A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 40. szám - Mennyiben tartoznak a kir. járásbiróságok eleget tenni a kir. közjegyzők megkeresésének hagyatéki ügyekben?

158 A JOG. Abból, hoL'y valamely bíróság végrehajtást szenvedő lakbérilletményét közvetlenül a közpénztárnál letiltotta : uem köveikezik. hogy az legyen hivatott a kintalványozásra is. (illetőségi összeütközés.) A budapesti I —III. ker. járásbíróság' és a boro.-jenöí járásbíróság között C. Nándornak P. Károly e. végrehajtási ügyében illetőségi összeütközés merülvén fel, ezt A 111. fcir. Curia áEép döntötte el, hogy utóbbit mondotta ki illetékesnek; mert abból, hogy végrehajtást szenvedő lakbér-illetményét az 1881. 60. t.-c. 84. §-nak megfelelően maga a budapesti 1—111. ker. jbiróság mint a végrehajtás elrendelésére illetékes biróság tiltotta le közvetlenül az illető közpénztárnál, nem következik az, hogy nevezett járásbíróság van hivatva a letiltott pénzösszeg kiutalványozására is. Erre az idézett törvény 133. §-nál fogva a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság, tehát jelen esetben a borosjenői járásbíróság van hivatva ; a melynek területén létezik az illető közpénztár s a melynek hatásköréhez tartozik a netaláni elsőbbségi igények elintézése is. (1885. nov. 25. 7,6ül. sz. a.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben A csödtömeggondnoknak megállapított díjai a tömeg ingatlanának vételárából a bekebelezett követelések előtt sorozandó. (1881 : XVII. t.-c. 176. §.) A in. kir. Curia (a zsolnai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság előtt dr. Schauer Gyula ügyvéd tömeggondnok által képviselt néh. F. Simon csődtömegéhez tartozó ingatlanok elárverezéséből kifolyólag tárgyalt sorrendi ügyében) ... Az 1881 : évi XVII. t.-c. 176. §. szerint a külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek és vételárának felosztása, a törvénykezési rendtartás értelmében ugyan, de az idézett törvény 53—58. §-ainak figyelembe vételével lévén eszközlendő, miután az 53. §. szerint az ingatlan vételárából a tömegnek a 47. §. szerint a vagyont terhelő tartozásai és költségei a jelzálogos hitelezők követelései előtt elégitendők ki, a csödtömeggondnok részére bíróilag megállapított díj annál is inkább a bekebelezett követelések előtt volt sorozandó, mert a csődbíróságnak 5,167/1883. számú végzése szerint a csődtömeg az eladott ingában vételárán felül egvéb vagyonnal nem bir. (1886. szeptember 10-én, 4,179. sz. a.) Idegen váltónál a válfókibocsátó az intézvényezettet arra hivja fel, hogy a lejáratkor a rendelvéuyesnek fizesse ki a váltában kitett összeget. Ezért a kibocsátó aláírásának a váltószöveg alatt közvetlen kell elhelyezve lenni. Oly váltó, melyen a kibocsátó alá- írása az intézvényezett aláírása alatt van, nem váltó és nem képezheti a váltóeljárás tárgyát. A ni. kir. Curia. (1886. szept. 1. 312/v. sz. a.): Mindkét alsó biróság ítélete az azt megelőzött egész eljárással együtt a váltóeljárás 37. §. alapján váltóbirói hatáskör hiányából megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik, stb. Indokok : A váltóüzlet természeténél fogva a váltólevél kibocsátójával veszi kezdetét, és az idegen váltónál a kibocsátó az intézvényezettet arra hivja fel, hogy a váltóban kitett pénzösszeget a lejáratkor a rendelvényesnek fizesse ki s azért a váltólevélnek egyik kellékét, a kibocsátónak névaláírása képezvén, nyilvánvaló, hogy a törvény a kibocsátó aláírását a szöveg, vagyis a fizetésre való felszólítás alá kívánja meg, hogy ekkép kitűnjék, miszerint a névaláírás az intézvényezetthez szóló felhívásra vonatkozik. Minthogy a qeperesitett A. alatti váltón a szöveg vagyis a fizetésre való felszólítás alatt egyik intézvényezettkép megnevezett P. Zsuzsánna neve áll, a kibocsátónak állított B. Juonnak névaláírása pedig az után következik, ez tehát a fenntebbiek szerint kibocsátói aláírásnak nem tekintethetik s ebből kifolyólag a kibocsátó aláírása, illetőleg a váltótörvény 3. §-ban felsorolt egyik lényeges kellék hiányozván, az arra alapított kereset a váltóeljárásra tartozónak nem tekinthető. A mennyiben tehát felperes keresete az alsóbb biróság által elfogadtatott s az aünak alapján eszközölt eljárás után Ítélet hozatott, a váltó eljárás 4. §-ba ütköző oly alaki sérelem forog fenn, mely a 37. §. szerint hivatalból figyelembe veendő és az egész eljárás megsemmisítését maga után vonja. Kikötés nélkül közvetítési díjt c>ak az alkusz követelhet, a ki a kereskedelmi üiryletek közvetítésével iparszerüleg foglalkof zik, vagy egy kereskedő, a ki üzleti körében közvetítette a kérdéses ügyletet. Más közvetitö csak akkor tarthat igényt díjazásra, ha az neki meiriffértetitt. