A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 42. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 6. r.

A JOG. 167 Felfolyamodásra alperesek vonatkozó kifogása, illetve a váltóeljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelme szolgáltatván okot, azok a felfolyamodás költségének fizetésére voltak kötelezendők. (Budapest, 1886. aug. 24-én, 5,106/886. sz.) Bűn-ügyekben. Oly végzés ellen, melylyel a bíróság az előtte folyamatban lévő és valamely ügyvéd ellenjegyzése mellett megindított ügyből kifolyólag az illető ügyvédet terhelni látszó fegyelmi vétséget az iitryvédi kamarának tudomására hoz : felebbvitelnek helye nincs és azért az visszautasítandó. A rimaszombati kir. törvényszék : . . . Minthogy pedig a kérvényt ellenjegyző B. Nándor ügyvéd a való tényállásról magának rövid uton meggyőződést szerezhetett volna, e helyett azonban nyilván alaptalan és a bíróságot félrevezetni célzó beadványa által ügyfelének felesleges költség és kiadást, a bíróságot pedig hiábavaló munkával terhelte: B. Nándor ügyvédnek ezen az 1874. évi XXXIV. t.-c. 69. §-ának a) pontja alá eső eljárása a miskolci ügyvédi kamarának jelen végzés közlése által tudomására hozatik. (1885. Augustus 3. 1839 sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintve, hogy annak elbírálása: forog-e fenn B. Nándor ügyvéd eljárásában valamely fegyelmi vétségnek tényálladéka ? az illető ügyvédi kamara fegyelmi hatóságának hatásköréhez tartozik és e szerint olynemü végzés ellen, melylyel az, az illető ügyvédet terhelni látszó fegyelmi vétség az illetékes ügyvédi kamarának tudomására hozatik, jogorvoslatnak helye nincsen, a mennyiben ilyen értesítés, illetve feljelentés magában véve semminemű jogsértést nem képez, a tábla B. Nándor ügyvédnek felebbezését hivatalból visszautasítja és az iratokat illetőségükhöz visszaküldi. (1885. nov. 6-áu 31,262. sz.) A ni. kir. Curia : A kir. ítélő táblának végzése indokainál fogva helybenhagyatík. (1886. szept. 2-án, 1,680. sz.) Adalék a polgároknak választási joga ellen elkövetett büntetendő cselekmények tanához. (1878: V. t.-c. 178—192. §-ai.) A m. kir. Curia (1S86. szeptember 22. 2,137. sz. a.) : Cs. Zsigmond feljelentése folytán választási jog megsértésével gyanusitott Sz. Ferenc és többek elleni bűnvádi ügyben, melyben a szegedi kir. törvényszék (1885. márc. 9. 2,000. sz. a.) a bűnvádi feljelentést, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant elvetette s ezen végzést a kir. ítélő tábla (1886. május 11. 14,025. sz.) helybenhagyta, következő végzést hozott: A felebbezett kir. ítélő táblai végzés helybenhagyatík, az ügyiratok azonban lehető fegyelmi eljárás végett Csongrádmegye főispánjához áttétetni rendeltetnek. Indokok: A vonatkozó szavazás lefolyásáról vezetett jegyzőkönyv tanúsága szerint a szavazatszedö küldöttség tagjainak panasz tárgyává tett egyik cselekedete arra szorítkozik, hogy a régebben elhalt, azonban az 1885. állandó névjegyzékben előforduló P. Rókus földbirtokos helyett ennek András nevű egyetlen fiát szavazásra bocsátotta, a nem létező P. Rókus nevének az állandó névjegyzékbe lett felvételét pedig tévedésen alapulónak nyilvánította. A szavazatszedö küldöttség elnökének és vonatkozó többi tagjainak ezen intézkedése ellenkezik ugy a választási törvénynek a névjegyzék elleni felszólalásokat szabályozó rendelkezéseivel és különösen annak 73. §-ába ütközvén, esetleg a megejtett választás érvényességét kétségessé teheti; ugyanaz azonban abtk. VIII. fejezetének egyik tétele alá sem vonható s azért a törvény 1. §-a szerint bűnvádi utou nem büntethető. Szintúgy nem tartozik a kir. elsőbirósági végzésben kifejtett okoknál fogva bűnvádi eljárásra annak nyomozása sem : helyesen gyakorolta-e a választási elnök a törvény által (v. t. 67. §.) reá ruházott jogokat. A mennyiben azonban a panaszban a választási elnök oly túlkapósokkal vádoltatik, melyek miatt esetleg a v. t. 92. §-b?.n megjelölt eljárásnak lehet helye: az ügyiratok az illetékes közigazgatási hatósághoz átteendök voltak. A törvényszék hatáskörében, a felmentő ítélet, vagy megsztintelö határozat ellen a kir. ügyész nem felebbezvén: a magánjogi elégtételre josro-itott felelibezé>sel r^ak ngy élhet, ha a maI gánjogi igényét bejelentette. Az egri kir. törvényszék : K. János és P. József ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt indított bűnügyben a kir. ügyész indítványa meghallgatása után 18-í''>. ápr. 21. 