A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 40. szám - Mennyiben tartoznak a kir. járásbiróságok eleget tenni a kir. közjegyzők megkeresésének hagyatéki ügyekben?

A JOG. el nem enyészhetik, sőt ellenkezőleg lelkesitőleg és buzditólag fog hatni s mások is igyekezni fognak utolérni a bírónak magasztos hivatásához szükséges mindazon tulajdonokat, a melyeket Méltóságod oly magas tökélyben egyesit magában. Remélem továbbá, hogy Méltóságodnak hazánk igazságügyi állapotai iránt mindenkor bizonyított meleg érdeklődése és szeretete folytán, Méltóságod jogi életünk fejlesztésére s?éles ismereteit és bő tapasztalatait íiáradenütt, a hol erre alkalom nyílik, ezentúl is érvényesíteni fogja. Fogadja Méltóságod hálás elismerésemet azon szent ügy nevében, melynek oly híven szolgált, valamint szintén nagyrabecsülésemnek őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1886. évi szeptember hó 23-áu. Csemegí Károly egészsége — mint erőmmel értesülünk — annyira javult, hogy rendes tevékenységét, mint tanácselnök, ismét felveheti. Ezzel — reméleni akarjuk — rneg lesz végleg cáfolva azon mindenkit és minket is fájdalmasan érintett hír, hogy Csemegi nyugalomba akarna lépni. Kovách Kálmán igazságügyminiszteri tanácsos nyugalmazlatása és Kelemen Mór osztálytanácsosnak kir. curiai bíróvá történt kineveztetése alkalmából az igazságügyminiszterium személyzete búcsulakomát rendezett a Frohner-szállóban, melyen Fabiny Teofil igazságügyminiszter és a minisztérium minden tagja megjelent és a két ünnepelt a leglelkesebb ovatiókban részesült. A pohárfelköszöntők sorát Zádor Gyula nyitotta meg, ki régi kartársára, Kovách Kálmánra emelte poharát. F a b i n y Gyula Kelemen Mórra, Hilóczky Béla Fabiny Teofil igazságügymini-zterre, W 1 a s s i c s Gyula Kovách Kálmánra, Rohrer László Kovách Kálmán családjára, Rickl Gyula Kelemen Mór családjára stb. mondtak köszöntőt. Az ünnepeltek meghatott szavakban vettek búcsút régi kartársaiktól', kikhez őket számos év együttes munkásságának emléke füzi. Fabiny Teofil igazságügyminiszter több alkalommal szólalt fel és kiemelte a távozók erdemeit és a minisztérium tagjaihoz lelkesítő szavakat intézőit, melyek nagy hatást keltettek. Követendő példa. Virágh Aladár nyíregyházi kir. törvényszéki telekkönyvvezető szept. 20-án Szabolcsmegye gyüléstermében a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvényről a főispán, az alispán, főjegyző, a megyei tisztikar, a törvényszéki elnök, a tszék tagjai, a polgármester és városi tisztikar, továbbá számos ügyvéd, földbirtokos és földmívelő jelenlétében nagy tetszéssel fogadott felolvasást tartott. Virágh ur példája követésre méltó. Meg kell ismertetni a törvényt a lehető legszélesebb körben; fel kell világosítani a nagyközönséget kitűnő intézkedéseiről s meg kell mutatni a módot, a melylyel azokat hitel- és birtokviszonyaink véghetetlen előnyére értékesíthetjük. Válóban jól tenné minden város, sőt minden olvasókör, ha — szakférfiú meghívása mellett — hasonló felolvasásokat rendeztetne. A Színházi belépti-jegynek, a bevásárlási áron a vásárló által történt új eladása, szinházi jegygyei való üzérkedésnek nem tekinthető s igy az kihágásnak nem minősíthető. Ily értelemben határozott a m. kii. belügyminiszter a budapesti fővárosi rendőrség főkapitányához intézett 1,632. szám alatti következő rendeletében. Nagyságodnak március hó 18-án, 1,656. k. sz. a. kelt Il-od fokú Ítélete, mely szerint