A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 35. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 3. r.

A JOG. »S erről ifj. Szévald Móricz szolgabíró ur, a feljelentő és a vádlott további tudósítása végett a beterjesztett iratok visszazárása mellett értesíttetik.« Minlbogy azonban a fennebb jelzett szabályellenesség — illetve mulasztás miatt mind az eljárásra hivatott szolgabiró, mind pedig az illetéktelenül eljárt s az elévülés körüli mulasztással terhelt segédszolgabiró, a fennebb már idézett 18-^4. évi 326/kihág. sz. alatti rendelet szerint feleletre vonandók, — ennélfogva mielőtt a fegyelmi eljárás ugyanazon rendelet értelmében elrendeltetnék (vájjon meg lesz-e? — elvárjuk) — felhivatnak ifjú Szévald Móricz szolgabíró és báró Jeszenszky László segédszolgabiró urak, hogy igazoló nyilatkozataikat 15 nap alatt terjeszszék be. Szegszárdon, 1886. évi július hó 1-én. Percei m. k. alispán« ; — szolgáljon 2- or hogy ugyanazon (törvény szerint) szolgabirósegéd báró Jeszenszky László, csak a legközelebb múlt időkben a leggaládabb és legerőszakosabb módon támadta és sértette meg — kése") éjszakának idején — Bobics Antal here. urad. ügyész ur magánlakását, segédjének dr. ()rmay Gyula ügyvédjelölt urnák pedig személyes szabadságát, melyek miatt a hivatalos eljárások már folyamatban vannak ; de szintén a közel mult időkben hasonló önkényes brutalitással, a női becsületet teljesen szétmarcangoló ténykedéssel — hatalmaskodással ugyancsak késő éjszakának idején — a szolgabirósági Írnoknak Bajó Pálnak is hozzájárulásával, s ismét a személybiztonság és a közcsend -- rend teljes feldulásával, - felháboritásával támadta meg, egy — még eddig községünkben (Tamásiban) teljes tisztesség s jó hírnévnek örvendő hajadon polgárnőnek K . . . . i P . . . nak magánlakását is, — mely ilyetén megtámadásai még brutálisabb következményeinek csak egy már a legvégsőre is kényszerült erélyes visszautasító fellépés vetett véget; — szolgáljon 3- or, hogy báró Jeszenszky László szolgabirósegéd ismét a személyes szabadság teljes veszélyeztetésével gyakorolta már a korcsmai tettleges és nyilvános verekedésnek — hivatali állásához minösithetlen szintén közcsend és rendellenes vétségét, — a báró szerint valószínűleg nemes sportját; — szolgáljon 4- er. hogy báró Jeszenszky László szolgabirósegéd ismét a törvény rendelkezések arculesapdosásaival üzi — maga köré gyűjtött társaival — a tilos vadászatok rendezéseit a az erdei kihágásokat. Ha most már a felsoroltak mellett, nálunk a dombóvári járás szolgabiráságánál egy ilyetén tettekben hírhedt szolgabirósegéd a törvény, az igazság és az erkölcs birája, s ha a törvényeket, az igazságot és erkölcsöket legelső sorban maga a szolgabirósegéd tiporja el: az ilyetén illetéktelenül basás önkényü biró hatósági segédszemély vájjon hogy egyátalán mire érdemes ? ezt a t. jogász közönség Ítélete alá bocsátom, de hogy vájjon az amúgy is nagyon beteg közigazgatási administratiónk iránti közbizalom és köztisztelet nem csekély rovására eső hasonló tettek elkövetésének törvényi megtorlásáért : az illető hivatott felsőbb — eddig erősen szemet hunyt — hatóságok meg fogják-e tenni a kívánatos megzabolázó fegyelmi intézkedéseket? — elvárjuk — meglátjuk. Csapó Samu, tamási-i üg) véd. Irodalom. Megjelentek Pfeifer Ferdinánd külön kiadásában a következő törvények: Az 18(58: VII. t.-c. A közjegyzői törvényről. Az 1868 : XXIII. t.-c. a köziga zgatási tisztviselők, asegédé s k e z e 1 ö-s zemélyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról. Az 18S6 : XX. t.-c. a népfölkelésről. Az ls8ti: XXI. t. c. a törvényhatóságokról. Az 188 i: XXII. t.-c. a községekről. Az 1886: XXIX. t.-c. a telekkönyvi betétek kezeléséről. — Mindezen megnevezett törvények külön kis füzetenként kaphatók a szükséges jegyzetekkel ellátva. Az ismertebb törvénykiadások mellett ezen kiadás is ajánlható. Vegyesek. Osztrák állami származású egyének, ha az 1860. évtől fogva számítva bevándoroltak az országba, csak ugy jelentethetnek ki az 187!): L. t.-c. 48. §. értelmében magyar állampolgárokká, ha az osztrák állam kötelékéből megelőzőleg elbocsáttattak ; de ha a bevándorlás az ötvenes években vagy ezeket megelőzőleg történt, akkor a magyar állampolgárság kijelentése csak bizonyos körülmények közt szükséges. Ezen kijelentés foglaltatik a belügyministernek a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez 1881. évi december 26-án 69,488 sz. a. intézett átiratában: »Miután az 1879 : L. t.-c. 47. ij-ában foglalt kijelentés szerint ezen törvény alól kivételnek van helye azon államok irányában, a melyekkel e tárgyban szerződések köttettek, a mennyiben az ilyen szerződések a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, ilyen megállapodás pedig a monarchia két államának kormányai közt, a honossági ügyekre nézve, 1870. évben létrejött, az idézett törvény 48. