c. jelenlegi alakjában célszerűtlennek bizonyult és azért örömmel fogadjuk Excellentiád bölcs elhatározását e törvénycikk megváltoztatását illetőleg. Kétségtelen, hogy az igazságszolgáltatás nagymérvű megakadását az első folyamodású bíróságoknál az utolsó években nagyrészt a törvényszünetröl szóló törvény célszerűtlen intézkedései okozták. Mindazáltal a baj orvoslását nem a régi állapot visszaállításában találjuk és a törvénysziinetnek az első folyamodású bíróságoknál teljes megszüntetését nem helyeseljük. Szerintünk a jelenlegi törvény főhibája az, hogy a törvényszünet az ügyvédi munkára ki nem terjed. Az igazságszolgáltatás gépezete csak akkor működhetik rendesen, ha anr.ak minden alkatrésze arányos mozgásban van Ha tehát az a tényező, a mely az ügyeket feldolgozza két, hónapig teljesen és azonkivül még 2 hónapig részben szünetel, a másik tényező pedig, a mely az ügyeket előkészíti, folyton dolgozik, csakhamar kész a fennakadás. Mi tehát a főhibát abban találjuk, hogy a törvényszünet alatt a felebbviteli és pertári teendők és az egész bizonyító eljárás nem szünetelnek, szóval, hogy az ügyvédi munka nem szünetel. De a fennálló hibákon a törvény módosítása, nem pedig a juristitium teljes megszüntetésével lehet segíteni. Ki lenne mondandó a szüneti törvényben, hogy az e. f. bíróság vagy egyes biró minden ügyet elintézhet a szünet alatt, a melynek elintézése tisztán bírói munkából áll. E szerint csak a contradictorius eljárás, a tárgyalások, a tanú kihallgatás, szemle, eskükivétel és a határidők szünetelnének, de nem a birói határozathozatalra már előkészített ügyek 'elintézése. Ki lenne mondandó továbbá, hogy tárgyalások is tarthatók, ha azt a felek közösen kérik. Ki volna veendő a szünidő alól az egész végrehajtási eljárás ; ki volnának veendők egyáltalában az összes polgári, telekkönyvi, kereskedelmi, váltó-, csőd-, fegyelmi és fenyítő ügyek, a mennyiben contradictorius eljárás nélkül elintézendök. A teljesítési és jogorvoslati határidők tekintetében kimondandó lenne, hogy a szünet előtt megkezdett határidők a szünet által félbeszakittatnak és a szünet elteltével a szünet előtt lejárt idő hozzászámitásával tovább folynak. Ily berendezés mellett a szüneti birák nem lesznek kárhoztatva a semmittevésre, de nem is lesznek a munka által túlterhelve. Ily berendezés mellett az ügyvédnek is lenne némi szünideje, a mi a jelenlegi törvény uralma alatt alig volt. — A jelenlegi szünidő tartamát mi is hosszúnak tartjuk, nézetünk szerint ugy az első folyamodású, mint a felső bíróságoknál elég volna hat hét Elvül volna végül felállítandó, hogy az ügyek elintézésének az egyik vagy másik biró szabadságideje miatt nem szabad késedelmet szenvednie.« Sztéhlo előadó még szóbelileg is támogatta és elfogadásra ajánlotta a választmány előterjesztését. A törvényszüneti törvény 4 évi fenállása alatt belátták annak célszerűtlenségét, a mennyiben az ügyek lassabban intéztettek el és a hátralékok felszaporodtak. A szünidő megrövidítését mindenki elfogadja ; a tekintetben is egy a vélemény, hógy a felső bíróságoknál a törvénykezési szünet fentartandó, mert ott szaktanácsok működnek, a melyeknek együttmaradása kívánatos. A kérdés csak az első folyamodású bíróságokra szorítkozik tehát és a szóló kimutatja, hogy a törvénykezési szünet itt is sokkal elöuyösebbnek bizonyult, mint a régi szabadságolási rendszer. Különösen hangsúlyozza a törvényszünet fentartásának támogatására a földművelő népesség érdekét, a mely az aratási időszak alatt lehetőleg megkímélendő a törvénybe idézéstől. Ajánlja a választmány előterjesztését elfogadásra. A kérdés fölött ezután meglehetősen élénk vita indult meg. Andaházy László a juristitiumnak ellensége és azt fényűzési cikknek mondja. Nálunk, a hol egyszerű sommás perben alig lehet 3 év előtt harmadbirósági ítéletet kapni, a juristitium az első bíróságra nézve korai intézmény. A szóló legfölebb a curiára nézve véli fentarthatónak. Az ügyvédre nézve is kárral jár a törvénykezési szünet, mert ez idő alatt keresetétől meg van fosztva. »Idö pénz« a mai kor jelszava ; ennélfogva érthetetlen előtte, miért kellene épen erről az ügyvédnek lemondania. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint: »mondja ki a közgyűlés, hogy az ügyvédi kamara az első és másodfolyamodású bíróságoknál a törvénykezési szünet eltörlését tartja szükségesnek.