A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 50. szám - Önsegélyre képtelen személy kitétele vagy elhagyása

200 nem lenne és ebből folyólag a törvény helytelenül alkalmaztatott volna, alap nélkülinek találtatott; de egyébként is a semmiségi panasz ezen pontja a magánvádlóként fellépett társulat kereshetőségi jogára vonatkozván, mint ilyen az esküdtszéki határozat meghozatala után semmiségi okul nem érvényesíthető ; mindezeknél fogva a semmiségi panaszt mint alaptalant elvetni kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Bejegyzett ügyvédjelölt nem törülhető ki az ügyvédjelöltek lajstromából, ha ugyan Írnoki állással, de ügyvédjelölti minöségIH'II alkalma/tátik a kincstári ügyészségnél. A m.-szigeti ügyvédi kamara választmánya. (1886. március 6. 80. sz. a.) Riesenberger Jenő, tekintettel azon körülményre, hogy a tudvalevőleg kezelési teendők elvégezésére rendszeresített írnoki állásban való foglalkozás ügyvédjelölti gyakorlatnak nem minősíthető, hogy a kincstári joggyakornoki és Írnoki teendők közt különbséget ezen két állásnak külön-külön történt szervezése is tanúsítja s nogy a pályázati hirdetményben a jogvégzettség iránt foglalt feltétel az Írnoki állásnak kezelésági mivoltát nem változtatja meg s hogy ama körülmény, miszerint a kincstári ügyészség nevezett Írnokokat tárgyalásokkal is megbízza vagy meg kívánja bizni, mint nem jogszerű eljárás, az írnoki állásnak ügyvédjelölti gyanánt teendő minősítésére indokul s e tekintetben praecedensül nem szolgálhat, a kamara ügyvédjelölti lajstromából egyhangúlag töröltetni határoztatott. A m. kir. Curia, (1886. november 3. 2,829. sz. a.) A nehéz telt végzés megváltoztattatik s a törlésnek hely nem adatik ; mert önmagában azon körülmény, hogy R. jenő kincstári ügyészséghez Írnokká neveztetett ki, az ügyvédjelöltek lajstromábóli törlését maga után nem vonhatja és pedig azért nem : mert a felebbezéshez csatolt pályázati hirdetményből kitetszőleg a pályázóktól jogvégzettség és ügyvédjelölti minőség követeltetett, a cél tehát az volt, hogy a kinevezendő írnok ügyvédjelölti minőségben alkalmaztassák s hogy R. Jenő ily minőségben való ban alkalmaztatott, ez a kincstári ügyésznek 1886. évi február 25-én 1,115. sz. a. átirata és felebbezéshez csatolt bizonyítványa, valamint a m. kir. kincstári jogügyek igazgatójának tanúsítványa által van igazolva; mert e szerint az ügyészségnél alkalmazott írnokok túlnyomólag joggyakornoki teendőkkel vannak megbízva; mert a felsoroltak által igazolva levén, hogy R. Jenő jelenlegi alkalmazásában is a jogi gyakorlat megszerezhetésére alkalmas módon lévén foglalkoztatva, ügyvédjelöltek lajstromából törlése teljesen indokolatlan. A m. kir. pénzügyi közigazgatás bíróság döntvénye, 30. szám. Na valamely nyilvános számadásra kölclezett vállalat alaptőkéjének gyarapítására új részvényeket bocsát ki és az új részvények eladásából névértéken felül befolyó bevételt különös tartalék-alapba helyezi: tekinthetö-e ez a kérdéses összeg oly adómentes jövedelemnek, mely az i8yj. évi XXIV. t.-c. §. értelmében a vállalat megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható ? (Az 1886. évi 6,125. számhoz.) Határozat. Ha valamely njilvános számadásra kötelezett vállalat rlaptökéjének gyarapítására új részvényeket hocsát ki és az áj részvények eladásúhói névértéken felül befolyó bevételét különös tartalék-alapba helyezi: ezen beiétele oly adómentes jövedelemnek, mely az 1875-ik évi XXIY.t.-c. 4.§. értelmében, a vállalat megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható lenne, nem tekinthető. Indokok: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak minden haszonhajtó foglalkozásból eredő üzleti jövedelme az 1875 : XXIV. t.-c. 1. §. értelmében az ily vállalatok és egyletek megadóztatásáról szóló törvény határozmányai szerint adóztatandó meg. Ezen törvény általános célzata az, hogy miután a vállalat összes jövedelméről nyilvános számadást tartozik vezetni, a vállalat adója nem az egyes külön foglalkozások szerint, hanem az összjövedelemről szóló nyilvános számadás alapján állapittassék meg. A vállalat azon jövedelmi forrásait, melyek külön adóztatás alá esnek, az idézett törvény 4. §. 1. pontja egyenként részletezi; minden oly jövedelem tehát, mely ott elősorolva nincs, az üzleti mérleg alapján való megadóztatás alá esik. Ilyen jövedelem a részvények névértékén felül fizetett ár (agio) is, mely, hogy a vállalat valóságos jövedelmének, nem pedig üzleti tökének jellegével bir, kitűnik abból is, hogy ahoz a részvények vásárlói igényt nem tarthatnak, miután befektetett tökepénz gvanánt csupán a részvények névszerinti értéke erejéig befizetett összeg szerepel; a részvények vásárlóinak csak névértékről szóló részvényjegyek adatnak ki és igy a vállalat ennél többet alaptőke-teherként felvenni sem tartozik. Az a körülmény tehát, ha a vállalat az általa p. o. 200 írtról kiállított s reá nézve csak 200 frtig kötelező részvényjegyért p. o. 240 irtot bevételezett, elvitázhatlanul megállapítja azt, hogy e' műveletből reá mint társulatra valóságos nyereség háramlott. Igaz