a VIII—IX. kerületi kapitány által hozott első fokú Ítélet helybenhagyásával Fürst Kálmán kereskedősegéd, szinházjegyekkel való üzérkedés által elkövetett kihágás miatt lh82 évi 4,b02. számú főkapitányi rendelet alapján 5 frt pénzbüntetés megfizetésében, nem fizethetés esetében egy napi elzárásban, továbbá az eljárási s a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott Fürst Kálmán a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert elmarasztalás alapjául az ítéletben hivatkozott főkapitányi rendelet azon visszaélések megszüntetésére vonatkozik, a melyek a kedveltebi) helyekre szóló szinházi jegyek összevásárlása s ezeknek a napi áron felül, jóval magasabb árakon való elárusitása által a közönség kizsákmányolása céljából űzetnek és ennek megszüntetése érdekében tiltja meg az az idézett főkapitányi rendelet az ezen visszaélést üzö egyleti és intézeti alkalmazottaknak a szinházi jegyekkel való üzérkedést. Minthogy tehát ezeknél fogva a többször említett főkapitányi rendeletbe ütköző ^kihágáshoz különösen kettő szükséges, u. m. először, hogy az azt elkövető az abban említett egyének közé tartozzék, másodszor és főleg pedig, hogy a jegyek a napi árnál magasabb árakon kináltassanak vagy adassanak el s minthogy az állítólagos kihágást elkövető Fürst Kálmán egyrészt a rendeletben említett egyének közé nem sorozható, másrészt pedig a nála visszamaradt, illetőleg a saját és nővére szániára vett, de általuk fel nem használhatott szinházi jegyeket csupán olyan összegért kínálta, illetve adta el, a mennyiben neki került s igy nem üzérkedett : ezek alapján vádlottat a terhére rótt kihágás vádja alól annál inkább felmenteni kellett, mert attól senki el nem tiltható, hogy a maga számára vett, de bármi oknál | fogva fel nem használhatott szinházi jegyet vagy jegyeket a napi áron el ne adhassa. A fővárosi átiratáén díjak nem magánjogi követelések, és nem, mint a főváros által állíttatott 32 év alatt, hanem az 1876 : XV. t.-c. és 186S : XXI. (illetőleg most az ezek helvébe lépett 1883 : XLIV. t.-cikkben [9o]) meghatározott 3 és á év alatt évülnek el. Ezen megállapodás alapján a fél a fizetés alól még oly esetben is felmentetett, midőn a felfolyamodást a közgyűlés határozata ellen elkésve adta b^. Erre vonatkozólag közöljük a I belügyministernek Budapest főváros közönségéhez f. é. 35,023. sz. a. intézett alábbi rendeletét: Budapest főváros közönségének. Mayer Rafael bécsi lakos felfolyamodványának, melyben a fővárosi tanács 1883. évi november hó 21-én 49,260. sz. a. és a főváros törvényhatósági bizottsága által 1884. évi ápril hó 2-án 219. sz. a. hozott közgyűlési határozatnak megváltoztatásával a pe^tterézvárosi három rózsa-utca és gyár-utcában levő 24,400 frton vett házának nevére történt átíratása után 1871. évi 1,082. ker. sz. a. kiszabott 247 frt 20 kr. fővárosi átiratási és engedelmi díj megfizetése alól magát felmenteni kéri, helyt adok: mert a felfolyamodó által vitatott elévülés kérdése a Reisserkrál Ilona bécsi lakos felfolyamodási ügyében 1881. évi november 6-án 4-r»,7f !. sz. a. kelt rendeletem értelmében az 1868 : XXI. és 1876 : XI. t.