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az e.-b. ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok : Felperes maga se állítja, hogy kereskedelmi ügyletek közvetítésével iparszerűleg foglalkoznék s így alkusznak (K. T. 531. §.) nem tekinthető, alkuszdíjhoz tehát (K. T. 547. §.) igényt nem tarthat, netaláni közbenjárásért díjat pedig csak akkor követelhetne, ha ez neki igértetett volna, stb. A in. kir. Curia. A királyi ítélőtáblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: Mert felperes nem is állítja, hogy kereskedő volna és üzleti körében közvetítette volna a kérdéses ügyletet és hogy e szerint a keresk. törv. 284. §-a lenne alkalmazható. (1886. június 2-án. 307. sz. a.) Kiskornak gyámja vagy gondnoka gondnokoltjait kötelezöleg csak a gyámhatóság meghatalmazása alapján vállalhat váltói kötei lezettséget. Személyesen marad ö kötelezve ezért még akkor is, ha világosan gondnoki, vagy gyámi minőségének kitüntetése mellett irta alá a váltót. (1876 : XXVII. t.-c. 105. §. és az 1877 : XX. t.-c. 113. §) A szegedi kir. törvényszék (1885. október 15. 4,771. sz.) : Dr. Ujj József ügyvéd által képviselt első magyar általános bizto" sitó-társulat« szegedi főügynöksége cég felperesnek, dr. Pollák Lajos ügyvéd által képviselt K. Elek alperes ellen 428 frt 40 kr. iránti perben következőleg itélt : Az 1885. évi január hó 29. napján 1,585. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes az 1884. október hó 23-án 428 frt 40 krról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 428 frt 40 kr. váltóösszeget, ennek 1885. évi január 23-tól járó 6"/0 kamatát, .... óvási 1/3"/0 váltódíjat és összesen 27 frt 65 krban megállapított perköltséget felperesnek három nap alatt végrehajtás terhe mel.ett megfizetni. Indokok : Mert a törvényes kellékekkel ellátott váltóval szemben tett azon alperesi kifogás, mintha ő elfogadó aláírásával nem saját személyében, hanem általa M. M. lenne kötelezve, figyelembe nem jöhet, mivel alperes azt, hogy az elfogadást egyedül M. M. személyére kötelezöleg teljesítette és hogy erre nézve gyámhatóságilag felhatalmazva lett volna, felperes tagadásaival szemben mivel sem igazolta. Minélfogva alperes kifogásainak elvetése mellett a sommás végzés hatályában fentartandó és alperes a kereseti összeg és járulékaiban is mint vesztes fél az okozott költségekben marasztalandó volt. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az első biróság ítéletét a perbeli ügyvédek munkadíjának és kiadásának saját feleik irányában megállapítására vonatkozó részében a polg. tk. rendtartás 252. §-a alapján helybenhagyja, egyebekben megváltoztatja, az 1885. január hó 29-én 1,585. sz. a. hozott sommás végzés K. Elekre vonatkozó részének hatályon kívül helyezése mellett felperest keresetével ezen alperes irányában elutasítja és 15 frt 50 kr. perbeli és 12 frt 65 kr. felebbezési költségnek alperes részére 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő fizetésére kötelezi. Alperes ügyvéd lévén, a személyesen benyújtott felebbezés munkadíjának megállapítása nem szükséges. Indokok: A kereseti váltón intézvényezettnek »Alexius v. K. . . als Curator des mj. Milos v. M « lévén megjelölve s nevezett K. Elek a váltót gondnoki minőségének kifejezett megjelölése mellett fogadván el, alperesnek azon kifogása, hogy az A. alperesi váltó alapján őtet saját személyében fizetési kötelezettség nem terheli, törvényes alappal bir. A váltótörvény 105. §-a szerint ugyanis csak azon meghatalmazottak, gyámok és egyéb képviselők felelősek személyesen az általuk eszközölt váltónyilatkozatokért, kik ilyeneket jogosultságuk túllépésével írnak alá. Felperes nem tagadván, beismerte alperes azon előadását, hogy az A. alatti váltóban kitett összeg alperes K. Elek által gondno, ,\ \ • loS' fátlan birtoka után megszabott tüz- és jegkar biztosítási díjak fejében köteleztetett, nem vitás az sem hogy az A. alatti váltó az elfogadási nvilatkozat reá vezetését megelőzőleg K. Elekre mint nevezett K. K. gondnokára lett m.