A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 46. szám - A szavatosság elévülése

182 A JOG. foganatosittatik, illetőleg a végrehajtást rendelő végzés neki nem kézbesittetik, szólani nem lehet, felperest keresetével, mint tárgytalannal és mint időelőttivel, annál is inkább elutasitani kellett, mert ha — és a mennyiben a fenforgó esetben felperesre nézve a végrehajtás elrendelésének ténye egymagában sérelmes volna, ennek orvoslása nem végrehajtás megszüntetési keresettel, hanem az id. törv. 12. §. 3. és 4. bekezdésében előirt módon és idő elteltével eszközlendő. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a keresetet nem idő előtt indítottnak kimondja s az elsőbiróságot utasítja, hogy jelen Ítélet jogerőre emelkedése után a pert mint nem idő előtt indítottat vegye elbírálás alá. Indokok: Az 1881: LX. t.-c. 31. §-ából nem tűnik ki, hogy a végrehajtás megszüntetési kereset csak a végrehajtás foganatosítása után volna megindítható, ezen törv. szakasz csak arról rendelkezik, hogy a halasztó hatályú végrehajtás megszüntetési vagy felfüggesztési kereset, mely időponttól számítva, mely határidő alatt adandó be, de a törvény ezen intézkedése nem zárja ki azt, hogy az ily kereset az elrendelt végrehajtás foganatosítása előtt is már megindittassék. Ezek szerint nem lévén a törvény által tiltva a végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek a végrehajtás foganatosítása előtt való megindítása, az elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt indított kereset azon alapon, mert a végrehajtás még foganatosítva nem lett, idő előtt indítottnak nem tekinthető. [Minthogy pedig az elsőbiróság, mint ez az Ítélet indokolásából kitűnik, felperest keresetével az ügy érdemének elintézése nélkül, mint idő előtt indítottal utasította el, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni és az elsőbiróságot utasítani kellett, hogy jelen ítélet jogerőre emelkedése után jelen pert, mint nem idő előtt indítottat vegye elbírálás alá. A felfolyamodásra végrehajtató alaptalan időelőttiségi kifogása szolgáltatván okot, végrehajtatót a felebbezés költségeinek viselésére kellett kötelezni. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete annak indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. szept. 24. 886.) Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megítélésére akkor, ha a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt a tárgyalás berekesztéséig bekövetkezett. A pécsi kir. járásbíróság: Alperes köteles felperesnek a keresetbe vett 42 frt 04 kr. tőkét, ennek 1885. április 29-étöl járó 6°/o-os kamatait és 14 frt 65 kr. perköltséget 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes a tárgyalás alkalmával beismerte, hogy a számla szerinti sligovicát megrendelte és azt a hordóval együtt kézhez is vette, csupán annak minősége ellen tett kifogást, hogy rosz minőségű lévén, hektoliterenkint köztük létrejött egyezség szerint 5 frt árleengedést nyert, mely állítását alperes azonban mivel sem bizonyította; a számla 3-ik tétele alatt említett rum szállítási költségére nézve igazolva van a felperes által 3-/. alatt csatolt levéllel, hogy rumszállitásra hivta fel felperest, melynek szállítási költségeit viselni tartozik, mert nem tagadta, hogy ezen levelet ő irta, mely pedig a prdts. szakaszai szerint ellene bizonyít, miért is őt a kereseti tőke és járulékainak megfizetésében marasztalni kellett. (1885. december 9-én, 6,331. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét, a mennyiben az alperest a kereseti összegből 2 frt 47 krnak megfizetésére kötelezi, helybenhagyja; egyéb intézkedéseiben megváltoztatja, felperes céget a kereseti követelésnek 2 frt 47 krt meghaladó részével ezúttal elutasítja. Indokok: A rum fuvardíja fejében felszámított 2 frt 47 kr. és ennek kamata megfizetésére az elsőbiróság helyesen kötelezte alperest az Ítéletben felhozott indokokból és még azért is, mert a 3- . alatt csatolt levelező-lapnak valódiságát alperes nem tagadta, mert ezen levelező-lap szerint alperes a rumot próbára rendelvén meg, ha az céljainak nem felelt is meg, az oda- és visszaszállítás költsége alperest terheli és mert alperes a felszámított fuvardíj összege ellen tárgyalás során kifogást nem tett. A kereseti követelés többi részével ellenben felperest az elsöbirósági ítélet megváltoztatása mellett ezúttal