A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 33. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 2. r.

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 33". számához. Budapest, 1886. augusztus 15-én. Köztörvényi ügyekben. Rendetlen életmódnak következménye az, ha a férj nejének hozományát elveszti. A nagyváradi kir. törvényszék. Az M. J. és R. E. közt Debrecenben 1879. június 25-én az izr. vallás hitelvei szerint kötött házasság felbontatik, köteleztetvén alperes nejének az elváló levelet az illető rabbi közbejöttével 8 nap alatt kiadni, ellenkező esetben a házasság felbontásának bizonyítékául a jelen Ítélet fog szolgálni. A házasságból 1880. június 9-én született E. és 1881. aug. 26-án szül. M. nevü gyermekek az anya gondviselése alatt hagyatnak; szükség esetében azonban az apa is köteleztetik a gyermekek eltartásáról gondoskodni. Indokok: Az izr. vallást követök házassági jogviszonyait szabályozó 18G3. nov. 2-án kelt legf. rendt. 22. §-a értelmében a házasság a másik fél beleegyezése nélkül Ítélet által felbontható, ha a panaszlott fél oly életmódot követ, mely által a másik házastárs vagyonának nevezetes része veszélyeztetik. A jelen esetben alperes beismerte, hogy nejének 20,000 frt nöi hozományát céltévesztett üzérkedés folytán csaknem egészen elvesztette; beismerte továbbá, hogy jelenleg oly szorongatott anyagi helyzetben van, hogy egy bizonytalan tartamú s havonkinti 80 frt fizetéssel díjazott állást volt kénytelen elfogadni s a mint az F) alatt becsatolt levelekből is kitűnik, nemcsak a családja fenntartási, de még a közös lakás költségeit sem volna képes fedezni s így alperes vagyonilag tönkrementnek tekintendő. Ezek szerint kétségtelen, hogy alperes oly életmódot folytatott, mely által felperes vagyonát nemcsak veszélyeztette, hanem azt el is vesztette. Ennek ellenében alperes azon védekezése, hogy nejének elvesztett vagyonát munka és szorgalom által ismét visszaszerezheti, a fent idézett rendelet határozott rendelkezése értelmében figyelembe vehető nem volt. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az ítélet megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik és a peres felek házassága hatályában fenntartatik. Indokok : Felperes házassága felbontását azon okból kérte, mert alperes felperes hozományát könnyelműen kockára téve elvesztette; mert továbbá alperest engesztelhetlenü 1 gyűlöli. Alperes a házasság felbontását ellenezte, minthogy a házastárs vagyonának veszélyeztetése az 1863. évi nov. 2-án 15,940/1863. sz. a. kelt udvari rendelet 22. §. értelmében a házasságnak a másik házastárs ellenzése mellett való felbontására csak az esetben szolgálhat indokul, ha a veszélyeztetés rendetlen élet következménye, ezt pedig felperes nem is állította ; minthogy továbbá az engesztelhetlen gyűlölet a házasság felbontására az izraeliták váló perében a fentebbi udvari rendelet értelmében indokot nem képez, törvényen alapuló más okot pedig felperes a házasság felbontására fel nem hozott, mindezeknél fogva a kir. törvszék ítéletét megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett. A in. kir. Curia: A kir. tábla ítélete megváltoztatik és indokainál fogva az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. I n d ok o k : Azon alperes által is beismert körülmény, hogy az elvesztett hozományon felül ellene követelések is támasztattak, melyekre állítólag értéket nem kapott s melyeket előadása szerint testvére és ügyvédje tudtán kívül egyenlítettek ki, magában is rendetlenségre mutat, az A) alatti levél pedig azt tanúsítja, hogy saját vagyonnal sem rendelkezik s minthogy kereskedő könyvének pontos vezetése mellett vagyoni állásáról bármikor meggyőződést szerezhet; rendetlen életmódnak következménye az, midőn nejének hozományát elveszti és családját önfenntartásra kényszeríti. (18*6. június'22. 