A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 36. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 4. r.

142 A J O G. alperes áltí.1 elleniratilag fölajánlott s felperesek által válaszilag szükség esetére elfogadott főeskü általi bizonyítás nem jöhetett alkalmazásba, stb. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A főeskü alkalmazása a yáltó valódiságának tagadása esetében. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróság ítéletét az eskü szövege tekintetében megváltoztatja s alperesnek az esküt csak az iránt itéli meg, »hogy a kereseti váltón lévő V. I. kibocsátói aláírást sajátkezüleg a váltóra nem tette«, az elsöbiróság által megítélt eskü szövegének többi részét ellenben mellőzi s egyebekben az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A váltóeljárás 26. §-a értelmében a tagadott aláirás valódiságára nézve a váltóperekben a polg. perrendt. 172. §-ában szabályozott esküvel való bizonyításnak, az ellenfél beleegyezése nélkül is helye lévén, ezen esküt az elsöbiróság alperesnek helyesen Ítélte meg, miután felperes, kit a bizonyítási kötelezettség terhelt, szakértők meghallgatását nem kérte, sem más bizonyítékot fel nem hozott, hanem a tagadott aláirás igazolására csak az esküvel való bizonyítást vette igénybe. Az elsöbirósági Ítéletben szövegezett eskünek többi részét ellenben azért kellett mellőzni, mivel az, hogy alperes neve aláírásával mást bizott meg, főeskü általi bizonyításnak képezi tárgyát, alperes pedig a főesküveli bizonyítást a perben ellenezte és a neki kínált főesküt csak szükség esetére fogadta el, azt tehát a váltóeljárás 26. §-a értelmében megítélni nem lehetett. A in. kir. Curia: A másodbiróság ítélete annak indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. június 1-én, 262. sz.) Halasztható határidőhöz kötött vételnél (Mcktfixgeschafte) a teljesítésre utólagos határidőt engedni kell, azonban a késedelmes fél kérni tartozik azt. (1875: XXXVII. 334. §-a). A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: Ha leteszi alperes A Bertalan cégtag személyében a pótesküt arra, hogy az A. alatti számlában foglalt nyomtatványok szállítási ideje legkésőbb május végéig köttetett ki, ez esetben köteleztetik alperes az általa viszontkövetelésbe helyezett 8 írtnak beszámításával 108 frt tökét, felperesnek megfizetni, ellenkező esetben alperes köteles lesz a kereseti 180 frt tőkét felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes nem vonta kétségbe, hogy az A. alatti számlában kitüntetett nyomtatványokat felperesnél megrendelte, akképen azonban, hogy azok legkésőbb május hó végéig szállíttassanak s tekintve, hogy a részletekben szállított nyomtatványok hátralékos része a kitűzött időre nem szállíttatott, alperes a 400 darab nyomtatvány elfogadására nem kötelezhető, és ennek alapján a hátralékos 400 darab után fizetett 8 frt bélyeget viszontkövetelésbe veszi. Tekintve már most, hogy felperes alperesnek a szállítási időre vonatkozó állítását határozott tagadásba vette, alperes pedig a felhozott és kihallgatott tanuk vallomásával ebbeli állítását félpróba erejüleg beigazolta, ezen próba kiegészítésére nézve alperesnek a pótesküt oda Ítélni kellett, és az eskü letétele esetében alperesnek 8 frt bélyegköltség iránti viszontkövetelését megállapítani és ahhoz képest öt 108 frt összegnek, mint a kölcsönösen kiszámított nyomtatvány értékének megfizetésére kötelezni kellett; ellenben felperest a keresetének többletével elutasítani kellett, mert kétséget nem szenved az, hogy az árúk megrendelése és kiszolgáltatása minden esetben határidőhöz kötöttnek tekintendő, az pedig, hogy felperesnek a szállítás bármikorra engedélyeztetett volna, általa nem is állíttatik, annál kevésbé bizonyittatik. A mi alperesnek az időelőttiségre vonatkozó kifogását illeti, eltekintve attól, hogy a tanú vallomásában emliti, hogy oly beszéd is volt, hogy a fizetés az ev végéig is eszközölhető, azonban, hogy az világosan és határozottan megállapittatott volna, igazolva nem lett, de alperes a becsatolt D. alatti levélben a fizetést felajánlván, a fizetési kötelezettség beállottnak volt tekintendő és alperes a fentebbi módon volt marasztalandó. (1885. év augusztus hó 19-én 12,678. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest az A. alatti számlában érintett 1,000 darab térképből még át nem vett 400 darabnak átvétele mellett 180 forint tőkének felperes részére leendő fizetésére feltétlenül kötelezi, alperest viszonkeresetével elutasítja. Indokok: Alperes beismeri, hogy az A. alatti számlában kitüntetett árúkat felperesnél megrendelte, de azt vitatja, hogy : felperes a térképek közül 400 darabot a kitűzött határidőben í 1885. május végéig nem szállitván, erre nézve az ügylettől elállani I jogosítva' volt. De alperes nem is állítja, hogy a térképeknek ! 