A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 49. szám - Birói illetőségi controversiák

398 A J OG. félre nézve kereskedelmi értelemben vett nagyipari gazdászati tevékenységet képez (ktv. 558—261. §§. ) és nem az alól kivett k ö z p o 1 g. foglalkozást (ktv. 262. §. ) ugy a vasuti föld­munkát, illetve a vasuti test fel- és alépítményeit készitö épitész mérnök ebbeli iparszerüleg folytatott ügyletei után kereskedő (ktv. 3. §. ) illetve nagyiparosnak lévén tekinthető, e z e n é p i t é s i ügyletei kereskedelmieknek tekintendők (ktv. 258-261 §§. ) s ez alapon azok kereskedelmi (fél bizonyíték erejű; el­könyvelés tárgyát is képezik (ktv. 31. §. ), miért is az ily építési ipart űző vállalkozók, ezen ügyleteik utána bejegyzett kereskedők és illetve a hason jellegű nagyiparosokat (ktv. 31. §., dr. Apáthy keresk. jog 30. §. ) a b i r ó s á g i hely i- és illetve személyi illetőség tekintetében »szabályszerűen ve­zetett könyveik alapján« (ktv. 25—31. §§. ) megillető kivált­ságos jogot vehetik igénybe, és s z á m 1 á i k a per é r d e m é­b e n fél bizonyitékot képeznek. Ha pedig a v a s u t - é p i t é s, az azt épitő másik — az alperesi (pl. alvállalkozó) ügyfélre nézve is keres­kedelmi ügyletet képez: úgy annak ellenében a felperesi ügyfél (pl. a fővállalkozó) a kereskedelmi biróságok tárgyi illetőségét s azzal a szigorúbb anyagi és alaki kereskedelmi törvényhatározmányokat is igénybe veheti. (L. Keresztszeghy »keresk. bíróságok tárgyi illetősége«. ) És e k k o r a felperesi ügyfél v e szett h a s znot már nem csak dolus, de culpa levis, sőt egyszerű szerződésszegés ese­tén is igényelhet és továbbá (írásbeli megállapítás mellett és fel­téve, hogy mindkét ügyfél cége be van jegyezve) keresetében 8%-n ál magasabb kamatot is követelhet (1877: VII. t. -c. 7-9. §§. ) feltéve, hogy uzsora vétség esete nem forog fen (1888: XXV. 1. §. ); a törvény-késedelmi (6%) kamatokat pedig kölcsönös megállapodás és előre bocsátott intés nélkül is követel­heti, (ktv. 283. §. ) A mi a tárgyi illetőségnek az alaki és bizo­nyitási eljárás teréni jogkövetkezményeit illeti, a kereske­delmi tárgyi illetőség hatálya e tekintetben is kiválóan fontosnak mondható. Mert ugyanis ha pl. a vasutépítés kereskedelmi ügy­letet képez, akkor felperesnek a gyorsabb (és kevésbé költséges) rendes jegyzőkönyvi eljárás áll rendelkezésére. A bizonyítási el­járást, illetőleg az ellenfél által csak aláirt okirat (habár annak szövege nem lett általa irva, s illetve tanuk előtt kiállítva és látta­mozva) telj hitelű okmánybizonyitékot képez. (ktv. 313. §. ) stb. Ime; az előadottak után meggyőződhettünk arról, hogy ezen illetőségi vita-kérdés nagyon is fontos és megérdemli a szakkörök és intézők figyelmét. ... Annyi bizonyos, hogy mióta nem az ország legelső és legfelső bírói testülete — a Curia semmitőszéke — értelmezi a vo­natkozó törvényeket: azóta sürű homály üli meg jogéletünk nem egy útját. Nincs többé >egy akol, egy pásztor< a kiforrott, egye­temes »curialis ész< helyébe a szétforgácsolt subjectiv felfogások bizonytalansága lépett;... »a mennyi ház, annyi szokás<; a hány a táblai tanács, annyiféle a felfogás. Immár tehát cselekedni kell. Legyen világosság!... Ausztria és külföld. Az osztrák igazságügyi statistika 1883-ban. * (Befejező közlemény. ) II. A járásbíróságok. Volt 1833-ban összesen 913 járásbí­róság és pedig tartományok szerint: Alsó-Austriában 82, Felső­Austriában 46, Salzburgban 20, Stájerországban 66, Karinthia 28, Krajna 30, Tengerpart 29, Tyrol 66, Vorarlberg 6, Csehország 48, Morvaország 76, Szilézia 24, Galícia 174, Bukovina 15, Dal­mácia 33. A járásbíróságoknak a statisztikai adatok gyüjtésére ugyanazon táblázat van meghagyva, mint a törvényszékeknek. A rovatok tehát nagyban, egészben ugyanazok. Itt azonban a tör­vényhozási különbségek, melyek az egyes tartományok tekinteté­ben fenállanak, nagyon szembeszökők, mert tudvalevőleg például Galícia, Bukovina és Dalmáciában az ugynevezett intési eljárás (Mahnfervahren) nincs behozva, Tyrol és Vorarlbergben még nincs telekkönyv, Dalmáciában csak részben. Mindez a kimutatá­sok egyöntetűségét akadályozza. Az ügydarabok számát illetőleg beadatott az igtatóhi­vatalokban 1883-ban 8. 294, 898 (95, 842-vel több, mint 1882-ben); * Az előző közleményt lásd a »Jog« 47. számában. a mult évből maradt hátralék 26, 655, összesen elintézendő volt tehát 8. 321, 553. Tényleg elintéztetett 8. 292, 994 (99. 