-cikkek alapján, melyek az elévülés idejét a kivetés napjától számítandó három, illetőleg öt évben állapítják meg, lévén elbírálandó, minthogy a fenforgó esetben szóbanlevő átiratási díj m L 1871. évben vettetett ki, a mellett, hogy annak a kivetés alapját képező házra a kivetéstől számítandó két év alatt bekebelezése is elmulasztatott, a felfolyamodótól a kérdéses díj csak 1878. évben lett először követelve, ez utóbbit a díj fizetés alól az elévülés beállta miatt felmenteni kellett; annyival inkább, mivel a kér désben forgó házvétel után kiszabott kincstári átruházási illetéket Mayer Rafael 1872. évi január hóban lefizette, mely ténykörülmény is a mellett bizonyít, hogy Pest város behajtó közegeinek is sikerülhetett volna kellő utánjárással a városi átírási díjhátralékot annak idejében behajtani, az ebbeli szorgalmazás azonban az iratok tanúsítása szerint, téves irányba tereltetvén, az időközben kétségtelenül beállott elévülés törvényes indokából a felebbező fél jogosult kérelmét, habár annak érvényesítését ügyének 1879. évben már egy izben közgyülésileg történt eldöntése alkalmával kellő időben el is mulasztotta, figyelmen kivül hagvható nem volt. Bitói kinevezések. A király ő felsége a budapesti kir. ítélő táblához rendes birákká : Fekete Ödön budapesti főügyészi helyettest, V á 1 k a i Bertalan, dr. I m 1 i n g Konrád, Hűvös Károly és Nedeczky Ödön budapesti itélő táblai pótbirákat, pótbirákká : P e r c z e 1 Gyula curiai tanácsjegyzőt, S z e g h ő István zalaegerszegi és Naményi József budapesti törvényszéki bírákat és B a r t h o s Tivadar kassamislyei közalapítványi kerületi ügyészt; járásbirákká a makói járásbírósághoz: Báthy Imre aljárásbirót, az ilosvai járásbírósághoz : L á n g István munkácsi aljárásbirút, a besztercebányai járásbírósághoz; Olerini János aljárásbirót. az igali járásbírósághoz: Melicskó Miklós nagyatádi járásbirósági albirót és a lugosi járásbírósághoz: Csíki László alügyészt, albirákká a marosillyei járásbírósághoz : Török Dénes csíkszeredai, a karánsebesi járásbírósághoz : Pap Jenő dévai, a bogsáni járásbírósághoz: Kertész József lugosi, a fogarasi járásbírósághoz : N a g y Lázár brassói, a marmaros-szigeti járásbírósághoz : P e t r o v i c s Lajos ottani, a szászrégeni járásbírósághoz : Borzsovay Béla marosvásárhelyi, az orosházi járásbírósághoz :Méiziros Gusztáv békés-gyulai, a gálszécsi járásbírósághoz: Rikly Endre sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőket, a pancsovai járásbírósághoz : dr. G ö r g e \ Sándor budapesti itélő táblai tiszteletbeli segédfogalmazót és a borosjem'ü járásbírósághoz: Köller János verseci járásbirósági aljegyzőt, törvényszéki e 1 n ö k k é : Jánosi Sándor nagyszebeni törvényszéki birót ugyanezen törvényszékhez. Kir. Ügyészi kineTezések. A »Budapesti Közlöny* a köveiké/.'. kinevezéseket hozza : V i t a Sándor marosvásárhelyi itélő táblai rendes biró az ottani főügyészséghez föügyészszé ; ügyészekké a nagyszebeni ügyész séghez : Hatfal udy István ottani törvényszéki biró, a zilahi ügyészséghez : Gazda Ferenc ottani, az aradi ügyészséghez: Parecz György ottani a fiumei ügyészséghez : dr. II e i 1 Fausztin budapesti alügyészek ; alügyc székké pedig a kaposvári ügyészséghez : II e n c z Ödön veszprémi törvény széki jegyző, a kecskeméti ügyészséghez : dr. T a s s y Pál, ottani jogakadémiai tanár, végül a zombori ügyészséghez : dr. D e k k e r Gyula, ottani törvényszéki aljegyző kineveztettek. A ni. kir. Curia üffyforgalma szeptember hóban. Beérkezett: Polgári 408, váltó 7:2, úrbéri 2t», bűnvádi 525, fegyelmi 42, felszólalási ..,<7. képv. vál. jog kérdésében o, összesen | ffifi ^elintéztetett: Polgári r.i váltó 1 IS, úrbéri H"», bűnvádi 6&5, fegyelmi Ti. összesen 1496.