A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 50. szám - Adatok a bűnügyi statisztikához. A bpesti kir. fenyitő törvényszék és a melléje rendelt ügyészség működése, 1881-1885

Ötödik évfolyam. 50. szám. Budapest, 1886. december 12. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Előfizetési árai: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre. 6 frt — kr fél ». | 3 — negyed ».. 1 » 50 » Az előfizetés; pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Adatok a bűnügyi statisztikához. Irta: Dr Révai Lajos. — Uj bírói ügyviteli szabályok. — A kiskoruak cselekvésképessége. Irta: Dr. Dell'Adami Rezső, budapesti ügyvéd, egyetemi magántanár. — Melyik bíróság az illetékes? Irta: Hudák Andor, miskolci ügyvéd. — Önsegélyre képtelen személy kitétele vagy elhagyása. Irta: Dr. Illés Károly. — A törvényszéki szünet. — Ausztria és külföld. (A spanyol vízjogi törvény. Irta: Dr. Biermann Mihály, igazságügyminiszteri titkár. ) — Sérelmek. (Igazságszolgáltatási viszásságok. Irta: H a r m a t h Lajos, brassói ügyvéd. ) — Irodalom. (Az egyházjog kézikönyve. Irta: S c h e r e r Rudolf, Grác. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbíróság? határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) Adatok a bűnügyi statistikához. (A bpesti kir. fenyítő törvényszék és a melléje rendelt ügyészség működése 1881—1885. ) Komoly jelenség, melyről az igazságügyérnek az 1887. évi budgethez csatolt indokolása is leplezetlenül tanúságot tesz, hogy a bűnügyek száma évről-évre fokozódik. — Ezen jelenség nemcsak nálunk, hanem a civilisált államok mindenikében észlelhető és okai a növekedő pauperismus és számos lappangó socialis bajra vezethetők vissza. A feladata magaslatán álló államférfi kénytelen ezen jelenségekkel foglalkozni és a baj elhárítására szolgáló prophvlactikus módok és eszközökről gondoskodni; kormányunk tagjairól, fájdalom ilyen panegirikust eddigelé nem zenghetünk. Tévednek tehát azok, a kik hazai jogviszonyainkat a többi civilisált államok jogviszonyaihoz nem viszonyítva, azt állítják, hegy büntető codexünk volna az egyedüli oka ezen folyton növekedő kihágási és bűnügyi árnak. Lehet, hogy annak némi kis része van az emelkedésben, kiváltkép, mert némely cselekvényt vétségnek vagy kihágásnak minősített, mely a magyar nép öntudatában ilyennek nem szerepel vagy mert a nemzet szellemével ellentétbe helyezkedve, jogellenes cselekménynek minősített olyasmit is, a mit társadalmunk a tilalom dacára megengedettnek tekint és azért üldözendő cselekménynek nem akar minősíteni. Nem esik jelenlegi feladatunk körébe behatóbban foglalkozni ezen bár még oly érdekesnek igérkező kérdésekkel. A gyakorlati államférfiu és a practicus jogász csak akkor képesek valamely kórtünet orvoslását kezdeményezni, ha ezen baj létezéséről és terjedelméről kimerítő és megbízható adatok által tájékoztatnak. Ily adatok szolgáltatása képezi jelen cikkünk tárgyát is. Nincs az egész országban biróság vagy ügyészség, mely távolról mérkőzhetnék a bpesti kir. bíróságok és ügyészségek ügyforgalmával. Az ország egyes részeiben csekély mérvben jelentkező kórtünetek, itt a fővárosi gócpontban, szükségkép fokozódott mérvben fognak mutatkozni; az itt nyert tapasztalatok tehát az egész országra kihalóknak fognak bizonyulni. Előttünk fekszik a bpesti kir. fenyitő törvényszéknek, valamint az oldala mellett működő kir. ügyészségnek 1881-től 1885. végéig terjedő kimutatása: a büntettek vagy vétségek miatt előfordult feljelentéseknek s vizsgálatoknak mennyiségéről és eredményéről, valamint az érdekelt vádlottak számáról. Szemelőtt kell tartanunk, hogy a Btk. 1881. évben lépett tényleg életbe; tehát a mondott időszak egyúttal tükrét képezi a magyar Btk. életbelépte óta fejlődött büntetőjogi viszonyoknak. Figyelembe kell vennünk e mellett, hogy Budapest főváros évről-évre nagyban emelkedő lakossággal bír és hogy egy ilyen, amerikai viszonyokra emlékeztető gyorsasággal emelkedő városban a jogrendet zavaró elemek számaránya rendesen nem arithmeticai, de geometriai progressióban halad. De, hogy az új Btk. életbelépte óta beállott változást teljes mértékében felismerhessük, szükséges lesz röviden az annak életbelépte előtti néhány évre kiterjedő büntettek vagy vétségek számát is elősorolni. Az ide vonatkozó adatok csak az ügyészség részéről állanak rendelkezésünkre. 1878-ban a bpesti kir. ügyészségnél befolyt 14, 643 iktató szám, mely 3, 371 lajstromszámnak, vagyis annyi önálló bűnügynek megfelel. 1879-ben 13, 841 iktató, 3, 297 lajstromszámra megy a bűnügyek száma. 1880-ban pedig a lajstromszám már 3, 955-re emelkedik. Ezen munkahalmaz azon időben 1 kir. ügyész, 6 kir. alügyész és 1 berendelt vidéki kir. alügyész által lett feldolgozva, ugy, hogy 1878-ban minden alügyészre 481 bűnügy feldolgozása esett. Az új Btk. behozatalát követő időre eső ügyészi teendőkről alább fogunk kimerítően szólani. Bármennyire kívántuk volna is a kir. törvényszék és ügyészség működásét egy közös összehasonlító táblázatban és az adatokat egymásmellé helyezve kitüntetni, ugy erről mégis a rovatek különbözőségénél fogva le kell mondanunk. És azért első sorban a kir. törvényszékre, másodsorban pedig a kir. ügyészségre vonatkozó statisztikai adatokat fogjuk előterjeszteni. Behatóbb észrevételekre csak az utóbbi szolgáltat anyagot. A. A kir. törvényszék bűnügyi tevékenységi kimutatása.