A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 34. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 3. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DONTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 34. számához. Budapest, 1886. augusztus 22-én. Köztörvényi ügyekben. 1. Árverési kérvények illetékessége a magyar birói ítélet alapján külföldön (Ausztriában) foganatosított végrehajtás esetében. '2. Jogosítva van-e az intézkedő bíróság a fordítás be nem mutatása okából a kérelmet elutasítani .' Tényállás. A soproni gőz-buzakeinényitő-gyár részvény-társulat (í. Lipót ncunkircheni kereskedő ellen indított végrehajtási ügyében a soproni kir. járásbíróságnál, mint a végrehajtást elrendelő bíróságnál, a lefoglalt tárgyakra az árverés elrendelését kérelmezte. Ezen kérvényt a soproni kir. járásbíróság hiánypótlás végett azon megjegyzéssel adta vissza, hogy a pótlás megtörténtével a kérvény illetékes elintézés végett a foglalást teljesítő neunkircheni cs. kir. járásbírósághoz fog áttétetni. Ezen végzés ellen az árverés el nem rendelése miatt felfolyamodás adatott be, mely azon okból, hogy hiánypótlást rendelő végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye, visszautasittatott. Erre újabb felfolyamodás adatott be azon okból, mert egyrészt az első végzés az illetékesség ügyében is döntött, másrészt pedig, mert az 1881. évi L1X. t.-c. 5 . csak azon végzésekre vonatkozik, melyek a perindítástól az Ítélethozatalig és nem azokra, melyek a végrehajtási eljárás folyamán hozatnak ; mire a budapesti kir. itélö tábla a következő végzést hozta : A budapesti kir. itélö tábla (1886. máj. 31-én, 3,251. sz. a): A kir. itélö tábla a járásbíróság visszautasító végzésének megváltoztatásával a felfolyamodást elfogadja s annak folytán a neheztelt alapvégzést szintén megváltoztatja, a beadott árverési kérvény elintézésére az eljáró kir. járásbiróságot illetékesnek mondja ki, ugyanazt utasitja, hogy a kérvényt érdemileg intézze el és a mennyiben végrehajtató a hiteles német fordítást eszközölni nem hajlandó, megkeresvényét a kérvény példányaival s az arra hozandó végzéssel a fordítás eszközlése és elküldés végett az 1881. évi 1,337. illetve 9,172. sz. igazságügymiDiszteri rendeletek értelmében a m. kir. igazságügyminiszteriumhoz terjeszsze fel. A felfolyamodások költsége és munkadíja kérdésében kérelem s felszámítás hiányában a kir. itélö tábla nem határoz. I n d o kok: Az árverési kérvény az arra hozott végzés szerint nem hiánypótlás végett van felfolyamodónak visszaadva, hanem visszautasítva azért, mert az eljáró bíróság a kérvény elintézésére magát illetékesnek nem tartja és mert felfolyamodó a kérvényt német forditásban nem mutatta be. A végzés e szerint nyilván nem tartozik azok sorába, melyek ellen az 1881 : L1X. t.-c. 52. §-a szerint felfolyamodásnak helye nincs, a végzés ellen beadott felfolyamodás tehát az arra hozott végzés megváltoztatásával elfogadandó s az árverési kérvényre hozott alapvégzés felülvizsgálat alá veendő volt. Ezen végzést szintén meg kellett változtatni, mert az 1881 : LX. t.-c. 102. §-ának azon rendelkezése, mely szerint az árverést kielégítési végrehajtás folytán lefoglalt ingókra a végrehajtást foganatosító bíróság, illetve kiküldötte rendeli el, csak hazai biróságók által foganatosított végrehajtásoknálnyerhet alkalmazást; mert idegen biróságók hazai törvényeink szerint el nem járnak és mert a fél arra nem kötelezhető, hogy beadványát német forditásban is bemutassa, hanem e kérdésben a bíróságnak a fennidézett igazságügyminiszteri rendeletek értelmében kell eljárni. Szerződés felbontása, mert a bérbevett lakás az esztbetikai igényeknek meg nem felel. Lakás megbirálásánál az egyéni felfogás az irányadó a bérbeadó a bérlővel szemben arra, hogy a lakás használható, tehát a szerződés teljesítve van, nem hivatkozhatik és pedig annál kevésbé, mert a lakásnál nem ily általános fogalmak a mérvadók, hanem azon igények és kívánalmak, melyeket a bérbevevő a lakáshoz köt. A budapesti V. kor. kir. járásbíróság: Peres felek közt 