A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 43. szám - Kisérlet és bevégzett bűncselekmény

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 43. számához. Budapest, 1886. október 24-en. Köztörvényi ügyekben. A férj és neje közt kötött ajándékozási szerződésnek joghatálya a férj által egy harmadikkal ngyaucsak az ajándék tárgyát képező ingatlan iránt kötött adásvételi szerződéssel szemben. A roszhiszemü tulajdonszerzés vélelmezése a férj és neje között fennálló házasTiszonynál fogva. A szabadkai kir. törvéuyszék: (1885. márcz. 9. 8,942/1884. sz. a.) Dr. Kráhl Lipót ügyvéd által képviselt H. István felperesnek Birkás Gyula ügyvéd által képviselt E. Józsefné szül. B. Róza alperes ellen egy láncz föld tulajdonjogának elismerése iránti perében a következő Ítéletet hozott : Alperes mint E, József jogutódja köteleztetik a topolyai i 1950. sz. tjk. 5878. hrsz". földből a C. alatti vázrajzban kitüntetett alakban felperes tulajdonjogát elismerni és tűrni, hogy jelen Ítélet í jogérvényességével a telekkönyvi tulajdonjog végrehajtás útján bekebeleztessék stb. Indokok : tekintve, hogy felperes szabályszerűen kimutatta, miszerint a kereset tárgyát képező ingatlant alperes férje s jogelődjétől az ajándékozási szerződés megelőzésével adásvételi szerződés útján tulajdonul szerezte, továbbá tekintve, hogy az alperes jogügylete, mint házasfelek közötti ajándékozási jogügylet az 1874. évi XXXV. t.-c. 54. §-ának megfelelőleg kiállítva nincsen s e szerint, felperes adásvételével szemben joghatály nélküli s érvénytelen; s végre tekintve, hogy felperes a kereset tárgyát képező földet adásvétel óla békés birtokában tartja : mindezeknél fogva kellett alperest a kereset értelmében a tulajdonjog elismertetésében marasztalni stb. A budapesti kir. itélő tábla : (1885. nov. 30. 22,882. sz. a.) a kir. tszék Ítélete megváltoztattatik s felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok : Az osztr. polg. tkvnek az orsz. bírói értekezlet 21. §. rendelkezéséhez képest hatályában fentartott 440. §. értelmében, ha a tulajdonos ugyanazon ingatlan dolgot két. különböző személynek engedte át, ezt azt illeti, ki a bekebelezést előbb kérte. Habár tehát felperes az A. alatti adásvevési szerződést előbb kötötte alperes férje E. Józseffel, mint ezek egymás között az ajándékozási szerződést; minthogy azonban alperes tulajdonjogának telekkönyvi bekeblezését felperes előtt érvényesítette, a kérdéses ingatlan jogszerű tulajdonosának alperest kellett tekinteni, a ki azonban felperessel szerződési viszonyban nem állván, felperes a keresetbe vett ingatlannak átadását alperestől nem követelheti stb. A m. kir. Curia: (1886. szept. 7. 1,688. sz.) A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatása mellett az első bíróságnak ítélete hagyatik helyben. Indokok: Alperes akkor, midőn férjével az 1879. november S-án kelt ajándékozási szerződést kötötte, a topolyai 1,960. sz. tjkv. B. 4. tételéből meggyőződést merített az iránt, hogy férje E. József az 5,878. hr. sz. birtokrésznek őt illetett feléből 1 4"°/16oo holdnyi területet felperesnek a vételár felvétele mellett eladott; de különben is mint házastársról feltételezendő, hogy az érintett visszteher mellett kötött jogügyletről tudomása volt. Eltekintve tehát azon kérdéstől, vájjon E. József az 1879. november 8-án kelt közjegyzői okirattal a topolyai 1,960. sz. tjkvben foglalt jutalékát a felperesnek eladott részen túl, vagy azzal egvütt akarta-e nejének ajándékozni, alperesnek a kereseti 1 láncz ' vagyis 1 40%600 hold területre nézve szerzett telekkönyvi joga jóhiszemünek tekinthető nem lévén, annak tulajdonjogát telperesnek annyival is inkább köteles átengedni, mert ajándékozás jogcímén, vagyis visszteher nélküli átruházáson alapulván nyilvánkönvvi joga, az ajándékozó visszterhes kötelezettségeit magától el nem háríthatja. Közbirtok (composses&oratus) kezelésének módja iránt a társak többsége határoz. A késmárki kir, járásbíróság-: Alperesek kötelesek a bussóci közbirtokossági korcsmát, ugy annak tartozékait kiüríteni s mindazt, ép ugy, mint a regále-jogot, felperesi közbirtokos társaknak átadni. Indokok: Felperesek azon haszonbérleti szerződés lejártát, melynek alapján alperesek a bussóci közbirtokossági regalejogot mint haszonbérlők birták és gyakorolták, a 2" . alatti bérleti szerződéssel beigazolván : a felperesi kereset ellenében alperesek tartoztak volna beigazolni, hogy ezen jogot és tartozékait újonnan kibérelték, vagy más jogcímen megszerezték, avagy csak birtokbani maradásukat bármi módon biztosították. Ezt azonban alperesek be nom bizonyítván, és haszonbérleményhezi jogukat csakis arra alapítják, hogy a közbirtokosok nagyobb része nékiek ezen haszonbérletet a 2 /. alatti okmány kiállítása által kötelezöleg biztosította. Ezzel tehát be van igazolva, hogy valamennyi közbirtokos e szerződéshez hozzá nem járult, sőt hogy többen azt ellenezve, a közbirtokossági regale-jognak árverés utjáni nyilvános haszonbérbe adását sürgette, a mint az a D. alatti jegyzőkönyvből is kitűnik; minek folytán az el is rendeltetvén, mely árverésnél a B. alatti jegyzőkönyv tanúsága szerint elsőrendű alperes E . . . Jakab maga is árverezett a nélkül azonban, hogy legtöbbet ígért és így a jogot megszerezte volna. Miután pedig a házonként, vagy személyenkinti korcsmáitatás ott is eltörültetett, hol 1848 előtt haszonvételi közösség gyanánt gyakoroltatott, e szerint tehát Bussócon sem gyakorolható a korcsmáltatási jog egyes birtokosok által külön-külön, ennélfogva külön-külön haszonbérbe sem adható; és miután a bussóci regale, illetőleg korcsmáltatási jog közös tulajdont képez s annak haszonvétele természetben fel nem osztható, a bussóci közbirtokosságnak egy része pedig az alperesek által érvényesíteni célzott új haszonbérlethez hozzájárulni vonakodtak, jogukban állott a nyerendő haszonvételekre nézve nyilvános árvereztetést sürgetni annál is inkább, mert törvénynél fogva a közös haszonvételek a legtöbbet Ígérőnek csakis nyilvános árverés útján bérbe adhatók, vagy eladhatók, mely elhatároztatván, meg is tartatott; miért is alperesek kifogásait elvetni, az általuk hivatkozott tanuknak kihallgatását pedig azért, mert nem perdöntő körülményekre kérettek kihallgatni, mellőzni és alpereseket a haszonbérletből való kimozditásra, illetőleg regale-jog és tartozékainak kibocsátására kötelezni kellett. (1886. ápril 2-án 1,165. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. járásbíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. május 12-én 19,273. sz.) A m. kir. Curia. Mindkét alsó bíróságnak ítélete megváltoztatik, felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársak többsége határoz. Ehez képest tekintve, hogy nem vonatott kétségbe, hogy a 2-/. szám alatti szerződést aláirt közbirtokosok a tulajdonostársak többségét képezik; tekintve továbbá, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező kérdéses italmérési jog haszonbérletének 1886. évi január hó 1-étől számított 3 évre meghosszabbítása iránti kijelentés minden fentartás nélkül történvén, ezzel szemben felperesek tartoztak volna bizonyítani, hogy a többi birtokosok hozzájárulásának feltétele alatt történt a haszonbér tartamának meghosszabbítása, ezt azonban mivel sem bizonyították; ugy tekintve, hogy azon felperesi előadás, hogy a kérdéses italmérési jognak' haszonbérbe adására nézve a nyilvános árverési út lett volna gyakorlatban megczáfoltatik már a 2-/. sz. alatti korábbi haszonbéri szerződéssel' mely ugyanis nem ily uton jött létre; tekintve végül, hosjv felperesek az 1886. évi első negyedre járó haszonbér-részleted a 3 szám alatti tanúsága szerint alperesektől felvették- mindezeknél fogva a haszonbéri szerződés a 2. sz. alattiban foglalt záradék tartalma szerint érvényesen meghosszabbítottnak és teliesedésbe jutottnak lévén tekintendő: . mindkét alsó bíróságnak Ítéletét megváltoztatni és felpereseket a haszonbérletből való kimozditás iránti keresetükkei elj utasítani kellett. (1886. június 13-án 4,385. sz.