A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 10. szám - A hitbér sajátosságai. 2. r.

A JOG. tositéka ellen a jogászi közvéleményben előidézett, az már ismét I mélyében fel van korbácsolva egy másik szerencsétlen kísérlet által az igazságszolgáltatás egyik életfeltétele ellen. Az igazság- 1 ügyminiszter az ország összes bíróságaihoz 531/885. sz. a. ren­deletet bocsájtott ki, melylyel olypéldátlan módon szorítja meg az j irodai átalányt, hogy több helyről hozzánk érkezett megbízható értesítések szerint teljes szünetelését lehet várni az amúgy is botrányosan lassú ügymenetnek az orzság legtöbb bíróságainál; a bíróságok kénytelenek az írnoki segédszemélyzet leg­nagyobb részét elbocsájtani, és a megmaradottaknak napi díját épen az éhenhalásra elégséges minimumra leszállítani. Az igazságügy barátait, kik benünket igazságszolgáltatásunk érdekében folytatott nehéz küzdelmeinkben mindenkor támogatni szívesek voltak, kartársi üdvözlettel felkérjük, hogy azon minisz­teri intézkedés hatásairól az ügyködésük területén levő bíróságok ügymenetére nézve kimerítő, tárgyilagos és számszerűadatokkal támogatott észleleteiket velünk közöl­jék. Azon megnyugtató öntudattal tehetik ezt, hogy ők, ha csak egy szemernyivel is elősegitendik ez által annak a nagy ügynek diadalát, minek neve hazánk igazságszolgáltatásának j a v i t á s a. A szerkesztőség. Takarékosság és igazságügyi tönk. (Adatok nz irodai átalány kérdésének reformjához a m.-óvári kir. járásbiróság területéről.) Az igazságügyminiszteriumnak intézkedése folytán a győri kir. törvényszék területén levő hat bíróság díjnokainak fizeté­sére csak 4,746 frt évi átalány van engedélyezve. E bíróságoknál eddigelé 27 díjnok volt alkalmazva, kikre tehát fejenként a fenti összegből 48V8 krnál több napi díj nem esik. Ez összegből meg­élni teljes lehetetlen lévén, a díjnokok legnagyobb része elhagyta a bíróságokat, a kik pedig megmaradtak, csak előbbi napdíjaik meghagyása mellett tették ezt. Ezen nagyszerű reform következménye, hogy a I m.-óv ári bíróságnál, melynek ügyforgalma a 17,000 számot meg­haladja, az eddigi hat díjnok helyett csak kettő maradt meg, kiknek ezen ügyszámok tisztázását magoknak kellene eszközölniök, mert e bíróságnál irodatiszti állomások rendszeresítve nem lévén, az alkalmazott 3 írnok tevékenysége a polgári, bűnügyi, bagatell, elnöki, továbbá telekkönyvi iktatói, kiadói s irattári teendők által teljesen absorbeáltatik. Miután pedig egy díjnoktól évenként átlag 3,000 darabnál többnek tisztázását követelni nem lehet, kétségtelen, hogy az al­kalmazott két díjnok minden forcirozás mellett sem lesz képes 7 — 8,000 számnál többet feldolgozni, ugy hogy biztosra ve­hető a f. év végével 8— 10,000 számnyi restáncia. Ez intézkedés egy rövid hó óta áll fenn s már is ott vagyunk hogy a terminusos darabokon kívül semmi egyéb nem tisztázható le, hogy ítéletet, végrehajtási kiküldést világért sem kaphatunk; ott vagyunk, hogy a birói személyzet az újonnan beérkező ügy­számok nagyrészét nem intézheti el, mert azok az előző aktákkal fel nem szerelhetők, ugy, hogy rövid idő alatt a törvénykezésnek nálunk egészen fenn kell akadnia. A m.