A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 9. szám - A tagositási eljárást reformálni kell - Az egyházi javak a magyar jog rendszerében 6. r.

A JOG. 71 Megtörtént egy ügyfelemmel, ki a szent-gotthárdi k i r. járásbírósághoz 18H4. évi szeptember 19-én 4,375. szám alatt perújitási keresetet adott be, miként ügyének tárgyalására 468 nap alatt határnapul 18S5. évi december 31-ik napja tűzetett ki; ez még, eltekintve a gyors eljárástól, megjárná, hanem mi történt tovább ez ügyben J. Ügyfelem a várakozást megunva, 1885. évi december 2-án 60,521. sz. a. ezen fentebbi ügyének elintézése végett feljelentéssel élt, azt kérelmezvén a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszteriumnál először, hogy ügyének elintézését, hagyná meg a szentgotthárdi járásbíróságnak; másodszor, hogy az előadó bíró ellen hanyagságáért a fegyelmi eljárás elrendeltessék; erre 2,231,85 szám alatt 1886. évi január 5-én a következő végzést kapta : • Folyamodó ezen kérvénye visszaadásával értesíttetik, hogy perújitási keresetében a szent-gotthárdi kir. járásbíróság által ide tett 535. szám alatti jelentése szerint tárgyalási határnapul f. évi december hó 3l-ike tüzetett ki. Szombathelyen, 1885. december 28-án. Bárdossy László s. k., elnök.« E szerint tehát a feljelentés első kérelmi része elintéztetett, a második részt, hogy t. i. a hanyag előadó bíró ellen a fegyelmi (iljárás megindittassék, teljesen figyelmen kivül hagyatott. Tudomásom szerint ezen bíróság egyik birói tagja ellen számtalan panasz adatott már be ugy a múltban, mint jelenben és mindannak dacára, hogy járásunk népesség, terület és forgalom tekintetében az ország egyik legnagyobb járásbíróságai közé sorolható, még ez ideig az igazságszolgáltatási mizériák megvizsgálása tárgyában felsőbb helyről mi s em történt, pedig ama számtalan panasz megérdemlené, hogy más elintézést nyerjen, mint a fentebb előadottak. Ezen bíróságnál formális régiségtár van berendezve és ennek bizonyságául szolgáljanak a következő adatok: 1. A 92/84. számú kereset beadatott 1884. január 8-án, tárgyalásra kitüzetett 1885. év december 29 ére. 2. A 3,292/873. számú 1873. évben folyamatba tett sommás visszahelyezési keresetre, — mely pedig az ügyviteli szabályok szerint soron kivül lett volna elintézendő — 1885. év szeptember havában hozatott az első birósági Ítélet (12 év alatt). 3. A 234/881. számú szintén visszahelyezési, tehát soron kivül elintézendő kisebb polgári kereset beadatott 1881. évi szeptember 1-én, elintézést nyert 1885. évi október 3l-én. 4. A 686/870. sz. a. folyamatba tett keresetben az első bíróság ítélete ellen 1,845/872. sz. a. beadott felebbezés folytán a kir. itélő táblának 29,628,872. számú ítélete kiadatott 1884. évi július 21-én, azaz: 11 év múlva. Számtalan az ily féle restanciák száma, miért is igen kívánatos, hogy ezen bíróság megvizsgáltassék és pedig a magas minisztérium kiküldöttje által,* mert itt a határszélen népünk, valamint az ügyvédi kar a szomszédos stájer bíróságok kiváló pontos és gyors eljárásáról naponta ellenkezőt tapasztal. Igaz, hogy a szomszédban sem hajlott kor, sem kurzuson kivüli protekció, sem »komót sipka«, sem jogi tanulmányok hiánya birói kvalifikációt nem képeznek, — ezt tudva, nem csoda, ha népünk elégedetlen és a bíróság, valamint az ügyvédi kar naponta vészit tekintélye és erkölcsi álláspontjából. X. T. Irodalom. Beküldettek: Az általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Indokolás a kötelmi jog különös részéhez. Dr. Apáthy István egyetemi tanártól. A magyar igazságügyminiszter megbízásából. II. füzet. Budapest. 