A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 47. szám - A jelzálogos per költségei

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog<' 47. számához. Budapest, 1886. november 21-én. Köztörvényi ügyekben. A tulajdonjogbekeblezés eredeti érvénytelenség címén akkor is megtámadható, lia az csak alakilag szabálytalanul s nem a maga utján lett megnyerve. Halálesetre szóló s csak az ajándékozó halála után érvényesíthető ajándékozás esetén, a megajándékozott tulajdonjogának bekeblezését csak hagyatéki eljárás utján érvényesítheti s nem kérheti azt, az ajándékozó elhalálozásának puszta kimutatásával, közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál. A lugosi kir. törvényszék (1885. április 25. 440. sz. a.): Antoneszku Döme ügyvéd által képviselt özv. O. Anna s gyámsága alatt álló kiskorú O. Margit,f továbbá O., férj. A. Anasztázia 0., férj. F. Florinka, O., férj. P. Éva és O., férj. P. Mária, mint O. Janku örökösei rom. boksáni lakosoknak s felpereseknek Hatzeg Titusz ügyvéd által védett M. és M. Ilona rom. boksáni lakosok s alperesek elleni, a rom. boksáni 253., 354., 467. s a vasziovai 329. sz. telekjegyzőkönyvben alperesek javára eszközölt tulajdonjog bekebelezés törlése s járulékai iránti rendes perügyében itélt: Elrendeli e törvényszék a rom. boksáni 253-ik számú tjkvbe B; 6. és 7. sor sz. alatt, a rom. boksáni 354-ik sz. tjkvbe B. 3. és 4. sor sz. alatt, a rom. boksáni 467-ik sz. tjkönyvbe B. 4. és 5. sor sz. alatt s a vasziovai 329-ik sz. tjkvbe B. 2. és 3. sor sz. alatt bevezetett, alperesek tulajdonjogának bekebelezésére vonatkozó bejegyzések törlését s ezzel az előbbi nyilvánkönyvi állapot visszaállítását; a mivel kapcsolatban a telekkönyvi rendelet lói. §-a értelmében egyúttal e perre vonatkozó 1882. évi 531. tkvi számú perfeljegyzésnek, ugy a perfeljegyzés után alperesek jutalékára bejegyzett nyilvánkönyvi jogoknak törlését is kérhetik felperesek. Indokok: A perhez A. alatt csatolt szerződés, telekkönyvi kivonatok s a vonatkozó telekkönyvi iratok szerint O. Janku és neje O. Anna (I-sö rendű felperes) átadják haláluk esetére alpereseknek a rom. boksáni 25o-ik sz. tjkvben felvett közös s a rom. boksáni 354., 467., valamint a vasziovai 329. sz. tjkvben csupán néhai O. lanku tulajdonaként felvett ingatlanok egy részét alpereseknek több más s a többi közt azon feltétel alatt, hogy ok O. Jankut s Annát ápolják s gondozzák, nekik gazdálkodásukban segédkezet nyújtanak s hogy alperesek csak az ajándékozók halála után legyenek a nekik átadott vagyonnak kizárólagos birtokosai. Megengedék az A. alatti szerződés 3-ik pontjában O. Janku s Anna alpereseknek azt is, hogy alperesek azon joguknak előjegyzését, miszerint az ajándékozók halála után ők lesznek az átadott vagyon kizárólagos birtokosai, kieszközölhessék. Alperesek ezen szerződés alapján még O. Janku életében tulajdonjoguk előjegyzését kérték, kérelmüket azonban a boksáni kir. járásbíróság 1876. évi 764. tkvi sz. alatt visszautasította azon indokból, hogy halálesetre szóló vagyonátruházási okmány alapján igényeiket csak az örökhagyók halála után s csak a hagyatéki bíróságnál eszközölhetik ki. Alperesek (). Janku elhalta után 1879. évi 109. számú kérvényükkel már tulajdonjoguk bekebelezését szorgalmazták, mely kérvényüket ugyanazon biró ismét visszautasitá, megtagadván a bekeblezést a bekeblezési záradék hiányából, az előjegyzést pedig, egyéb telekkönyvi akadályoktól eltekintve azon indokból, melylyel első kérvényük el lett utasítva. Alperesek 1879. évi 2,549. számú bekeblezési kérelmükkel ismét megujitották a kísérletet s ez esetben, még pedig ugyanazon biró előtt oly sikerrel, hogy tulajdonjoguk az 1878. évi december 14-én elhalt 0. Janku összes jutalékaira lett, kérelmüknek megfelelően, de a szerződés tartalmával ellenkezőleg bekeblezve, tehát oly ingatlanokra is, melyeket alperesek még az A. alatti szerződés szerint sem nyertek meg. I. Ugyanis az A. alatti szerződés szerint alperesek kapták volna a rom. boksáni 253. sz. tjkvben felvett 89. ö. i. sz. házat