-óvári és nezsideri járás ivenkint átlag 50 — 60,000 forintnyi bélyeget fogyaszt; jogosan tövetelhetjük tehát, hogy legalább ezen összeg, melyet tisztán az gazságszolgáltatásra költünk, a mi bíróságainkra fordittassék is, nert az igazságszolgáltatásnak nem az a célja, hogy az államnak övedelmet hajtson. Reménylem, hogy e sorok közlése az igazságügyi kormányt • tarthatatlan állapot orvoslására fogja ösztönözni. Dr. Bobest István, m.-óvári ügyvéd. Vegyesek. Irodai átalány és igazságügy. A zólyomi ügyvé­lek valóban utánzásra méltó tettre szánták el magukat. Ok zon veszély ellenében, mely az irodai átalány hallatlan meg­bontása által a zólyomi kir. járásbiróság ügymenetét és a nagy >«kereső közönség érdekeit fenyegeti, erélyes, de tárgyilagos ílterjesztést intéztek az igazságügyminiszterhez. Ezen kitűnően szerkesztett felterjesztésből a következőket veszszük át és csak sajnáljuk, hogy helyszűke miatt egészben nem közölhetjük. »Excellentiád folyó évben kiadott rendeletével a hazai bíróságoknál alkalmazott díjnokok számának lejebb szállítását, a megmaradt napidíjasok fizetésének 1 írtról 80 krra leendő csökkentetését elrendelni jónak találta. A rendelet ezen utóbbi intézkedése a zólyomi kir. járásbiróság összes díjnokai részéről nyomban a munka beszüntetését eredmé­nyezte, minek folylán a besztercebányai kir. törvényszék elnöke szükséges­nek találta a rendelet ezen részét haladéktalanul felfüggeszteni, és a díjnokok fizetése tekintetében egyelőre a statusquot fentartani stb.« »A munkaerő elégtelen voltánál fogva hónapokig, de sőt néha évekig is várnak a kiadványozásra ; csak tekintetbe kellene venni végül azt, hogy évről évre legalább 2,500 darab telekkönyvi másolat rendeltetik meg a telek­könyvi irodában, a letétek pedig nagyobbára több ivre terjednek, akkor nyomban beláthatná Excellentiád, hogy a nagy ügyforgalmat nemcsak az évi 3,800 telekkönyvi, 5,700 polgári ügy, köztük 553 per és 500 hagyaték, 4,605 bün fényit ő, 585 kisebb polgári ügy teszi, melyek­hez, miután szintén a díjnokok munkáját szaporítja 355 elnöki ügy is járul, hanem hogy a bíróság munkája az itteni speciális másutt fel nem lelhető viszonyoknál fogva óriási. És ezen felette nagy munka elvégzésére a járás­biróság eddig 5 szóval öt díjnokkal rendelkezett, kik dacára annak, hogy a hivatalos órák állandóan esti 7 óráig voltak meghosszabbítva, dacára annak, hogy ök az apró egy frtnyi fizetéssel éppen nem járni szokott önzet­len munkakedvtől vezéreltetve, többet végeztek, mint mennyit az állam tőlük nagyobb fizetés nyújtása mellett is követelhetne, a munkával meg nem bír­tak, a hátralék permanens maradt, de sőt folyto'.i nagyobbodott is. De hogy is végezhetné el 5 díjnok ezen óriási munkát, ha hozzávesszük, hogy a bűn­ügyek tárgyalása egymagában csaknem az összes díjnokokat veszi naponként igénybe, még pedig a munkaidő legalább felerészén keresztül, mert a büntető eljárás tudvalevőleg megkívánja a jegyzőkönyvvezető alkalmazását. Ezen eljárástól a bírák eddig kényszerűségből eltértek, maguk vezették a jegyző­könyveket, mert belátták, hogy a díjnokok rendes munkájukat sem képesek feldolgozni, de a felsőbb bíróságok az eljárási szabályokhoz ragaszkodva, a bűnvádi Ítéleteket egytöl-egyre megsemmisítették, jegyzőkönyvvezető alkal­mazásának elmulasztása okából, mi maradt tehát