99—231. 11. Ara 1 frt 4<> kr. Ezen indokolásból a kezességre vonatkozó részt szerző ur szívességéből lapunk már a könyv megjelenése előtt közölte. Ezen füzet a tervezet 589-852. §§-aira vonatkozó indokolást tartalmazza. Németbirodalmi büntetőjog. (Kommentár zum Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich von Dr. Justus Olshausen.) 2 ik javított kiadás, 7-ik füzet. Berlin Vahlen Ferenc kiadása. Vas Gereben összes munkái Gyulai László rajzaival. Budapesten, Mehner Vilmos kiadása, 7 — 10. füzet. Ara füzetenkint 25 kr. f Dr. Johanny Lothar, a bécsi legtekintélyesebb és legkiválóbb ügyvédek egyike, vaskorona-rend lovagja, az alsó-ausztriai * Ismerve az igazágügyminiszteri államtitkár urnák jóakaratát és erélyét minden alapos igazságszolgáltatási sérelem orvoslása tekintetében, nem kételkedünk, hogy ezen csaknem hihetetlen állapotokat mielübb megvizsgálni és orvosolni fogja. A szerk. ügyvédi kamara választmányi tagja, a »Juristische Blátter* cimíí szaklap kiadója és szerkesztője, a birói államvizsga bizottság tagja Bécsben, folyó évi febr. hó 26-án, rövid szenvedés után 52-ik évében elhalt. Béke lengjen porai felett! Vegyesek. Birói kinevezés. Exner Nándor pénzügyminiszteri osztálytanácsos és fővárosi adófelügyelő, a pénzügyi közigazgatási bíróság itélőbirójává neveztetett ki. A fővárosi közönség és mi ügyvédek is csak sajnálattal látjuk távozni azon helyről, melyen előzékenysége és szeretetreraéltósága által — mi vajmi ritka, adóügyekben — kitűnt. Fogadja új díszes pálvájára lépte alkalmából őszinte szerencsekivánatainkat. Az illetékügy a képviselőházban. A folyó hó 18képviselöházi ülésben igen érdskes vita folyt az illeték-kezelés tárgyában. Györy Elek és Olay Lajos orsz. képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be »az 1881 évi XXXIV. és az 1883. évi XLIV. t.-cikkek némely hatá| rozatainak módosításáról.« A javaslat 19 íj ból áll s legérdekesebb részlete az, mely a felebbezési határidők kiterjesztését, az igazolási kérelmek kötött határidejének eltörlését, a bírságok mérséklését s azt sürgetik, hogy a felek ne legyenek kötelesek felebbezéseiket indokolni, továbbá a pénzügyi közegek ellen, ha a felsőbb hatóságok mulasztásokat észlelnek, a fegyelmi eljárás a felek kérelme nélkül is megindittassék. Györy Elek a javaslat mellett meleg hangú beszédet tartott, melytől nem lehet megtagadni a meggyőződés biztonságát s a hazafiúi aggodalom hevét. Élénken vázolta a mai tarthatatlan viszonyokat és concrét eseteket hozott fel, hogy a polgárok a rosz törvények miatt mily jogtalan követeléseket kénytelenek fizetni. Beszédének alapeszméje az volt, mit mi is szívesen aláírunk, hogy az állam a polgárok sérelmével nem gazdagodhatik. Szapáry Gyula gróf, m. kir. pénzügyminiszter beismerte, hogy a beterjesztett javaslatnak vannak olyan szakaszai, melyek elfogadhatók, de vannak olyan szakaszai is, melyeket elfogadni nem lehet. Egyébiránt 1883. óta, mióta a közadók kezeléséről