és a 311. hrzi beltelek 500 négyszög ölnyi részét; tulajdonjoguk tényleg be lett keblezve nemcsak a 89. ö. i. sz. ház és a 311. hrzi sz. beltelek felére, hanem az e telekjkvben felvett, de az A. alatti szerződésben nem is érintett 753. hrzi sz. 800 négyszög öles pótkertnek O. jankut illető jutalékaira is; II. a rom. boksáni 354. sz. tjkvben felvett telekkönyvi testekből az A. alatti szerződés szerint kapták volna az A. 1. alatti V^-ed úrbéri telek felét, tényleg tulajdonjoguk be lett kebelezve az ezen telekjegyzőkönyvben felvett egész 1 { ed úrbéri telekre s a 2,982. és 2,984. hrzi számú szorgalomföldekre is; III. a rom. boksáni 467. sz. tjkvben felvett ingatlanokból az A. alatti szerződés szerint kapniok kellett volna a 2,986. hrzi sz. részletet, tényleg ezenfelül tulajdonjoguk be lett keblezve még a 2,983. hrzi sz. részletre is ; IV. a vasziovai 329. sz. tjkvben felvett 1,052. hrzi sz. szilvásból az A. alatti szerződés szerint kapniok kellett volna annak felét, tényleg tulajdonjoguk az egész részletre lett bekebelezve. Ezen végzés, bár alperesek 2,549,879. tkvi számú kérvényükben az elhalt O. Janku örököseit meg sem nevezték, csak I-ső rendű alperesnek O. Annának lett kézbesítve, ki a végzés elfogadását megtagadta. O. janku többi örököseinek pedig, kiknek örökös voltukat alperesek kétségbe sem vonták, e végzés máig sem lett kézbesítve. E tényállás alapján felperesek eredeti érvénytelenség címén támadják meg alperesek tulajdonjogának bekeblezését, részint mert maga az A. alatti szerződés nem adott jogot alpereseknek tulajdonjoguk bekeblezésére, részint mert a bekeblezés oly ingatlanokra is kiterjeszkedett, melyek még az A. alatti szerződés tárgyát sem képezték. Alperesek azzal védekeznek, hogy ők az A. alatti szerződéssel nekik juttatott ingatlanokra vonatkozólag a tulajdonjog bekeblezésére O. Janku elhalálozásával jogos igényt nyertek, önkényt elismerik azonban, a mennyiben a tulajdonjog bekeblezés az A. alatti szerződés határain túlterjeszkedett, annak hibás voltát, bár a hibáért való felelősséget az eljáró bíróra akarják róni. Ebből folyólag azon ingatlanokra vonatkozólag, melyek az A. alatti szerződés tárgyát képezték, kérik felperesek keresetének elutasítását, ellenben a szerződéssel nekik nem adott, mégis a telekkönyvben reájuk átruházott ingatlanokra nézve elfogadják az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítását. E tényállást figyelembe véve, kétségtelen, hogv felperesek tulajdonjogának bekeblezése eredetileg érvénytelen, hogy az csak alperesek helytelen kérvénye s az eljáró biró vastag tévedése folytán vált lehetővé s hogy épen e miatt felpereseknek alapos igényük van arra, hogy a régi telekkönyvi állapot helvreállitását a telekkönyvi rendelet 148. és 149. §-a alapján követelhessék. Ezt azon vagyonrészekre nézve, melyekről az A. alatti örökösödési szerződés alperesek javára nem intézkedik, maguk alperesek is elismerik; a vita köztük abban központosul, ha vájjon a bekeblezés azon vagyonrészekre nézve is eredetileg érvénytelen, melyekről az A. alatti szerződés alperesek javára intézkedik, vagy nem ? E kérdést illetőleg kiindulási pontul fogadandó el a telekkönyvi rendelet 148. §-ának azon intézkedése, hogy a bekeblezés érvénytelenség indokából megtámadható, mihelvt az a támadásra alakilag jogosult érdekeltnek jogaira sérelmes Minthogy a törvény alaki és anyagi sérelem között különbséget nem tesz, azon elvnél fogva, hogy a hol a törvénv nem különböztet, a törvénymagyarázat sem állithat fel osztályozást, megtámadás alapját képezheti ép ugy az abból eredő sérelem, hogy a bekeblezett dologi jog a bekeblezést nyerőt az anyagi joir szabályainál fogva egyáltalában nem, vagv még meo- nem illet? mint az abból eredő sérelem, hogv bár a dologi jo^ a bekeblezést kieszközlőt megilleti ugyan, 'de az a telekkönvvi eljárási szabályok sérelmével lett bekeblezve. Elegendő tehát ma»a a formasértés is arra, hogy szabáivellenes bekeblezés törlését a sértett kérhesse, akár volt sereim* felíblvamodással orvosolható