A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 8. szám - A kir. Curia büntetőjogi, 51. számú döntvénye alkalmából

Ötödik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1886. február 21. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. A J O G HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 írt — kr. fél » «. 3 » — > negyed ». 1 50 • Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM. A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. Irta: V. K. — Pauler Tivadar lemondása. — Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. Irta: Dr. D a e m p f Sándor, pécsi ügyvéd. — Végrehajthatom peregyezség. Irta: Hostsuk János, rahói ügyvéd. — Sérelmek. (Könyörüljünk az árvákon. Irta: M i 1 á s e v i t s Márton bajai kir. közjegyző. ) - Irodalom. (Magyar bűnvádi eljárás a törvényszék előtt. Tervezet. Készítette: Csemegi Károly. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) A. „Jog Törvévnytára". Örömünkre szolgál, hogy értesíthetjük t. előfizetőinket, miszerint a,, Jog Töruénytára" című vállalat biztosítva van és meg jog -indulni. Azok tehát, kik arra már előfizettek, az 1886. évi törvényeket és igazságügy ministeri rendeleteket — 30 ív erejéig — meg fogják lapunk utján kapni és pedig lehetőleg azonnal, minekutánna azok hivatalosan közzététettek. Sikerült e vállalatra az elismert hirü Ráth-féle könyv= kiadó céget megnyerni, melynek törvénykiadásai mind a kiálli= tás díszessége, a nyomtatás szépsége és pontossága, mind a jegyzetek és magyarázatok kitűnő volta folytán, elismerten fölülmulnak minden más törvény kiadást. Ennek folytán tehát még ezentúl is elfogadunk előfizetéseket a „Jog Törvénytárá"-r a. Alkalma nyílik előfizetőinknek ez uton, a törvények és igazságügyi rendele= teket, díszes kiadásban megszerezni oly áron, mely a könyv= kereskedői árnak alkalmasint tán felét sem fogná kitenni. A Jog Törvénytárának« előfizetési ára. 2 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Január hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jan. hó 1-én lejárt, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek az előfizetési pénzt minél előbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. kir. Curia büntetőjogi, 51. számú döntvénye alkalmából. (V. K. ) A kir. Curia büntető tanácsainak 1885. november; hó 26-án tartott teljes ülése azt határozta döntvényképen, hogy idegen udvarba, (lakba) bemenő vádlott, két forintot értekben meg nem haladó élelmi cikk elvételével két törvénysértést követ el. Jelesül véghezviszi a K. B. T. K. 126 S-ában meghatározott lopást és ezen felül a B. T. K. 33: 2. §-ába ütköző magánlaksértést s e miatt, tekintettel arra, hogy I a B. T. könyvek két külön rendelkezésének az egységes cél által összefoglalt megsértése forog fenn s mindamellett büntető törvényünk ezt a többes törvénysértést a büntetendő egy- 1 ségek közé nem helyezi, ellenben az emlitett mindkét törvénysértés idő és véghezvitel módozata tekintetében egymással elválaszthatlanul összefügg, — a biró minden ilyen esetben a B. T. K. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazatot állapítson meg. Vagyis — lefordítva a tudós szójárást, mindenki által könnyebben megérthető magyarságra — a kir. Curia azt határozta, hogy arról a vádlottról, ki a végből ment be valakinek nyitott lakásába vagy azzal összefüggésben levő helyiségbe, hogy onnan esetleg három krajcár értékű zsemlyét, vagy ötven krajcár értékű csirkét lopjon, mondja ki a magyar biró, hogy eme vádlott nem tulajdon elleni kihágásban, hanem magánlak megsértésének vétségében bűnös s ezért ítélje el azt — nem nyolc napig terjedhető elzárásra, hanem három hónapi tartamig kiszélesbithető fogházra és ráadásul még száz forintig emelkedhető pénzbüntetésre is. A »Jog« állandó közönsége ismeri már a kir. Curia eme határozatának igen érdekes észjárásról tanúskodó, bizonynyal sok elmeéllel, ügyes szóbőséggel és nagy fáradsággal megalkotott indító okait. Tartózkodhatom ez okból ezeknek tüzetes ismétlésétől. De azt mégis ki kell emelnem, hogy eme határozata meghozatalánál a kir. Curia vita tárgyát nem képezhető igazságként fogadta el azt az állítást, hogy vádlott cselekedete a B. T. K. 332. §-ába ütköző, magánlak megsértése vétségének tényálladékát is kimenti, habár csak abból a célból követte is el ezt a vétséget, hogy amaz élelmi cikkekhez, melyek az idegen lakban voltak, hozzáférhessen s ezeket eltulajdoníthassa. Erre az alaptételre van fektetve a kir. Curia egész érvelése; ebből vonatott le az a következtetés, hogy a mondott esetben két törvénysértés követtetett el és eme két törvénysértés, a köztük létező, elválaszthatlanul szoros összefüggésnél fogva eszmei bűnhalmazat tekintete alá vonandó, minthogy a törvényhozás elmulasztotta ezt az öszszefüggő két törvénysértést az összefoglalt bűncselekmények, vagyis — a mint a kir. Curia kedveli mondani — a delictum complexumok közé sorozni. Határtalan tisztelettel hajlunk meg mi mind a nn y i a n a kir. Curia nagy tekintélye előtt ott, hol hivatva van törvény hiányát pótolni vagy a létező törvény hézagait kitölteni; a magam részéről készséggel adózom a leghódolóbb elismeréssel ama nagytudományú férfiú szellemének is, a ki rajta hagyta az emlitett döntvényen, annak egész szerkezetén, észjárásán és irányán, de főleg a közönségesen megszokottól nagyon elütő, még senkitől sem utánzott s talán pontos hűséggel nem is utánozható nyelvezetén és irályán körme nyomát; adózom elismeréssel eme férfiú széleskörű olvasottságának, fáradhatatlan szorgalmának és viszonyaink közt valóban ritka, legalább nem mindennapos odaadásának, melylyel az általa helyesnek tartott és nyíltan annak is vallott irány meghonosításának szenteli életét, majdnem kimerülésig minden erejét. Azonban hitem az, hogy eme határtalan tisztelet és hódoló elismerés értékéből mit sem von le a kétely s az ezt kifejező, csak tartózkodva hangoztatott kérdés: nem tévedett- e talán a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉD1 KÖZLÖNY. ) ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE.