A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 6. szám - A magyar bányabiróságokról

A JOG. 47 a tekintetes törvényszék, a főméltóságú m. kir. Curiának 1884. szept. 22-én 21,936 szám alatt hozott döntvényéről, melyben ki van mondva, hogy a b i r ó i h a t á r o z at nemcsak a vádlott, de a védője előtt is kihirdetendő, minthogy a védőnek önálló felebbezési joga van. Bizony, ha áll az, hogy az igazságszolgáltatás minden modern állam tüköré, ugy Magyarország ellenségeinek nem igen kellene megengedni, hogy a debreceni igazságszolgáltatási viszonyokba bepillantsanak, de annál inkább szeretném, ha azt Szentgyörgyi Imre ur ő méltósága tenné. Dr. Kardos Samu, debreceni ügyvéd. Irodalom. r. 1. Magyar polgári törvénykezési rendtartás. Irta: Dr. Iíercegh Mihály, egyetemi tanár. Harmadik átalakított kiadás. Budapest, 18á5. 8° VIII. és 652 lap. Szerző munkájának érdeme, hogy az elméleti fejtegetés mellett a gyakorlati életre is kellő súlyt helyez. Az exegeticus rendet követve minden oly szakasznál, melynek hatálya későbbi törvény által megszüntetve lett, a helyette alkalmazásba lépett törvény intézkedéseit hozza fel és ekkép a perrendtartást számtalan toldása s foldása dacára egységes és egyöntetű egész gyanánt mutatja fel. De a gyakorlati életnek hódol az által is, hogy minden szakasz után ugy a vonatkozó rendeleteket, mint a judicaturát felhozza, mi által a törvény egyes hiányai s hézagai pótolva, a controversiák íelderitve vagy kiegyenlitve lesznek. Szerző figyelmét az illető szakaszok mellett még a váltó-, kereskedelmi- s kisebb polgári peres ügyekbeni eljárásra is kiterjeszti és ezen eljárásával nemcsak a vizsgára készülő joghallgatónak, de a gyakorlat emberének is oly munkát bocsát rendelkezésére, mely teljes tájékozást nyújt a jogélet és igazságszolgáltatás tekervényes utain. A munka ára 5 frt 60 kr. Német birodalmi büntető törvénykönyv. (D a s S t r a fgesetzbuch für das Deutsche Reich vom 15. Mai lö71, mit den Entscheidungen des Reichsgerichts. — Herausgegeben von Dr. P. D a u d e, Staatsanwalt am Landgericht I. zu Berlin.« Zweite vermehrte Auflage. Berlin, 1886. Verlag von H. W. M ü 11 e r, 369 lap.) Ára: kötve 2 mark, 20 pf. Bármily tökéletes és casuistikus legyen is egy törvény, az interpretációt soha nem fogja nélkülözni; a minek oka egyszerűen abban keresendő, hogy a jogtudomány nem matematikai formákkal, tehát nem abszolút bizonyosságú elvekkel operál, hanem oly tételekkel foglalkozik, melyek az emberi, tehát relatív bizonyosságú fogalmak körén belül mozognak. Az abstract törvénymagyarázat a practicus élet követelményeit nem elégítheti ki, mert az az elméleti jogtudós individualitásának keretén belül mozog s igy a törvény köztekintélyü magyarázatát csak ritkán, csak akkor nyújthatja, ha maga az individuum általános elismerésben részesül. Legszerencsésebb commentatora egy törvénynek maga az élet, a jogi meggyőződés practicus nyilvánulása; a minek értéke az abszolút becs határát közelíti meg akkor, ha ezen jogi meggyőződésben az igazságszolgáltatás legfőbb fórumának meggyőződése tükröződik vissza. Szerző ezen szempontból indult ki művének egybeállitásá nál; fölkereste a nagytekintélyű Reichsgericht határozatainak gazdag tárházát s a törvény szakaszainak idézése mellett minden egyes törvényhely után közli a német birod. tszk. mindazon vonatkozó határozatait, melyek a törvény életbelépte óta hozattak és egyik vagy másik irányban elvi jelentőséggel birnak. Hasznos kézikönyv ez minden juristának; de a practicusra nézve pláne nélkülözhetlen. Daudenak ezen könyve fölöslegessé teszi azt, hogy az egyes concrét eseteknél a biró, az ügyész vagy a védő a Reichsgericht határozatainak útvesztőjében sok idővesztegetéssel kutassa a judicatura nyilvánulásait; de nemcsak ezen időkímélés tekintetében hasznos Daude könyve, mert hisz ez csak mellékes kérdés azon financiális nehézségekkel szemben, melyek a Reichsgericht határozatai gyűjteményének megvásárlásával járnak. Megbecsülhetlen az ilyen kiadású munka, főkép a főtárgyaiások alkalmával; a hol a felek, az ügyész és védő — érveléseiknek nyomatékos támogatásául határozott formulázással hivatkozhatnak a legfőbb bíróság jogi meggyőződésére. Németországban már számos eféle munka érezteti áldásos hatását az irodalomban. Nálunk is megindult a Révai-féle törvénytárral az eféle tevékenység; de ez óriási lassúsággal mozog s a mint tudom a prospectusból, első sorban a hiteltörvények látnak napvilágot; a mikorra a B. T. K.-re jön a sor, ha ugyan föl lesz véve oda ez is, évek hosszú sora telik el addig. Pedig egy törvény sem idézett elő a jogirodalomban oly nagy forrongást, mint épen a B. T. K., mely a codexek legifjabbika s mégis legdúsabb termékenységi! a tételes jogintézmények között. S épen ez a bőség, épen ez a lendület teszi nagyon aktuálissá azt a kívánságunkat: vajha a magyar jogirodalom is mielőbb producálhatna egy oly hasznos munkát, mint az ismertetett könyve Daudenak. Vargha Fcrencz, kir. tsiéki joggyakoriiok Kassán. Vegyesek. A budapesti kir. törvéuyszék elnöksége. A »Budapesti K febr. 2-iki száma közli : zombori B o g i s i c h Lajos, pestvidéki törvényszéki elnöknek a budapesti törvényszékhez kért áthelyeztetése jóváhagyatott és K r i s z t János budapesti törvényszéki alelnök a pestvidéki törvényszékhez elnökké neveztetett ki. — Ezen kinevezéseket lapunk már hetekkel ezelőtt jelezte. Birói kinevezések. A »Budapesti Közlöny* jan. 20-iki száma közli: Kineveztettek törvényszéki biróvá a nagy-kikindai törvényszékhez : Zsíros Kálmán biliéti járásbirósági albiró ; albi rákká a budapesti IV.—X. ker. járásbírósághoz: Kabdebó Gyula, a budapesti IV. ker. járásbírósághoz : Semetke Géza budapesti törvényszéki jegyzők ; a törökbecsei járásbírósághoz: C h r i s t János n.-becskereki, a m.-óvári járásbieósághoz : dr K a r s a y Béla győri, a sümegi járásbírósághoz : S z a 1 a y László zala-egers^egi törvényszéki jegyzők; a h.-böszörményi járásbírósághoz : D e á k Ferenc n.