hátra, a birák kénytelenek a rendes ügymenet rovására a díjnokokat a bűnügyekben jegyzőkönyv­vezetökül alkalmazni stb. »Ha végül még megérintjük, hogy a zólyomi kir. járásbiróság berendezése botrányosan hiányos, hogy nincs elég számú szék, melyre a felek leülhessenek, hogy nincs elég asztal, melyen jegyez­hetnénk, hogy váróterem hiányában a két napi járásnyira fekvő falvakból és irtványokból a bírósághoz naponként seieglő és a hosszú úttól elfáradt nép dermesztő hidegben órákon át a szabadban kény­telen tartózkodni, mig ügyök előkerül, vagy mig a tanúskodás köte­lességét leróhatják, hogy mi (az ügyvédek!) vettünk a bíróság részére asztalt, pamlagot, lámpást, hogy mi szereztünk be a biróság részére a leirás körüli miseriák által megrémítve, nem csekély költséggel már több évvel ezelőtt litographiát és hogy ezen a munkagyorsaságot nagy­mérvben elősegítő segédeszköz dacára 5 díjnok még sem birta elvégezni a munkát ; akkor összes színeiben a valósághoz híven lefestve áll Nagyméltó­ságod előtt a zólyomi kir. járásbiróság jelenlegi állapotának a képe.* És habár sajnálattal kellett tapasztalnunk a múltban, hogy Excellentiád minden, bár legméltányosabb kérelem elől, mihelyt az ügyvédi körökből intéztetett, elzárkózott és tagadó álláspontot foglalt el, mégis saját reputatiónknak és az általunk képviselt felek legvitálisabb érdekeinek tartozunk azzal, hogy az eddig is alig tűrhető és a jövőre nézve elviselhetlen állapot ellen Excellentiádnál keressünk orvoslást, tiszteletteljes kérelmünket abban foglalván össze : miszerint a többször emiitett körrendeletet haladék­talanul hatályon kivül helyezni a zólyomi kir. járásbíróságnál eddig alkalmazva volt díjnokok számát nemcsak visszaállítani, de azt a szükség mérvéhez képest szaporítani, valamint az ezen járásbíróságnál el­harapódzott és általunk ecsetelt egyéb bajokat orvosolni kegyeskedjék. A nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter alázatos szolgái : Dr. Medveczky Samu s. k., Drottner Pál s. k., Blaho Ferencz s. k, Thomka Gyula s. k., Pollacsik Salamon s. k., Knyazoviczky János s. k., dr. Reicher Vilmos s. k., dr. Gráber Károly s. k.« A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1SS6. február havában. Beérkezett: Polgári 575, váltó 78, úrbéri 12, bűnvádi 652, fegyelmi 74; összesen : 1,81)1. Elintéztetett: (a mult évből hátra­maradottakat is beleszámítva) Polgári 799, váltó 106, úrbéri 13, bűnvádi 738, fegyelmi 76 ; összesen : 1,732. Curiai és táblai értesítések. \palin. Dr. K. I. Ad 6. Matin A. — Hám I. érk. 7170,86 sz. a., n. e., eld. Hűvös; ad 7. Nikacsev V. — Dokmanov Gy. érkezett 7165 í>6 sz. a., n. e., eld. Sztancsek; ad 8. Stanicskov P. — Kovcsin J. érkeze:t 7167/86 sz. a., n. e., eld. Halmágyi; ad 9. Kohrhamrner J. — Hahm I. érk. 6988^6 sz. a., n. e., eld. Sztancsek; ad 1(>. Linder J. — Berecz K. érk. 6987/86 sz. a., n. e., eld. Cimponeriu; ad ll. Piry M.—Klett J és neje érk. 7000, ^6 sz. a., n. e., eld. Egri; ad 12. Csik J. — Ham K. érk. 7749/S6 sz. a., n. e., eld. Piükovics. — Bács-Almás. K. K. Jágics J. — Herold J. és tsai ügyet a C. még m. évi nov. 12-én mv. — Háttaszék. T. S A f. k. * Valóban megszégyenítő állapot. A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents