A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 42. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 6. r.

A JOG. való tartás időtartamát; de ez jogi lehetetlenség'. Nem marad tehát más időbeli maxima, csak a kiskorú 20-ik életéve, a miből következik, hogy a javitó-intézetben való nevelés egyedüli végső határát <-Z képezi. Minthogy pedig ezt a törvény absolute határozza meg az általános részben, tehát elvontan az egyes esetektől, ebből következik, hogy a biró Ítélete technikai szabatos szerkesztés mellett csak annyit tartalmazhat, hogy: »N N. az x. vád alól felmentetik, ellenben a B. T. K. 84. §. I második alineája alapján javító-intézetbe való elhelyezésre Ítéltetik.« Az elmondottakat már most összegezve, annak megállapításánál, hogy az ítéletben meghatározandó-e a javító-intézetben való elhelyezés időtartama, kiindulva a cselekmény subjectiv \ eleméből, következő két szabályt állithatjuk fel : a) Ha beszámítási képességgel biró ifjú egyén helyeztetik el a jaritó-intézetbcn; az itten való elhelyezés időtartamának j végső határát a hat hónap betöltése képezi; a mi az Ítéletben megállapított büntetést egész fölemészti, vagy csak annak egy részét, a szerint, a mint a büntetés 6 hónapon innen van, vagy j annál több. b) Ha beszámítási képességgel nem biró kiskorú Ítéltetik a javitó-intézetben való elhelyezésre, akkor az ítéletben a javitóintézetben való tartá időmennyisége n e m határozandó meg s ez esetben a kiskorút az intézet igazgatója bocsátja cl bármikor, ha a javulást tapasztalja. Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. p{ (Hatodik közlemény.) * 52. §. Manoilovich Emil indítványozza, hogy a »tettleges ellenszegülés« itt nem helyesen alkalmazott fogalom, mert néha ellenszegülés nélkül is, például rablók üldözésénél stb., a fegyveres erőre szükség van. Továbbá kimondaná azt is, hogy közvetlenül vehetni igénybe a fegyveres erőt. Csemegi Károly a módositvány első részét, mint igen helyeset, elfogadja. A második rész ellen azonban aggálya van, mert ez a katonai szervezet és rend körébe vág. Elnök figyelmeztet arra, hogy az utóbbi aggály felesleges, mert a Manoilovich indítványa nem azt jelenti, hogy a katonaságot vezényelni stb., hanem hogy nem szükséges az alispán vagy a polgármester stb. közvetítését igénybe venni és a katonai felsőbbség részéről csak oly intézkedésre van szükség, hogy azon hatóságok sorában, a melyeknek megkeresésére a fegyveres erő rendelkezésre adandó, az ügyészség is bevétetik. A §. az indítvány értelmében átdolgozandó. 53. §. elfogadtatott. 54. §. Fabiny Theofil indítványozza, hogy a 4. pont bővíttessék ki a sértett és károsított közti viszony kifejezésével. Elfogadtatott. B e r c z e 11 y Jenő indítványozza, hogy a második pont l bővíttessék ki a jegyesi viszony kifejezésével. Elfogadtatott.' W 1 a s s i c s Gyula indítványozza, hogy a 6. pont bővíttessék ki azzal, hogy kizárási okot képez az is, hogy a biró ugyanazon ügyben, mint szakértő működött. Elfogadtatott. Ugyan ö szükségesnek tartaná, hogy az 1 — 6. pontok alatt felsorolt kizárási okok a jegyzőkönyvvezetőre is kiterjesztessenek, mert alig engedhető az meg, hogy a törvény el ne tiltsa a bíróság hivatalnokát saját kárára elkövetett ügyben; atyja, anyja, j neje, gyermekei stb. ellen, vagy azok által végrehajtott cselekmények tárgyában jegyzőkönyvvezetőként eljárni. Oly országokban, hol nincs a ténykérdésben felebbezés, hol tehát pl. a fötárgyalásról , felvett jegyzőkönyv oly nagy horderővel nem is bir, mint a hol j felebbezés van, a jegyzőkönyvvezetőre a biró kizárási okai ki vannak terjesztve. Utal pl. az osztrák törvény 67—68. szakaszaira és a német törvény 31. szakaszára. Berczelly Jenő, Manoilovich Emil helyeselik indítványát, Csemegi Károly azonban tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvvezető elfogultságának érvényesülése mindig gátat talál a bíróban, ki mellett functióját teljesiti és tekintettel arra. hogy a functio nem önálló, az indítványt mellözhetönek tartja. A többség az indítványt elfogadta. 