A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 37. szám - Meghatározandó-e az itéletben a javitóintézetben való elhelyezés időtartama. 1. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 37. számához. Budapest, 1886. szeptember L2~én. Köztörvényi ügyekben. A lefoglalt pénzbeli követelés kiutalványozására azon biróság \an hivatva, mely a végrehajtás foganatosítására hivatott; tehát a mely bíróságnak területén létezik azon pénztár, melyből végrehajtást szenvedőnek tiszti fizetése kifizetendő. (Illetőségi összeütközés.) A bpesti IV. ker. járásbíróság ós az érsekújvári közt Polonyi Gézának Drága Mihály e. végrehajtási ügyében a kiutalványozásra nézve illetőségi összeütközés keletkezvén, ezt A magy. kir. Curia akkép döntötte el, hogy a lefoglalt pénzösszeg kiutalványozására az érsekújvári jbiróságot nyilvánította illetékesnek : mert az 1881 : LX. t.-cz. 83. §-a értelmében lefoglalt pénzbeli követelés kiutalványozása ugyanazon törv. 133. §-ához képest annak a bíróságnak teendője, mely a végrehajtás foganatosítására hivatva van. Az idézett végreh. törv. 18. §-a szerint a fenforgó esetben csak az érsekújvári jbiróság lehet a foganatosításra, illetőleg a kiutalványozásra hivatva ; mivel az ő területén van az a közpénztár, a melyből végreh. szenvedőnek tiszti fizetése fizetendő. És abból, hogy a lefoglalásnál kiküldött kirendelése a végreh. törv. 84. §-ához mellőzhető volt, nem következik, hogy a kiutalványozásnál mellőzhető legyen az érsekújvári jbiróság, mely esetleg a több foglaltató közötti kérdések eldöntésére is hivatva lehet. (1886. márc. 3-án. 1,571. sz. a.) A mig az eladó által kötelezett tehertörlés be nem következett, a vevő az ingatlannak vételár-hátralékát saját biztonsága céljából birói letétbe helyezheti, honnan az a terhek törlésének kimutatása mellett lesz az eladó álatl kivehető. A nagykikindai kir, jbiróság (Dr. Hochstrasser János ügyvéd által képviselt D. Katalin s Erzsébetnek, Bárkányi Mihály ügyvéd által képviselt P. Lipót elleni, 250 frt iránti perében) : Alperes köteles a kereseti 250 frt tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok : Alperes a tárgyalás során kifejezetten nem tagadta, tehát hallgatólag beismerte, hogy felperesnek egy ház, udvar s kert iránt kötött adásvételi ügyletből kifolyólag 350 frt vételárhátralékkal adósa maradt, előadta azonban, hogy a kereset időelőtti, mert a felperes által becsatolt »Kauf- und VerkaufVertrag« 6. pontja, mely annak 2. pontjával a »nachdem« szó által okozatosan összefüggésben áll, felperest még arra is kötelezi, hogy az ingatlanon levő terheket az ezek törlése iránt indított perek befejezte után töröltetni tartozik. Ez tehát oly feltételt képez, melynek teljesítése előtt felperes a vételárhátralékot nem követelheti. Tekintve azonban, hogy a felperes által B. alatt becsatolt eredeti »Kauf- und Verkauf-Vertrag« 2. pontja szerint alperes a vett ingatlan tulajdonjogának nevére leendő tkvi bekeblezése után lett volna köteles a 350 frt vételárhátralékot kifizetni; tekintve, hogy a tkvi kivonat tanúsága szerint a vett ingatlan tulajdonjoga a vevő javára már bekebeleztetett; tekintve, hogy a szerződés 6. pontja csakis új kötelezettségeket ró felperesekre mint eladókra, nem pedig oly feltételt állit fel, mely a szerződés 2. pontját módosítaná; s így azzal sem kifejezetten, sem a szerződő felek akaratát vizsgálva okozati összefüggésben nem áll : annálfogva alperes fentebbi kifogása figyelembe nem vehető s annak folytán a kereseti összeg megfizetésére kötelezendő volt, stb. (1885. máj. 21. 3,449. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel ezúttal elutasítja, stb. Indokok: A B. alatt mellékelt szerzőtlés 6. pontja szerint a felperesek arra köteleztettek, hogy a törlési pereknek befejezte után az összes bekeblezett terheket törültessék ; felperesek beismerték, miszerint a törlési perek még folyamatban vannak; alperes pedig a 3-/. alatti tkvi kivonattal igazolta, miszerint a megvett ingatlant az egész vételárnál nagyobb összegre nézve zálogjogok terhelik; és minthogy az alperesnél levő vételárhátralék a zálogjogilag bekeblezett összegek törlesztésére nem is lenne elégséges, mely okból alperest azok törlesztésére kötelezni nem lehet, ennélfogva az első bíróság ítéletét megváltoztatni s felpereseket keresetükkel ezúttal elutasítani kellett, stb. (1885. október 29. 