ugyan, hogy az egyes részvényvásárlók saját személyüket illetőleg annyit fektettek be, a mennyit tényleg kifizettek a részvényjegyért, jelen ^ esetben azonban'nem a vásárlók ügye, hanem a vállalat adóztatása forog szem előtt; ez utóbbi nézpontból pedig tőkebefektetésnek csak az veendő, mit a vállalat mint társulat maga fektet be; már pedig a társulat tőkebefektetést csak az általa kibocsátott új részvények névértéke erejéig eszközölt, az új részvények vásárlóival szemben csakis az eladott részvények névértékéig lévén kötelezve. Valamint nem tekintheti egy nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy társulat befektetett tőkének azt az összeget, a mit egy részvényese esetleg általa megvett árukért a társulat pénztárába fizet, mert ez a nyers jövedelemhez, az eladott árúk előállítási költsége pedig a kiadási rovatba tartozik ; ép úgy, ha a vállalat új részvényeket ad el — tekintet nélkül arra, hogy ki a vásárló — a részvény névértékének megfelelő) ellenszolgáltatásértékének levonása után az összes bevétel nyereség természetével bir. Az új részvények névértékén felül fizetett árt (agiót) tökebefektetésnek tekinteni nem lehet; mert ha ez a bevétel befektetett tökének tekintetnék, akkor azon részvényesek nyereményosztalékát, kik részvényeidet a névértéken felül fizetett ár mellett — vagyis drágábban — vették; mint a többiek nem a részvények névszerinti értéke után, hanem a fizetett névértéken felüli ár hozzászámitásával kellene magasabb arányban kiadni; ekkor beállana az a viszás jog, hogy ugyanazon részvénytársulat részvényeinek egyik részlete után alacsonyabb, másik után magasabb arányú jövedelmet osztana ki, minek pedig megtörténnie nem szabad. A fentebbiekkel kimutatva van, hogy az új részvények névértékén felül fizetett ár természeténél fogva a vállalat valóságos jövedelmét képezi s mint ilyen a hivatkozott törvény értelmében az adóalapból ki nem vonható. De nem vonható ki oly cím alatt sem, hogy ezen jövedelem a társulat által tartalék-alapba helyeztetett; mert az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §. b) pontja szerint a tartalék-alapba helyezett jövedelem csak az esetben vonható le az üzlet nyers jövédelméből, ha ezen tartalék-alap a gépek stb. elhasználása által támadt értékcsökkenés fedezetére szolgál; miből következik, hogy a társulat oly jövedelme, mely nem ilyen kedvezményezett tartalék-alapban, hanem a társulat tetszése szerint alakított különös tartalék-alapba helyeztetett: a nyers jövedelemből törvényesen el nem vonható. Ezek alapján döntvényileg kimondani kellett, hogy ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat alaptőkéjének gyarapítására új részvényeket bocsát ki és az új részvények eladásából névértéken felül befolyó bevételét különös tartalék-alapba helyezi: ezen bevétele oly adómentes jövedelemnek, mely az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §. értelmében a vállalat megadóztatása alkalmával a nyers jövedelemből levonható lenne, nem tekinthető.. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1886. évi november hó 24-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1886. évi december hó 3-ik napján tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Bass Lipót e., budapesti tszk, bej. dec. 151, félsz. jan. 21, csb. Chira Elek, tmg. dr. YYolf Vilmos. — Kábdebó Jakah e., csíkszeredai tszék, bej. jan. 24, félsz. febr. 14, csb. Miklósi József, tmg. dr. Szentpéteri Kristóf. — Tóth Kálmánné e., kassai tszék, bej. jan. :!, félsz. jan. 13, csb. Teleki László, tmg. Korányi Károly. — Ehrlicll Márton e., békés-gyulai tszék, bej. jan. 3, félsz. jan. 29, csb. dr. Kudar Ottó, tmg. dr. Perger Elemér. Pályázatok: A zágrábi kir. jogügyi igazgatóságnál egy 4' 0 frt segélydíjjal javadalmazott fogalmazó gyakornoki áll. dec. 20-ig. — A török-kanizsai jrbságnál a 1 j á r á s b i r ó i áll. dec. 16-ig. — A lugosi jrbságnál albirói áll. dec. 17-ig. - A szegszárdi tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 31-ig. - A buziási jrbságnál aljegyzői áll. dec 17-ig. — A liptó-uj vári jrbságnál aljegyzői áll dec. 17-ig. — Az arad, jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 17-ig.- A fehértemplomi tszéknél dijjas joggyakornoki áll. dec. 18-ig. - A kapuvári jrbságnál albirói all. dec. 18-ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. dec 18-ig A pozsonyi jrbságnál albirói áll. dec 19-ig. - A pozsonyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 2-ig. - A zilahi tszéknél II. oszt jegyzői all. dec. 19-ig. — A komáromi tszéknél bir ói áll. dec. Jy.jg — Somorja székhelylyel rendszeresitett közjegyzői áll. dec. 31-jp. A pancsovai tszéknél II. oszt. segédtelek könyvvezetői áll H 19-ig. — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. dec. 19-ig. — A \0. ?°' jrbságnál albirói áll. dec. 22-ig. — A szegedi és a szolnoki kir. u„ ségeknél egy-egy alügyészi áll. dec. 22-ig. — A dárdai íc ö z j e , áll. jan. l-ig. — A kőhalmi jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. dec. 22-ig. Sy z ő i Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)