2.025 sz. a. végzésével a további bűnvádi eljárást megszüntette; mert panaszlott K. János hatvani törvény bíró s P. József raezőkerülő nem önhatalmilag s hivatali hatalmukkal visszaérve, hanem a Hatvan városában fennálló régi gyakorlat alapján, a község által meghatározott árszabály szerint követeltek panaszos H. Mózes csányi lakosnak a hatvani határban 1885. ápr. 28. keresztül hajtott juhai után darabonként kr hajtópénzt; s igy panaszlottak a btkönyv 475. §-ába ütköző hivatalos hatalommali visszaéléssel nem terheltethetnek. Ez ellen panaszos H. Mózes felebbezéssel élt. A budapesti kir. tábla kir. végzést hoz< Tekintve, hogy a fennálló büntető gyakorlat szerint a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények miatt indított bűnvádi ügyben hozott felmentő Ítélet vagy megszüntető határozat esetében, — ha a kir. ügyész nem felebbezett — a j magánjogi elégtételre jogosított, közvetlenül sértett, vagy károsított csak annyiban bir felebbezési jogosultsággal, a mennyiben ebbeli igényét bejelentette, s arról le nem mondott; ugy tekintve, hogy panaszos magánjogi igényt egyáltalában be nem jelentvén, a fentebbi szabály szerint, a felebbezési perorvoslat használatára jogosultsággal nem birhat: a kir. tábla a panaszos felebbezését hivatalból visszautasítja, s a felterjesztett iratokat felülvizsgálatlanul küldi a kir. törvénvszékhez vissza. (1886. szép". 1. 21,675. sz. a.) A főtárgyaláson az elnök nem viheti az előadó biró tisztet. A in. kir. Curia : A jelen ügyben észlelt azon eljárást illetőleg, hogy az elsőfokú biróság ítéletét, mint annak fogalmazványán látszik, dr. Rózsa Kálmán mint »előadó tanácselnök* kiadványozta, megjegyeztetik: miszerint ezen eljárás szabályellenes, a mennyiben vúgtárgyalásnál a tanácselnök nem mint előadó működik, hanem elnöki tisztéből kifolyólag a végtárgyalást vezeti, mig netaláni előadói teendők teljesítése, a mennyiben ilyenek szóbeli tárgyalásnál előfordulhatnának, egy másik szavazó biró kötelességéhez tartozik; minélfogva az elnöki teendőket és a netaláni előadói, illetőleg tanácsjegyzői teendőket ugyanegy törvényszéki biró nem gyakorolhatja. Ezen felül az 1871. évi XXXI. t.-cz. §-ának rendelkezése is feltétlenül követendő. (1886. június 25-én 2,100. szám.) Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott bűnvádi feljelentés a meghatalmazás hiánya miatt nem utasíthat'* \i>sza: ha az ügyvéd a nn ghatalmazást később sem tndja felmutatni, ő felelős a feljelentésért. A( szatmárnémetii kir. törvényszék: Horn Pálné, Szolomayer Agothának sikkasztással és zsarolással vádolt M. Márton elleni panaszát beadó Erős Gyula ügyvéd megbízását nem igazolván, a panasz ugy ezen okból, valamint azért, mert azon körülmény, hogy a panaszlott összeszámolást kíván, büntetendő cselekményt nem képez, s az, hogy panaszlónak az ügyvédi kamara előtt folyamatba tett panasza érdemileg minő elintézést nyert, nem igazoltatott, elutasittatik. (1885. ápril 25-én 6,466. szára.) A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy az ügyvédi megbízás csatolásának elmulasztása magában nem ok arra, hogv egy ügyvédi ellenjegyzés mellett, hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt benyújtott bűnvádi panasz visszautasittassék, a menvnyiben mindenkinek joga van a tudomására jutott bűncselekményeket feljelenteni, s az állított megbízásnak később constatált hiánya csak a megbízás nélkül eljárónak felelőssége tekintetében birhat döntő fontossággal ; tekintve, hogy a panaszban felhozott azon tény, miszerint feljelentett a neki határozott utasítással átadott pénzt nem a kijelölt célra fordította, csakugyan büntetendő cselekmény jelenségeit látszik feltüntetni: a kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja s elönvomozást rendel, melynél először Horn Pálné született Szolomayer Agotha az iránt kihallgatandó, adott-e Erős Gyulának megbízást arra, hogy M. Márton ellen bűnvádi panaszt tegyen, s ha igen, magáévá teszi-e az 5,789/85- számú följelentésben foglaltakat, ezután pedig a fent jelzett tény iránt az elönyomozás keresztülviendő; végre a kifej-