-kanizsai, a mura-szombati járásbírósághoz : S a á r y József vasvári járásbirósági, a szigetvári járásbírósághoz ; dr. B a 11 u s Zsigmond pécsi törvényszéki aljegyzők; az esztergomi járásbírósághoz : H e 1 c Ferenc gyakorló ügyvéd ; végül alügyészszé : I n c z e Gerő ottani járásbirósági albiró. A budapesti ügyvédi kamara választmánya f. évi január 2 l-én tartott teljes ülésében Sztehlo Kornél vál. póttag indítványa folytán a következő határozatot hozta : Tekintve, hogy az ügyv. rendtartás 2. §-ának 2. pontja szerint az ügyvédek lajstromába csak azon magyar honpolgár veendő fel, ki az ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik ; tekintve, hogy a budapesti államrendőrség bejelentési hivatala a lakás bejelentésénél azt, vájjon a bejelentő csakugyan bir e Budapesten állandó lakással, nem vizsgálja és igy csak a bejelentés fényéről, nem pedig magáról a lakásról adhat ki bizonyítványt s e szerint a bejelentési hivatal bizonyítványa az állandó lakás bizonyítására nem elégséges : kimondja a választmány, hogy az ügyvédi lajstromba való felvétel iránti kérvényeknél ezentúl az állandó lakás mindig helyhatósági bizonyitványnyal lesz bizonyítandó s hogy a budapesti államrendőrségi bejelentési hivatal lakásbizonylata az állandó helybenlakás bizonyítékául tekintetni nem fog. A m. kir. Curia ügyforgalma 1888. jan. havában. Kiosztatott: Az 18^5. évi hátralékokból : polgári 2,099, váltó ál3, úrbéri 7, bűnvádi 2,170, fegyelmi 51; összesen 4,540; az 18;6. jan. hóban beérkezettekből : polgári 56 j, váltó 104, úrbéri 15, bűnvádi 745, fegyelmi 63; összesen 1,493 ; együttvéve a mult évi hátralékot és a folyó évi jan. hóban beérkezetteket, tehát kiosztatott : polgári 2,665, váltó 31 i, úrbéri 22, bűnvádi 2,915, fegyelmi 114; összesen 0,033. Elintéztetett: polgári 6)9, váltó 99, úrbéri 10, bűnvádi 598, fegyelmi 62; összesen 1?468. Hátralék 1885. évről: polgári 1,445, váltó 118, úrbéri 3, bűnvádi 1,639, fegyelmi 11 ; összesen 8,^10. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla tauácsaiuak ö szeállitása az 1886. évre. I-sö, azaz polgári szakosztály. I. tanács : Tanácselnök: Geczö János. Bírák: 1. Binder Mihály, 2. Pipos Péter, 3 Csergedi Tános, 4. Dr. Endes Gábor, 5. Vita Sándor, 6. Müller Vilmos, 7. Mezei János, 8. Ziegler Emil. Tanácsjegyzők: 1. Sándor Kálmán, 2. Dr. Csipkés Károly. II. tanács. Tanácselnök: Szentiványi Gyula. Bírák: 1. ülés Káro,y, 2. Frink Endre, 3. Kovács János, 4. Popu József, 5. Péterfv Dénes. — Il-ik, azaz úrbéri szakosztály. Tanácselnök: Szentiványi Gyula. Előadó birák: 1. Gruz István, 2. Keul József, 3. Mikó Miklós. Szavazó birák: 4. Popoviciu Servián, 5. Illés Károly, 6. Fekete Gábor, 7. Popu József, 8. Dr. Fábiny Ferenc, 9. Ziegler Emil. — III-ik, azaz váltó- és kereskedelmi sz. o. T a nácselnök: Szentiványi Gyula. Előadó birák: 1, Illés Károly, 2. Popu József. Szavazó b i r a k : 1 3. Popoviciu Servián, 4. Keul József, 5. Grúz István, 6. Fekete Gábor, 7. Mikó Miklós, 8, Dr. Fábiny Ferenc, 9. Ziegler Fmil. — IT-ik, azaz bűnügyi szakosztály. Tanácselnök: Schneider József. Birák: 1, Nagy Sámuel, 2. Popoviciu Servián, 3. Spekh Adolf, 4. Stojka Antal, 5. Grúz István, 6. Bömches Gyula, 7. Lénárt Imre, 8. Fekete Gábor, 9. Damokos László, 10. Mikó Miklós, ll. Dr. Fábiny Ferenc, 12. Ilj. báró | Szentkereszty Zsigmond. A bécsi főtörvényszék bírái a lefolyt év végével társas vacsorára ültek össze, mely alkalommal számos pohárköszöntő fűszerezte a társas együttlét örömeit. A pohárköszöntök egyike latin nyelven mondatott és a hires »Gaudeamus igitur« sikerült utánzata. Közöljük belőle a következő három utolsó versszakot: »Gaudeamus hodie ! -- Juvenes non sumus 1 — Multas post acute