A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 48. szám - A kisebb polgári peresügyi biróság törvény szerint ingatlanokra rendelhet-e végrehajtást?

390 A J OG. E hivatkozott 86. §. világosan és határozottan p 1 a n e imperative megmondja, hogy bagatell ügyekben az ingatlanokra a végrehajtás elrendelésére, mely bíróság respeetive hatósá"az illetékes. E törvényes intézkedésből kifolyólag, határozott törvényszerű meggyőződésünk, hogy a már többször emiitett 86. §. a kisebb polgári peres ügyek bíráját elzárja attól, hogy ingatlanokra is végrehajtást rendelhessen, hanem erre csak is az illetékes telekkönyvi hatóság van hivatva. Nézetünk szerint, hol a törvény világosan beszél, ott nin s helye, de nem is lehet azon latin közmondásnak: »Quot capita, tot sensns.« Ausztria és külföld. A spanyol vízjogi törvény. A Bulletin de la Société de legislation comparée* I". évi májusi füzetében (Iharles de L o meni e tollából érdekes tanulmány jelent meg az 1879. évi spanyol vízjogi törvényről. Minthogy a törvény a hasontárgyu törvényhozási munkák közül a legújabbak és legteljesebbek egyike, nem egészen felesleges munkát vélek végezni, ha főbb rendelkezéseit saját vízjogi törvényünk illető határozataival párhuzamban, e folyóirat t. olvasóinak bemutatom. A hivatkozott spanyol törvény, ugy mint hazai törvényünk, de ellentétben az 1866. évi augusztus 3-án kihirdetett spanyol vízjogi törvénynyel, mely egyébként főforrásául szolgált, pusztán a belvizek iránt rendelkezik, mig a tengeri vizek egy 1880. évi május 7-én kelt külön törvény tárgyát képezik, mindazonáltal a magyar törvénynél is terjedelmesebb: 257 czikkből áll, melyek öt czímbe vannak beosztva. I. A spanyol törvény jogi hatálylyal megkülönbözteti az esővizet, a forrásvizet, patakok és folyók vizét, az álló- és a földalatti vizeket. Mig az esőviz a kisebb kiterjedésű feneklő- és a földalatti vizek feletti rendelkezésre, az utóbbiak tekintetében jelesül a közönséges kutak ásására, a vizeknek fúrások, gallénák és artézi kutak segélyével felszínre hozatalára, a közönséges és artézi kutaknak, stb. előállításánál már létező kutaktól, házaktól stb. való távolság megtartására nézve a hazai törvénynyel csaknem teljesen megegyezik, a forrásvízre vonatkozólag a telektulajdonos rendelkezési jogát részint az alantasabb birtokosok érdekében, részint közérdekben a magyar törvényhez képest sokkal nagyobb megszorításoknak veti alá ; a saját szükségletének mértékét meghaladó forrásvíz természetes lefolyásának meggátlásától általánosan eltiltja a telektulajdonost, oly vizre nézve pedig, melyet a régibb törvény kihirdetésétől (1866. augusztus 8-án) számítandó husz éven belül maga nem vett igénybe, megtiltja, hogy az alantasabb birtokosoknak legalább egy évig és egy napig folytatott használatát bármikép háborítsa. Kisajátithatónak mondja a forrásvizet, a mennyiben a kisajátítás közmunkák keresztül vitele szempontjából, avagy a lakosság bizonyos csoportjai ivóvízszükségletének fedezésére szükséges, az államtanács határozata folytán kisajátíthatok továbbá a gyógyhatású ásványvizek, melyeket tulajdonosaik maguk nem használnak fel ily célra. Az állandó folyású természetes vizeket azon birtok határain túl, melyen eredtek, úgyszintén a természetes tavakat is nemcsak a hatóság rendelkezése alatt állóknak (1. magyar törvény lts. §.), hanem egyenesen közjavak tartozékainak nyilvánítja, hasonlókép minősiti a folyók medrét is (1. ezzel szemben a magyar törv. I. §.), míg a patakok medrének tulajdonát a parti birtokosoknak ítéli oda; viszont azonban ama nyilvános vizek tekintetében megengedi, hogy a hatóságok örök időkre szóló és utóbb már csak kisajátítás utján elvonható vagy megszorítható használati jogokat is engedélyezhessenek (máskép m. t. 33. §.). sőt azt határozza, hogy ily jogok 20 év alatt elbirtoklás utján is megszerezhetők (máskép m. t. v. ö. 25. §.)• II. A vízhasználatnak három osztályát különbözteti meg a spanyol törvény : 1. Közös vagy mindenkinek szabad használat; 2. oly használat, mely a partbirtokosok előjoga ; 3. magánérdekű használat, melyre csak hatósági engedély — vagy elbirtoklás — utján lehet jogot szerezni. 1. A spanyol törvény szerint nemcsak a vizmerités s rendes házi szükségletre vagy ültetvények öntözésére stb. (v. ö. m. t. 25. §.), nemcsak a hajózás, tutajozás (v. ö. ra. t. 19., 20. §§-) ?