szóló törvény alkottatott, kétségkívül merültek fel oly hiányok, a melyeket orvosolni kell és lehet is E hiányok összeállításával foglalkozik a kormány, az erre vonatkozó munkálat most is folyamatban van s ö határozottan kijelenti, hogy az illetékügyről szóh'> törvény hiányait pó:ló javaslatot a jövó ülésszak elején (tehát az öszszel) be fogja terjeszteni. E kijelentés alapján a képviselőház 141 szavazattal 97 ellen a törvényjavaslatot elvetette. Bízunk a kormányban, hogy ígéretéhez képest a jövő ülésszak elején oly javaslattal lép elé, mely illetékügyi közigazgatásunkat s bíráskodásunkat egyaránt megkönnyíti, a polgárok méltányos igényeit kielégíti s a napról-napra fokozódó sérelmeket megszünteti. Ez azonban, már most hangsúlyozzuk, csak ugy lesz elérhető, ha a törvénynek nemcsak alaki, hanem anyagi része is revisio alá vétetik. Vádlott beismerése nem föltétlen bizonyíték. Egy fiatal nő gyermeke fojtása miatt vizsgálati fogságba helyeztetett. Mindjárt első kihallgatása alkalmával beismerte szörnyű bűntettét. A vizsgálóbíró orvosi látleletet rendelt el, mely alkalommal az orvosi szakértő vádlott jelenlétében kijelenté, hogy nem hisz a nő bűnösségében. A kéznyomok a hulla torkán a látlelet alkalmával még tisztán láthatók és különös jellegűek voltak. Míg a nő keze hosszú, vékony és rendes alakú ujjakkal birt, addig a hullán látható kéznyomok kurta, vastag kéztől származottaknak, a hüvelykujj pedig rendkívül rövidnek látszott. Vádlott nő erre könyekre fakadva kijelenté, hogy gyermekét gyöngéden szerette, azt nem is ő gyilkolta meg és izgatottságában a gyilkos nevét is elárulta. Utóbbi a jobb osztályhoz tartozó egyén volt, kinél vádlott szolgálatban állott. A valódi gyilkos letartóztatása után az orvos igazolta, hogy ennek keze leírásának tényleg megfelelt, sőt hogy a hüvelykujj körömnélküli volt. Ezen kétségbevonhatlan bizonyíték alapján az esküdtszék vádlott bűnösségét beigazoltnak látta és őt bűnösnek kimondotta. Érdekes tanulságul szolgálhat ezen eset arra nézve, hogy némelykor az ártatlan is bűnösnek vallja magát és hogy azorvosi látlelet ily esetben bünvizsgálat nélkülözhetlen kellékének tekintendő. Curiai és táblai értesítések. Abauj-Szálltó. E. 0. Trombitás V. — Erdélyi ü. érk. 48756/8") sz. a., n. e„ eld. Knorr. — Apatin. Dr. K. L. A f. k. Hajnal M. és A. Asztalos P. ügyet a T. fo. -- Ad 1. Hoffmann J. és t. — ifj. Würz P. érk. 49297,85 sz. a., n. e., eld.Lipthay ; ad 2. Kovcsin M. — Zárity Nityin >. és t. érk. 227/86 sz. a., n. e., eld. Wéber ; ad 3. Kaufman S. — Lang Konrád J. érkezett 226/86 sz. a., n. e., eld. Wenczel ; ad 4. YYény M. — Staus A. ügy még n. jött fel; ad 5. Kemény Gy. — Bieber R érk. 3963/86 sz. a., n. e., eld. Asztalos. A többiről jövőre. — Arad P. A. Altacher — Berger ügy még n. e. — Dr. P. L. Ad L Tischler J. — Gedeon M. érk. 6344/86 sz. a., n. e., eld. Lipthay ; ad i. Ozv. Kőműves P.-né — Argyelan K. és t. ügy a C.-hoz érk. 7632/8t> sz. a., n. e., eld. Elekes; ad 3. Szelle J. — Hoffmann M. érk. 309/,v6 sz. a., n. e., eld. Lehoczky ; ad 4. Roth L. hagyat est. — Kintzig E. ügy még n. j. fel. — Báttasztk. T. S. Ad 1. és 2. Fischer D. — Göbelt B. 2 ügy még n. j. fel; ad 3. Fischer D. — Braun A. érk. 4137/86 sz. a., n. e., eld. Vavrik ; ad 4. Spiegl H. — Rán J.