1885. évi május* hó 20-án létrejött B. alatti lakbérleti szerződés felbontatik s egyúttal kimondatik, hogy peres felek közt a lakbérleti viszonyt jövőre' a Budapesten érvényben levő lakbérleti szabályok intézkedései szabályozzák. Egyéb kereseti kérelmével felperes elutasittatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. Felperesi ügyvéd költsége 30 frtban állapittatik meg saját fele ellen. Alperes költsége és munkadíja 60 frtban állapittatik meg. Indokok: Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy jelen per elbírálásánál csakis a B. alatti lakbérleti szerződés volt irányadóul veendő, minden egyéb állítólagos szóbeli megállapodás figyelembe nem jöhetett, már az indokból sem, mert Írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások iogérvénynyel nem birnak, miért is ezen szóbeli megállapodások igazolásába a bíróság bele nem bocsátkozhatott. A B. alatti szerződés szerint alperes arra kötelezte magát, hogy az abban körülirt lakást, ugy a mint az a megtekintett terveken látható, fogja felperesnek átadni. A kihallgatott szakértők egyhangú nyilatkozatával azonban az lett igazolva, hogy a kérdéses lakás nem a D. alatt csatolt tervnek megfelelőleg lett átalakítva, mennyiben a b.-vel jelzett szoba X-el jelzett oldalán a fal 25 cméterrel beljebb lett alkalmazva, mi által ezen szoba szépsége tekintetében hiányt szenvedett. E szerint tehát igazolva van, hogy alperes szerződési kötelezettségét pontosan be nem tartotta, felperes sem kötelezhető annak betartására, miért is a szerződés felek közt felbontottnak kimondandó, de csakis a lakbérleti szabályok épségben fenntartása mellett, mert az észlelt hiánylat oly csekélynek bizonyult, mi által a kérdéses lakás értékében nem csökkent, a szenvedett szépségi hiánylat pedig csakis arra gyakorol befolyást, hogy a bérlő 3 éven át ne legyen kénytelen oly lakásban lakni, mely szerződés ellenére a bérlő eszthetikai igényeinek meg nem felel. Alperesnek azon kifogása, hogy jelen per a D. alatti terv alapján el nem bírálható és hogy a D. alatti a felmutatott tervnek meg sem felel, figyelembe nem jöhetett, mert a D. alatti a fővárosi tanács által jóváhagyott terv, tehát közokmány, mivel szemben alperes lett volna köteles igazolni, hogy ö nem azon terv szerint adta a lakást felperesnek, mit azonban nem teljesített. A mi felperesnek egyéb kereseti kérelmét illeti, azzal elutasítandó volt, mert a szakértők véleményével igazoltatott, hogv a kérdéses lakás az emiitett szépségi hiánylat folytán, értékében nem csökkent s igy bérlevonásnak helye nincs. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla a királyi járásbíróság ítéletét a kereset főtárgyára vonatkozólag helybenhagyja, a perköltségek kölcsönösen megszüntetésére vonatkozó intézkedését azonban megváltoztatja s alperest 80 frt perköltségnek felperes részére 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében elmarasztalja. Az ügyvéd járandóságának megállapítására vonatkozó intézkedését mellőzi. Felperesi ügyvédnek felebbezési díját megbízója iránvában 8 frtban megállapítja. Indokok: Felperes keresetének jogalapját két ténykörülményre alapítja és pedig első sorban arra. hogy az általa kibérelt lakás nem a tervhez képest lett átalakítva, másod sorban, hogv a lakásbeli szobák nem a megállapodáshoz képest lettek kiállítva. Alperes azt, hogy felperes a szerződést csakis oly indokból lehet jogosítva felbontani, mely indok magából a B. alatti szerződésből van merítve, nem veszi tagadásba, azon jogát azonban felperesnek hogy az állítólag szóbelileg kikötött feltételek meg nem tartása miatt ezt tehette, kétségbe vonja. A peres felek előadásából kitűnik az, hogy a lakás a terv szerint lett felvéve és bérbeadva, a nélkül azonban, hogy az átalakításra vonatkozó költségtervezet is alapul vétetett volna a szerződés megkötésénél s igy tekintve, hogy a felmutatott terv csakis az építkezésre vonatkozik, a lakás miként leendő kiállítása pecüg a költségjegyzékből lett volna megtudható, a mennyiben a padozat, kályha, festés és ablaktáblaszekrénvek tekintetében csak az