és a partbirtokosok e tekintetben fennálló tűrési kötelezettségére nézve a 66. §., hanem tavakban és oly folyóvizekben, melyeknek medre köztulajdonnak tekintendő, a halászat is mindenkinek j szabadságában áll, ellentétben azon vizekkel, melyeknek medre magántulajdont képez, vagy melyek haltenyésztés céljából hatósági engedélyivel levezettettek: ezekben ugyanis csak a tulajdonos, illetve engedélyes gyakorolhatja a halászatot. A magyar vízjogi törvény (22. §.) a halászatra nézve tudvalevőleg a fennálló szabályokat hagyta érvényben; ezek értelmében pedig a halászata volt földesuraknak — sok esetben önálló királyi adományozáson 1 alapuló — előjoga ; a munkában levő halászati törvényjavaslatban I eleinte ezen volt földesúri jognak minden kárpótlás nélkül való eltörlése, illetve a medertulajdonosokra leendő átruházása volt kilátásba véve. Legújabb halászati törvényjavaslatunk már azon elveken alapul, hogy az eddig függetlenül a parti birtoktól létezett halászati jogok jövőre is érvényben fenntartatnak, ha i a törvényben meghatározott záros határidőn belül az illető közigazgatósági hatóságnál bejelentetvén ott, avagy perre| utasítás esetében a rendes bíróságok előtt igazoltatnak. A mely vízterületre nézve önálló halászati jogok a jelzett | módon nem érvényesíttetnek, illetve nem igazoltatj n ak, azok tekintetében a halászat az illető parti birtokosokat j mint munkatulajdonosokat illeti és a parti birtokkal ezen törvény j értelmében, avagy későbbi szerzés folytán egyszer egyesitett halászati jog, attól többé el nem választható. 2. A természetes patakok mentén fekvő területek birtokosai hatósági engedély nélkül is jogosítva vannak másodpercenként tíz liternyi vizet saját czéljaikra használni, feltéve, hogy annak ! levezetésénél más anyagot mint puszta követ és földet nem alkalmaznak, (máskép m. t. v. ö. 25. §) ; a viznek elégtelensége esetében a mindkét partmenti birtokosok a csak egyik partmenti birtokosokat és az ezen szempontból egyenlően jogosultak közül a forráshoz közelebb eső vagy hosszabb partvonalú területek tulajdonosai megelőzik azon birtokosokat, kiknek telke a forrástól távolabb fekszik, vagy rövidebb partvonallal bír (v. ö. m. t. 28. §.). Azonban egy év és egy napig folytatott gyakorlat által az ezen elvek értelmében gyengébb jogú partbirtokos az egyenlő vagy erösebb jogú érdekeltekkel szemben a fent jelzett korlátok közt j teljes mértékű vízhasználatra jogosittatik ; sőt 20 évig folytatott jog; birtoklás korlátlan vízhasználatra ád jogot. A partbirtokosok között vízhasználati jogaik tárgyában felmerülő viszályok kiegyenlítése bírói útra tartozik. Kizárólag az öntözés céljaira a partbirtokosok a parton elhelyezett szivattyúk vagy másnemű ingó készülékek segítségével hajózható folyókból azon feltétel alatt, hogy a hajózás i érdekeit meg nem rövidítik, vizet tetszés szerinti mennyiségben emelhetnek ki (máskép m. t. 25. §. 2 bek.); nem hajózható folyók vizének ilyképi használata és gőzgépeknek alkalmazása a víz kiszivattyuzásánál mindig hatósági engedélyt tételez fel. '.). Oly vízhasználatra, mely nem esik az 1. és 2. alatt jelzett szempontok alá, csak a kormány vagy a tartomány helytartója és ha valamely folyónak magántársulat általi hajózhatóvá tétele, avagy hajózható csatornának előállítása forog szóban, csak a törvényhozás adhat felhatalmazást; hogy ily jog husz évi elbirtoklás utján ' is szerezhető, az már fentebb volt említve. A vízhasználat engedélyezésénél a közegészségi és közgazdasági- tekintetben fontosabb érdek az irányadó (v. ö. m. t. 28. §.). Ezen érdekek között a következő sorrendet állapítja meg a törvény: a) a lakosság bizonyos csoportja vízszükségletének fedezése ; b) vasutaknak a szükségelt vizzel ellátása ; c) földöntözés; d) hajózási csatornák létesítése ; e) malmok vagy más ipartelepek, kompok vagy repülő-hidak felállítása ; f) halastavak vagy halbárkák létesítése. (Befejező közi. küv.) Dr. Biermann Mihály^ igazságügy-miniszteri titkár. Sérelmek. * A fog-arasi járásbíróság. Fogarason évek óta nehéz beteg az igazságszolgáltatás. Oka némi részben az intézményekben és közigazgatási viszonyokban (miről máskor szólandoki, de túlnyomó részben és első sorban az itteni járásbiró személyében keresendő. T i b á 1 d Mihály * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.