29,657. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával oly értelemben, hogy alperes a 250 frt tökét a terhek kitörlése bekövetkeztéig birói letétbe helyezheti, az első bíróság Ítélete hagyatik helyben, mert alperes mint vevő az 1884. november 5-én kelt szerződés 2. pontjában magát határozottan és feltétlenül kötelezte a 250 frt vételárnak azon idöpontbani megfizetésére, a midőn a b.-komlósi 589 — 591. számú ház tkvileg nevére átírva leend; az ugyanazon szerződés 6. pontjára való hivatkozással tehát fizetési kötelezettsége alul egyáltalán nem menekülhet, mert ezen pontban felperesek mint eladók viszont kötelezik ugyan magokat a házra bekeblezett terheknek a törlési perek befejezte utáni törlésére, de a fentebb feltétlenül kötelezett fizetésnek a tényleges törlésig való felfüggesztése az utóbbi pontban kikötve nincs, tehát alperes e 250 frt vételárhátraléknak megfizetését szerzödésellenesen és minden alap nélkül tagadta meg. Tekintve azonban, hogy a felperesek által kötelezett tehertörlés még be nem következett, alperes saját biztonsága céljából arra hatalmazandó fel, hogy a vételárhátralékot birói letétbe helyezhesse, honnét az a terhek törlésének kimutatása mellett lesz felperesek által kivehető, stb. (1886. ápr. 30. 358. sz. a.) A gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha a külön élő szülök erre nézve meg ném egyeztek, nem a polgári biróság, hanem az illető gyámhatóság jogköréhez tartozik. A budapesti V. ker. kir. jbiróság: A tartásdíj havonkint 6 frtban állapittatik meg stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az e.-b. ítélete az 1881. évi 59. t.-c. 39. §-ának b) és o) pontjai alapján megsemmisíttetik és az 1885. 71,262. sz. kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: A kereset előadásaiból és a per folyamán tett előterjesztésekből kitetszőleg a perfelek törvényesen el nem vált, de tartósan külön válva élő házastársak levén, a keresetbe vett gyermektartás ideiglenes jelleggel bir. Minthogy pedig a gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha a tényleg külön élő szülők erre nézve meg nem egyeztek, nem a polgári biróság, hanem az 1877. évi 20. t.-c. 13. §-ának értelmében az illető gyámhatóság jogköréhez tartozik s minthogy az eljárt bíróságnak azon eljárása, hogy a gyermektartásról határozott, hivatalból figyelembe veendő alaki sérelmet képez : ennélfogva az e.-b neheztelt ítélete megsemmisitendő volt. A m. kir. Curia: A budapesti kir. Ítélőtáblának végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik, annyival inkább, mert peres felek beismerik miszerint köztük a válóper már folyamatban lévén, a vagyoni s családi viszonyoknak birói megállapítása azon per keretébe tartozik. (1886. július 6. 3,798. sz.) A törvény azon rendelete, hogy a végrehajtási kérvény első példánya az alapjául szolgáló eredeti okiratban felszerelendő — a biztosítási végrehajtás iránt beadott kérvényre i> kiterjed. A zombori kir. törvényszék özv. D. Lajosnénak K. László e. kérelmezett biztosítási végrehajtás tárgyában 1885, évi okt. 29-én 7,253. sz. végzésével a kereseti 8Í0 frt s jár. erejéig a bizt. végrehajtást — figyelemmel a végreh. kérvényéhez C. D. alatt — a választáshoz pedig E. F. alatt csatolt okmányokra — elrendelte a budapesti kir. tábla végrehajtást szenvedő felfolvamodására a törvényszék végzését megváltoztatván — végrehajtatót biztosítás iránti kérelmével elutasította s a teljesített foglalást hatályon kívül helyezte. »Mert az 1881: LX. t.-c. 6. §-nak azon intézkedése, hogy a végrehajtási kérvény első példánya, a végrehajtás elrendelésének