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezések az ausztriai állam tartományaiból származó magyarországi lakosokra feltétlenül nem alkalmazhatók és igy azokra nézve, a kik magukat a törvény 48. §-a értelmében magv. állampolgároknak tekintik, a mennyiben eredetileg osztrák állami illetőségű egyének, az illető cs. kir. hatóságnak az iránti nyilatkozata, hogy az osztrák állam kötelékéből elbocsáttatnak, megkívántatik, a mint az számos esetben, hol a m. kir. erdészeti szolgálatba lépett osztrákok jövőjüket alkalmaztatásuk állandósítás? mellett biztosítani kívánták, tényleg követtetett. Ennélfogva van szerencséin BaranovsZky Márton magy. kir erdöőrnck honosítási ügyében a folyó évi decz. 4-én a szászsebesi m. kir. erdőhivatal 2,(i67 sz. a. tett és a f. é. deczember 15-én 58,396 sz. a. kelt nagybecsű átirattal hozzám származtatott jelentést czímednek azon tiszteletteljes kijelentéssel visszaküldeni, hogy B. M. magyar állampolgárságát kétely tárgyává tenni nem szükséges. Egyébiránt megjegyzem, hogy ezen eljárás inkább csak az osztrák tartományokból 18:10. évtől innen bevándorolt egyéneknél, saját felszólalásuk vagy hivatalos indokolt észrevétel folytán felmerült állampolgársági kérdés megoldása körül követtetik; midőn pedig az illető beköltözés még az ötvenes években vagy azokat megelőzőleg történt s az érdekelt fél valamely bélföldi község kötelékébe fel van véve, s a körülményekhez képest nem feltételezhető, hogy azt az eredetileg illetékes hatóság még mint odavalót nyilvánban tartaná, az állampolgársági kérdésnek hivatalból való felkeverése indokoltnak nem mutatkozik.« Az adótartozás helyesbítése vagy leírása iránti folyamodványok benyújtására megállapított határidők elmulasztásának esetében igazolásnak ^nn helye. A m. kir. pénzügyminiszter 188fi. évi 23,546. sz. a. e tárgyban következő rendeletet adta ki : Az 1884. évi november 28-án 73,911. sz. a. kelt, a »Pénzügyi Közlönyt l88t. évi 45 számában és »Magyarországi Rendeletek Tára« 1884. évi folyamának 248. sorszáma alatt közzétett körrendeletemnek 2. a) és l>) pontjai alatt megállapítottam ama határidőket, melyekben az adózó részéről a folyamodvány a kir. adófelügyelönél nyújtandó be azokban az esetekben, midőn az előirt, de még be nem fizetett adótartozás összegének helyesbítése vagy leírása, az adó hibás kiszámítása, az adótárgy hiánya, az adótartozás elévülése vagy ugyanazon adótárgynak többszörös megadóztatása, vagy végre az adótárgy megszűnése miatt igénybe vétetik. — Ezen körrendeletemmel kapcsolatban kijelentem, miszerint mindazon esetekben, midőn az illető adózó fél vagy törvényes képviselője folyamodványait az idézett körrendelet 2. a) és />) pontjai alatt megállapított határidő alatt tőle független és általa el nem háríthatott akadály miatt be nem nyújthatta, az 18S3 : XLIV. t.-c. 5. §-ában foglalt rendelések analóg alkalmazása mellett igazolási kérelemnek van helye. — A hitelt érdemlöleg indokolandó igazolási kérelem, az érdemleges felebbezéssel együtt az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelönél nyújtandó be, ki is az igazolási kérelmet és a felebbezést 8 nap alatt érdemleges határozat hozatala végett, a közigazgatási bizottsághoz felterjeszti. A közigazgatási bizottság, ha az igazolási kérelemnek helyt ad, feljogosítva van az érdemben felebbezett ügyet azonnal felülvizsgálat alá venni és a kérelmezett adótörlést elrendelni, ha különben az ez iránti igény jogossága tekintetében kétely nincsen. — Miután egyébiránt a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur részéről — megkeresésem folytán — az az intézkedés tétetik, hogy az iparhatóságok oda utasíttassanak, miszerint az iparengedély visszaadásáról, vagyis az iparüzlet megszüntetésének náluk történt bejelentéséről az illetékes kir. adófelügyelöt értesítsék; felhatalmazom a kir. adófelügyelőket, hogy ezen értesítések alapján az adótárgy megszűnése folytán az adótörlést, az érdekelt fél kérelmének bevárása nélkül, a megszűnés napjától hivatalból eszközölhessék. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Alsó-Kubin. Dr. M. F. Bencze B. — gr. Zicrorin P érk 33585/so sz. a., n. e., eld. Kubicza. — Alsó-Lendva. K. J. Hobor F és társai — Kovács J. ügyet nem találhattuk a T.-án. — Beresrszá.z. Dl*. H. A. Ad 1. Goldberger R. — beregszászi gözm. csdt. ügy még n. j. fel; ad 2. Tarr J. — Kántor J. érk. 20294/86 sz. a., n. e., eld. Farkas ; ad 3. Angalit S. — Goldberger és t. érk. 30953/86 sz. a., n. e., eld. Uhlyarik; ad 4. Weinberger H. — Adler M. ügy még n. j. fel j ad 5. Kázmér F. és t. — Mayfarth Th. és t. ügy már C.-án is volt ; ad 6.