6%). Mindenesetre rendkívüli tevékenységre vall. Az 1883-ban fenállott 913 járásbíróság m i n d e g y iker e tehát átlag 9, 083 ügydarab esett. A fent kimutatott ügydarabok közül peres ügy volt összesen 177, 633, a melyekben a b a g a t e 11-ügyek nem foglaltatnak. Ezen peres ügyek közül elintéztetett 176, 580 és pedig el­intéztetett egyezség utján 84, 655 (48%); 41, 254 (24%) tárgya­lás után itélettel; 34, 227 makacss ág vagy b e i s me rés utján ítélettel, 16, 444 egyszerű határozattal, vagy másként. Erde­kes az összehasonlitás az elintézés módjára nézve a tör­vényszéki és járásbirósági ügyekre nézve, a mennyiben egyezség utján a törvényszékeknél csak 15%, a járásbíróságoknál 48%; makacsság és beismerés utján a törvényszékeknél 49, a járásbí­róságoknál csak 19, megtartott kontradiktorius tárgyalás után 27% a törvényszékeknél, 24% a járásbíróságoknál, másként itt is 9%, ott is 9%. Az egyes tartományok közt Dalmácia kimagaslik az egyezségek nagy száma által, a többi tartományok közül. Ezekben átlag 40—50% közt váltakozik, amabban 67-re rug. Ezen kedvező jelenségnek oka azon intézkedés, hogy Dalmáciában minden, még a törvényszéknél megindítandó per megindítása elölt is, egyezségi tárgyalás van a járásbíróság előtt. A hagyatéki ügyek kimutatásánál tekintetbe kell venni, hogy a járásbíróságok a hozzájuk beérkezett halálesetek­ről szóló jelentéseket is ezen rovat alatt szokták kimutatni és miután azután ezeket az illetékes hagyatéktárgyaló bírósághoz tartoznak áttenni, ezen elintézést rendesen azon hagyatékok ki­mutatásában tüntetik fel, melyek vagyonihiánv vagy más ok folytán lettek befejezve. iígy magyarázható meg ezek nagy száma. Az előbbi évekről hátramaradt (65, 252) hagyatékokkal együtt 1883-ban volt összesen 356, 567 hagyatéki ügy. Ebből elintézte­tett 1883-ban 283, 345 79%) és pedig 124, 941 bírósági beszava­tolás folytán és 158, 401 más módon. Gyámság volt az összes járásbíróságoknál az előbbi évekből 725, 653, mihez 1883-ban 105, 572 járult, összesen volt tehát 831, 225. Ezek közül elintéztetett 94, 592 darab. Gondnokságok. Az összes járásbíróságoknál 1883-ban (beszámítva az előző évekről hátramaradottakat is) volt 107, 278. Ezekben foglaltatnak a legkülönfélébb természetü gondnokságok. Ezen rovat különben évről-évre szaporodást mutat. Számadás (gondnoki, gyámi és másféle) volt függőben 1883-ban az Összes járásbíróságoknál 31, 589. Elintézve lett 29, 941. Jellemző, hogy mig a törvényszékeiknél, már minden 10-ik gond­nokság, illetve gyámságra jut 1 számadástétel, a járásbíróságok­nál csak minden 28-ra jut 1. Telekkönyvi ügy 1883-ban felszaporodott 791, 856-ra. (előző év 776, 112). Ezen felszaporodást a kimutatás az új telek­könyvek berendezésének sokhelyt, hol még nem léteztek, tu­lajdonítja. E e 1 s ő b i r ó s á g i határozat hozatott járásbirósági ügyekben, a bagatell ügyeket kivéve, 15, 451 másodbirósági és 3, 225 harmadbirósági. Miután a járásbíróságoknál itélet vagy vég­határozat által eldöntetett 91, 925 ügy, így minden 6 járásbiró­sági határozatra esik 1 másodbirósági és minden 28 járásbirósági határozatra 1 harmadbirósági határozat. Még jellemzőbb, mert egyenesen a járásbirósági igazságszolgáltatás sikeres voltát mu­tatja az, hogy hány esetben volt a felsőbirósági határozat hely­benhagyó vagy nem. Ez irányban felemlítendő, hogy átlag 100 másodbirósági határozat közül helybenhagyó volt 65, meg­változtató 22 és feloldó 13; mig átlag 100 harmadbiró­sági határozat közül volt 59. helybenhagyó, 36 megváltoztató és 5 feloldó. A bagatell eljárás alá tartozó ügyek (1873. április 27-iki törv., kiterjesztve 50 frtig vagy a felek megállapodása folytán az 1876. március 1-én kelt törv. ) 1883-ban 921, 930 darabra szapo­rodtak fel. (69, 002 darabbal több mint 1882-ben. ) Ezek közül a felek szabad alávetése folytán 5, 005 esetben. Az említett össz számból elintéztetett: egyezség utján 266, 667; elmakacsolás utján 151, 000; tárgyalás utáni itélettel 76, 133, máskép 425, 731. Azonnal a szóbeli tárgyalás után határozat hozatott 226, 365. Felette érde­kes az időtartam kitüntetése, mely a kereset vagy panasz benyujtása és az elintézés közt lefolyt. A kereset beadásától 1 hónap alatt 686, 193 intéztetett el; 2 hónap alatt 196, 887; 3-6 hónap alatt 31, 868; ezen túl 4, 592. Ama rendkívüli darabszám 2/3-da 1 hónap alatt lett elintézve. Az intési eljárás (Galícia, Bukovina és Dalmáciára nem

Next

/
Thumbnails
Contents