55. §. Fabin y Theofil a jegyzőkönyvvezető biró« kifejezés helyett, félreértések elkerülése végett, itt biró kifejezést tenne. Elfogadtatott. * Az előző közleményeket 1. a »Jog« 29., 33., 35., 3*\ és 39. számaiban. \ 56 -57. §§. Berczelly Jenő az 57. szakaszt mellőzendőnek tartja, mert oly bírósági organisatiót lehetetlen keresztülvinni, h<»gy ezen követelményeknek is meg lehessen felelni. Az indítvány elfogadtatott. 58. §. elfogadtatott oly módosítással, hogy a következő mondat: »és legfelebb a tárgyalisra kitűzött ülés kezdetén a fel mellözési kérelem nélkül is« — kihagyandó. 59. §. A »részrehajlatlanság < szó helyett, elfogulatlanság használandó. 60—64. §§. elfogadtattak. 65. §. Berczelly Jenő indítványozza, hogy az 1*71. évi XXXIII. t.-c. 10. szakaszában foglalt viszony is kizárási okot képezzen. Az indítvány elfogadtatott. 66. §. elfogadtatott. IV. Ülés. (Tartatott 188 '•- április 19-én. jelenlevők : Elnök: Perczel Béla. Tagok: Csemegi Károly, Fabiny Theofil, Kozma Sándor, Manoilovich Emil, Berczelly Jenő, \Vla<si < lyu'.a. A/ _ •. ._ miniszter képviseletében Szentgyörgyi Imre államtitkár. Elnök felhívására olvastatott a 67. Csemegi Károly előterjeszti, hogy a védőnek választhatók körét csakis az ügyvédekre szorította, mert a védői hivatás természete és azon körülmény, hogy ezen osztály érdekei is komoly figyelembe veendők, azt kívánják, hogy a védelem az ügyvédség kiváltságát képezze. Ezen szempont miat: nem tartotta célszerűnek a védőnek választhatók körét még a jogtanárokka! s m bővíteni. Manoilovich . Emil helyesli a javaslat álláspontját a/.ért, mert ha a védelem kötelességeinek súlya gyakran minden anyagi kárpótlás nélkül az ügyvédi karra nehezedik, méltányos, hogy a jogokban se osztozzanak olyanok, kik mint pl. a jogtanárok már a dolog természeténél fogva is hivatalból védökül nem rendelhetők. Wlassics Gyula nem véli a jogtanárokat kizárhatni, mert előfordulhatnak oly ügyek, melyekben a bizalom az elmélet magaslatán álló egyes kiváló nagy jogtudósok felé fordul; és vannak és lehetnek oly kitűnőségek a tanszékeken, kik a védelem nemes tisztének gyakorlásával az igazságszolgáltatás színvonalát csak emelhetik. í)e a kathedra is nyer az által, ha a tanároknak alkalom adatik az élettel közelebbi érintkezésbe lépni. A concurrentia kérdése alig bírhat nyomatékkal, mert már a tanszék kötelességei sem engedik azt, hogy folytonos védői tevékenységet fejtsenek ki a tanárok. Kozma Sándor szintén nem véli a jogtanárokat kizárhatóknak, mert különösen jótékonyan hatna az igazságszolgáltatás színvonalának emelésére az, ha a vidéki bíróságok előtt is a jogakadémia vagy az egyetemek tanárai a tudomány legújabb vívmányaival felfegyverkezve emelhetnék szavukat. Ez csak frissítő, éltető elem volna, melyet kár kizárni pusztán a concurrentia szempontjából. Fabiny Theofil különös tekintettel arra, hogy a szegényvédelem igen súlyos kötelességeket ró az ügyvédi karra és ezen kötelességekben a jogtanárok, mert' hivatalból védökül nem rendelhetők, nem osztoznak, a javaslat álláspontját fogadja el. Berczelly Jenő hasonló véleményben van, de céfan lőnék találná, ha a közjegyzők védökül választhatók volnának. Elnök kimondja, hogy a többség véleménye szerint a jogtanárok védökül nem választhatók és felhívja a bizottságot, hogy a közjegyzőkre vonatkozó indítvány felett nyilatkozzanak. Csemegi Károly kijelenti, hogy a közjegyzői hivatás természetével, feladatával és céljával ellenkezik az, hogy a közjegyző bűnügyi védelmeket vigyen, miért is kéri az indítvány mellőzését. Manoilovich Emil kiemelve azt, hogy az igazságügyi functiók összezavarása volna, ha a közjegyzőre kilerjesztetnék a védelem joga, és hogy egészen más volt a törvényhozás célja a közjegvzői intézmény felállításával, mint az, hogy azok bűnügy ékkel foglalkozzanak, az előtte szóló nézetéhez csatlakozik. Fabiny Theofil, Kozma Sándor, Wlassics Gyula hasonló nézetben lévén, az indítvány mellőztetett és a §. elfogadtatott. 68. §. M a n o i 1 o v i c h Emil általánosságban kijelenti, hogy a javaslat azon elvi álláspontját, miszerint már a nyomozás alatt meg van engedve a védelem, igen helyesnek tartja. Ezen szakasznál a szerkezet tekintetében aggálya van arra nézve, hogy mivel a vizsgálóbíró által értesítendő az, a ki letartóztatott, arról, hogy