3,509. sz.) K; rtérités mérve, midőn a sértett felet is gondatlanul-: terheli. A lordai kir. járásbíróság;: Alperes Sz. J., köteles kártérítés címén 77 frtot szakértői díj és becslési költség címen ll frt 88 krt és végre perköltség címen ló frtot felper. B. I\-nek 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes a tárgyalás rendén elismerte, hogy felperes csikóját, mint pásztor a felügyelete alatti temetöböl saját udvarába hajtotta és ott egy kötéllel a kerítéshez kötötte, ho' a csikó egy karóba ugrott és annak következtében elpusztult. Tekintve, hogy e szerint a kár alperesnek azon mulasztá sából (a ptk. 1,294. §.) származott, hogy a felügyelete alá vett csikót oly helyre és akként kötötte, hogy az annak következtében elpusztult s tekintve, hogy a kár mennyisége ellen kifogást nem tett, a felperesnek vétke által okozott kárban a ptk. 1,2'.»5. §. alapján elmarasztalandó és mint pervesztes a perköltségek hordozására is kötelezendő volt. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az kir. járásbíróságnak idézett keletű és számú Ítélete megváltoztatik s felperes B. T. kereseti kérésével feltétlenül elutasittatik, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Felperes keresetével elutasítandó volt, mivel alperes törvényszerű zálogolási jogát gyakorolta és felperesnek nem sikerült alperest terhelő oly vétkes mulasztást bizonyítania, mely kártérítési kötelezettségét megállapítaná. Ennélfogva a ptkv. 1,305. és 1,30 3. §§-ai értelmében felperesi keresetnek hely adható nem volt. A perköltségek dacára felperes pervesztességének, tekintettel a per körülményeire s az ítéletek különbözőségére a prdts 251. vj-a alapján kölcsönösen megszüntetendők voltak. A m. kir. Curia (1886. március 19-én, 1,273. szám alatt) : A kir. Ítélőtáblának ítélete a perköltség iránti rendelkezése tekintetében helybenhagyatik, ellenben érdemi rendelkezésre nézve mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és a felperes csikójának elhullásából felperesre hárult 77 írtnyi öszszegre rugó kárt és felmerült 11 frt 88 krnyi becslési költségre nézve az, hogy fel- és alperes azokat közösen viselni kötelesek, biróilag kimondatván, felperesnek a kárnak fele része fejében 38 frt 50 krt, a becslési költség fele része fejében pedig 5 frt 90 krt 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett, megtéríteni köteleztetik ; ellenben a kár és becslési költség másik fele része erejéig felperes alperes ellenébeni keresetétől elmozdittatik. Indokok : Felperes csikójának elhullását részben mindegyik peres fél mulasztása idézte elő. Felperes ugyanis elmulasztotta csikója felett a kellő felügyeletet gyakorolni, ugy, hogy ennek folytán az tiltott helyen barangolván, arról alperes által kötelességének megfelelöleg behajtandó volt; következve a csikó behajtására, mely a csikó elhullását eredményezte, felperes mu'asztása szolgáltatott okot, közvetve tehát a csikó elhullása felperesnek is tulajdonítandó. Alperesnek pedig annak elhullása terhére azért számítandó, mivel a behajtott csikót felügyelet nélkül hagyva, oly helyen kötötte meg, a hol az magára hagyva veszélyeztetve volt. Minélfogva a csikó elhullásából származott kár és a felmerült becslési költség mindkét peres félnek tulajdonítandó lévén, az osztr. p. t. k. 1,304. §. rendelete értelmében a peres felek a felmerült kárt és becslési költséget közösen tartoznak viselni. Ebből folvólag tehát, alperest a kereseti kár és becslési költségbeli követelési össze? fele részének megfizetésében elmarasztalni, másik fele része erejéig pedig felperest alperes ellenében keresetétől elmozdítani kellett. A perköltség azért volt kölcsönösen megszüntetendő, mivel mindegyik peres fél részben pervesztessé vált.* Takarékbetéti könyvecske alapján zálogjog elő nem jegyezhető. A in. kir. Curia [11886, jun. 21. 2,451. sz. a.): A kir. táblának végzése neheztelt részében megváltoztattatik és az első * Ily értelemben határozott a kir. Curia analóg esetben 7.639/85. sz. ítéletében is, melyet lapunk f. évi 30-ik számának mellékletén közöltünk. A szerk.