1885. május végéig terjedő határidőn belül való szállítása a szer: ződés lényeges feltételét képezte, sőt ennek ellenkezője kitűnik i abból, hogy C. és D. alatt csatolt levelek szerint alperes az 1885. I június 2-án, tehát a határidő után szállított 400 darab térképet ; el is fogadta. Ezek szerint felek között fix határidőhöz kötött i ügylet létre nem jött, s igy, ha alperes a tanú vallomása mellé megitélhető pótesküvel bizonyítaná is, mit felperes tagad, hogy a ! szállítás véghatáridejéül 188ő' május vége lett megállapítva, azon j kereset elbírálásánál, hogy alperes a részben már teljesített szerI ződéstől elállott-e? nem a K. T. 355. §-a, hanem a K. T. 354. §-a irányadó. A K. T. 354. §-a szerint azonban azon fél, ki a szerződéstől elállani kiván, erről a másik felet, a határidő eltelte után azonnal értesíteni, s az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. De alperes nem is állitja, hogy ezt tette, sőt a C. ' alatt csatolt levélből kitűnik, hogy a szerződéstől megintés nélkül állott el, mihez pedig a K. T. 354. §-a szerint joga nem volt. 1 Ezek szerint, tekintve, hogy alperes nem tagadta felperes azon 1 állítását, hogy alperest 1885. június 8-án a 400 darab térkép ; átadásával megkínálta, s így felperes a K. T. 335. §-ának eleget I tett, felperes szerződés teljesítése iránt indított keresetének helyt ! adni, alperest pedig ezen térképen felhasznált, alperes által szolgálI tátott bélyegek értékének, 8 frtnak, visszafizetése iránt indított viszonkeresetével elutasítani kellett. A kir. itélő tábla alperest 180 frt fizetésére azért kötelezte, mert alperes a 400 darab tér! kép vételára 160 frt ellen kifogást nem tett, az A. alatti számla 1 két első tételében felvett árúk vételára pedig felek által a 12,678/85. sz. alatti tárgyalási jegyzőkönyvben közösen 20 frtban ; lett megállapítva. Alperesnek a kereset idöelőttiségére vonatkozó kifogását az elsöbirósági ítélet e részben helyes indokolásánál fogva • kellett mellőzni. (1886. január 19-én 5,090. sz.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, í és ha felperes részvénytársaság dr. G. . . Lajos személyében főesküt tesz arra: »hogy L. . . . Lajos nem volt jogosítva a keresethez A. ' alatt csatolt számlában említett clichék és térképekre vonatkozó ügyletet felperes részvénytársaságot kötelezőleg alperessel meg; kötni«, az esetben alperes köteles 400 darab térképnek felperes általi kiszolgáltatásával egyidejűleg 72 frtot felperesnek megfizetni; i 8 frt viszonkövetelésévei pedig elutasittatik. Erdekében áll tehát felperesnek az eskü letétele iránti készI ségét bejelenteni s a kitűzendő határnapon dr. G . . . Lajos | személyében le is tenni, mert ha le nem tenné, alperes pedig A Bertalan cégtag személyében a pótesküt leteszi arra, »hogy közte és L. . Lajos közt létrejött szóbeli szerződéssel kiköttetett, hogy az A. alatti számlában körülirt nyomtatványok szállításának legkésőbb 1885. évi május hó végéig kell történni*, az esetben felperes, az alperes által viszonkövetélt 8 frt betudásával, 72 frt többlet követelésével elutasittatik. Indokok: Alperes azt állitja, hogy az A. alatti számlában említett nyomtatványok felperes részvénytársaság megbízottjánál, 1 L. . . . Lajosnál, rendeltettek meg, az ez által elfogadott oly kikötéssel, hogy a nyomtatványok legfeljebb 1885. évi május hó | végéig alperes cégnek átadandók voltak, állitja továbbá, mi külön ben felperes által is beismertetik, hogy a megrendelt 1,000 darab térképből 1885- évi május hó folyamán csak 200, június 2-án pedig 400 darabot vett át, ugyanezen napon azonban a szerződés azon részére nézve, mely a még át nem adott 400 darab térképre vonat; kőzik, a szerződéstől elállott s erről felperest értesítette, mint ezt a felperes által C. alatt becsatolt levele is igazolja ; mindezekből pedig azt következteti, hogy felperes nem volt már jogosítva az 1885. június 8-án küldött 400 darab térkép átvételét, s nincs j jogosítva ezen 400 darab térkép 64 frtnyi árát követelni. Alperes ezen védekezésére és felperesnek az irányban tett tagadására tekintettel, mintha I Lajos jogosítva lenne őt kötelező ügyletet kötni, és hogy a teljesítés határidejéül 1885. május ' hó vége megállapítva lett volna: ezen per elbírálásánál döntő tényt első sorban azon kérdés képez, hogy L. . . . Lajos, mint | megbízott jogosított volt-e felperes társasággal kötelező ügyletet j kötni, másodsorban pedig az, hogy alperes és L. . . . Lajos közt j megállapittatott-e az, hogy a nyomtatványoknak 1885. évi május hó végéig alperesnek átadva kell lenni. • Ezen tények pedig jelen perre nézve azért képeznek döntő ( kérdést, mert ha I Lajos jogosítva volt felperes társaságot kötelezőleg szerződni, és ha a teljesítés határideje csakugyan 1885. évi május hó végéig köttetett ki: ez esetben, habár a kir. itélő