elutasitani kellett, mert az 5*/. alatt csatolt levél szerint felperes cég szilvapálinka vételárára nézve, melyet hektoliterenkint 25 frtra le is szállított, alperesnek 1885. évi őszig fizetési haladékot engedett, ennélfogva keresetét 1885. évi április 29-én idő előtt indította meg. Az 5-/. alatti levelet, bár az felperes cég aláírásával ellátva nincs, ezen esetben bizonyítékul elfogadni kellett, mert felperes nem vonta kétségbe, hogy a 7'/. alatti árújegyzék tőle származik, ezen árújegyzék pedig felperes cég aláírása nélkül, csak ugyanazon céglenyomattal van ellátva, mint az 5-/. alatti levél, mert a l'j. alattival e szerint igazolva van, hogy felperes cég üzleti levelezéseiben aláirás nélkül csak címlenyomatát szokta használni és így alperes, ki felperes beismerése szerint is a szilvapálinkát felperes rendelkezésére bocsátotta, a rendelkezésre bocsátó levélre feleletül kapott 5-/. alatti levélnek hitelt adhatott, annál inkább, mert felperes cég nem is állította, hogy a rendelkezésre bocsátást tartalmazó levélre más feleletet adott. (1886. március 2-án, 536. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának ítélete nem neheztelt részében érintetlenül marad, felebbezett részében indokainál fogva helybenhagyatik, mert a vételár megfizetésére engedett haladék még a tárgyalás befejezésekor sem járt le. (1888. július 19-én, 580. váltó szám.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Alkalmi egyesületeknél nem szükségképi a keresk. törvény azon intézkedése, hogy az ki a közös ügyletet vezette annak b fejezése után szá adással tart zik. A felek ez irányba 1 másként is állapodhatnak meg. (Keresk. törv. fr_\ §.) A szatmár-németi kir törvényszék, mint kereskedelmi bíróság1 (1885. december 14. 12,323. sz.) Grünwald Zsigmond ügyvéd által képviselt L. Adolf felperesnek Fejér Márton ügyvéd által képviselt S. Adolf alperes ellen 1,385 frt iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes előadásából, valamint az ügyiratokból kitűnik, miszerint ő és alperes bizonyos erdő vásárlási ügyletből kifolyólag alkalmi egyesületre léptek. Minthogy pedig ezen egyesület természetéből önkényt következik, hogy ezek tagjai egymás között számadói viszonyban állanak és az ebből kifolyó követelések s tartozások, a mennyiben peresfelek egymás közt barátságos uton kiegyezni nem tudnának, számadási per utján állapitandók meg: ennélfogva tekintettel arra, miszerint felperes csak állította, de alperes tagadásával szemben mivel sem igazolta, miszerint közte és alperes között a végleszámolás már megtörtént, és annak eredményeként állott elő a követelésbe vett összeg, és tekintettel arra miszerint a B) alatti egyoldalú jegyzéket, melynek valódiságát ^alperes különben is megtagadta, a peresfelek közt fenforgó számadási viszony eredményekép elfogadni nem lehet, a keresetet elutasitani kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. március 28,474. sz. a.) az első biróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia. (1886. október 27. 579. sz. a.) Mindkét alsó bírósági Ítélet megváltoztattatik és a jelen per érdemlegesen elbirálandónak mondatván az eljáró első biróság utasittatik, hogy a felperesi kereset és alperesi viszonkeresetre, valamint a perköltségre nézve is érdemleges ítéletet hozzon. Indokok: Mindkét alsó bírósági ítéletnek megváltoztatása mellett a jelen per érdemlegesen elbirálandónak volt kimondandó, mert a keresk. törv. 62. §-ának azon intézkedése, miszerint alkalmi egyesüléseknél a közös ügylet befejezése után, az, ki a résztvevők közül az üzletet vezette, a többinek számadással tartozik, ki nem zárja, hogy az alkalmi egyesítés résztvevői egymás elleni igényeiket számadási per nélkül is keresettel és illetőleg viszonkeresettel ne érvényesíthessék, az pedig, hogy van-e felperesek kereseti követelése bizonyítva vagv sem? a per érdemére tartozik stb. Az új törvény szerint átalakított csödügyben a csődtömeghez tartozó ingatlanok árverési vételárának mint külön kielégítési tömegnek felosztására a törvényszék telekkönyvi osztálya van hivatva. (Illetőségi összeütközés.) A buszti kir. törvényszék: vagyonbukottM. Márkus cső düff vében, a zsakai 149. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan vagyon vételárának felosztására nézve nevezett törvényszék polgári osztálva mmt csődbíróság és ugyanannak telekkönyvi osztálya között iUe