« H a u e r Sándor azt mondja, hogy a ki a szünet anyagi hiányait nem képes kiállani, az ne legyen ügyvéd. A szellemi foglalkozású embernek pihenésre van szüksége. Pártolja a választmány előterjesztését. (Helyeslés.) Friedmann Bernát csapást lát a földmivelő népre abban, hogy a nyári munkaidőben több napig elhúzódó tárgyalásokra, tanuzásra idézik be. A juristitiumnak egy igen nagy előnye, hogy mig azelőtt a biró tetszése szerint, akár a legnagyobb ügyforgalomnál vehette ki szabadságidejét, most azt csak a nyári hónapokban teheti, a mikor az ügyforgalom úgyis a legcsekélyebb. — Pártolja a választmány javaslatát. Török Zoltán fölemlíti, hogy a föld népére való hivatkozás nem helyes, mert pl. a Szepességben az alföldi nyári munka őszi munka számba megy. . . Egy hang : A Szepességrek külön juristitiumot adunk. ^Derültség.) Török Zoltán folytatva beszédét Andaházy javaslata mellett nyilatkozik. L i t e r á t y Ödön : A fölvetett kérdés nem a biró, sem az ügyvédi, sem a népességi szempontból, hanem tisztán igazságügyi szempontból bírálandó meg. Mióta a törvénykezési szünet fönáll, törvénykezésünkben bizonyos rendszeresség fejlődött (Felkiáltások : Még rosszabb lett !) Bűnnek tartaná az igazságszolgáltatás tekintetéből, ha ez a kitűnő regulator elvettetnék. Vagy legyen juristitium, de akkor legyen mindenütt, vagy ne legyen sehol. Pártolja a választmány javaslatát. Baintner Imre szerint is egyedül az a döntő, hogy a törvénykezési szüneti rendszernél 9 hónapig rendszeresen működik az egész bíróság, mig a szabadságolási rendszernél 12 hónapi rendszertelenség uralkodik. Pártolja a választmány javaslatát.Neskovics Döme Andaházy indítványához járul. (Felkiáltások : Szavazzunk !) Az ezután megejtett szavazásnál a választmány javaslata 18 szavazattal 13 ellen elfogadtatott. Ausztria és külföld. Angol büntetőjogi codificatio. III. (Befejező közlemény.) A szökés vagy elősegítése igen szigorúan büntettetik (s. 132—138). Bevalljuk, hogy mi a szökés büntetlenségét igazságszolgáltatási képtelenségnek tartjuk. Erkölcsielen iratok vagy tárgyak kiállítása, eladása közzététele két évi fegyházig sújtható (s. 147). Ugyanily büntetés éri azt, ki csel útján 21 éven felüli nőt házasságon kívüli közösülésre férfiúval rábir (s. 148—149). Egy évi fogházig terjed a common nuisance büntetést, mi minden törvénytelen cselekmény vagy törvényes kötelesség elmulasztását jelenti, mely a közönség életét, biztonságát, tulajdonát, egészségét veszélyezteti vagy egyetemes jog élvezetét, gyakorlását gátolja (s. 150—152). Egy — visszaesésnél két — évi fegyházig sújtja a fogyasztásra alkalmatlan tárgyak eladását, kiállítását (s. 153). Két évi fegyház sújtja a bordélyház-tartást vagy alkalomszerzőt^. 154. 155), mi a fenálló jognak (3. Geo. IV. c. 114. s. 1: 25 Geo. II. c. 36. s. 8; 21 Geo. III. c. 49. s. 2) és több úi codexnek megfelel (1882. dec. 1. életbelépett new-yorki 322. §., 1864. febr. 16 svéd cap. 17. §. 11). Hasonló büntetés éri a szerencsejátékbáz-tartókat (s. 156). Büntetés éri azt, ki beteg vagy örült köteles tartását elhanyagolja, valamint a családfőt, ki 16 éven aluli gyermekkel vagy cseléddel szemben ily mulasztás által annak egészségét aláássa vagy életét veszélyezteti (s. 159—161). Hasonlóan bűnhődik a kellő gondosság elmulasztásaért veszélyes állatok, tárgyak őre, gyártója, szerkesztője (163—164. s.). Mindezekre nézve a mi jogunk hol néma, hol hézagos, a kellő oltalmat nem nyújtja. Emberölést követ el, kinek bántalmazása gyermek halvaszületését okozza, ki gyermek vagy beteg halálát félelemgerjesztés által, ki más halálát tett vagy mulasztás által okozza habár azt hatályos eszközök alkalmazása még megmenthette volna (s. 165 — 173). Gyilkosság (murder) forog fenn: 1. ha a tettes szándékában volt a halál okozása; 2. ha szándékában volt oly sértés, melyről tudja, hogy valószínűen halált okoz és ha ez neki közömbös ; az esetben ölési szándék hiányában is tette gyilkosság; 3. ha az előző két esetben tévedésből más személyt öl meg; 4. ha a tettes törvénytelen célú cselekményt követ el, melyről tudja vagy tudnia kellett volna, hogy következménye ember halála lehet s ha így a halált okozza, habár célját e nélkül óhajtotta volna elérni. Tekintet nélkül a tettes szándékára vagy előrelátására, gyilkossággá minősül az ölés ezenkívül: ha súlyos sértés szándékából a megjelölt súlyos büntettek (honárulás, kalózság, szökés fogságból, lázadás törvényes letartóztatás ellen, gyilkosság, elragadás, elszöktetés, rablás, erőszakos betörés házba, gyújtogatás elkövetésének vagy elkövetői szökésének elősegítése végett történt; ha ily célból kábító szer adatik valakinek s ez belehal; ha valaki lélekzésének megszüntetése okozza a halált (s. 174. 175). A gyilkosság büntetése halál; kisérlet, szövetkezés, felbujtás, bűnpártolás büntetése ez esetben élethossziglanos kényszermunkáig terjedhet (s. 178-181). Utóbbi az emberölés büntetése is