A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 5. szám - A végrendeletek egyik neméről

A JOG. 39 1885. decemberig 14 hónap alatt a berendelt tanuk közül még egyet sem hallgatott ki, a segédreferens irta ugyan : 5 írt, 10 frt, 25 frt birság terhe alatt idézendők tanuk, de még sem jöttek, a birság-büntetést senki sem foganatosította, ekként teljesen felakadt az ügymenet. A munkakedv hiányán kivül esö egyéb okokat kíméletből mellőzöm ezúttal, talán nem is lesz szükség azokat elősorolni ezután ; a megemlített bajok elég kárt, idővesztést és oknélküli költséget okoznak a feleknek és elég boszúságot bizonyára a m.-vásárhelyi kir. táblának, mely kénytelen az innen felkerült határozatok 4/r,- ö d r é s z é t f e 1 o 1 d a n i. Ha megtenné a kir. tábla — a mihez joga van s a mi mindannyiszor indokolt is — hogy az ily szabálytalan ügyek feloldásakor egyúttal a törvénytelenül eljáró rest birót (mert másként serkenteni nem lehet) legalább a jogorvoslat költségébenmarasztalná: egyfelől igazságot gyakorolna, másfelől magát is, a feleket is megkímélné sok boszúságtól jövőre. Kalotaszegi. Irodalom. A nemzetközi jog kézikönyve az európai államok g-yakorlata alapján. (Handbuch des Völkerrechts auf Grundlage europüischer Staatspraxis.) Unter Mitwirkung von Geh. Rath. Prof. Dr. v. Bulmerincqu, Dr. E. Caratheodory, Geh. Rath. Prof. Dr. Dambach, Prof. Dr. Garoi s, Geh. Rath Prof. Dr. G e f f k e n, Legationsrath Dr. G e s s n e r, Prof. Dr. L a m a s c h, Prof. Dr. Lueder, Prof. Dr. Meili, Dr. W. v. Melle, Prof. Dr. Rí v i e r, Prof. Dr. S t ö r k. Herausgegeben von Dr. Franz von Holzendorff. Prof. der Recbte. Erster Band. E i n 1 e i t u n g in das Völkerrecht. Berlin S. W. (48) 1885. Verlag von Carl Ha bel. Nagy 8° 523 11. Ára 16 márka. Bármily kicsi is legyen valamely állam, vagy7> bármily nagy, az érintkezés más államokkal el nem kerülhető. Ok csak az érintkezés gyakoriságára, mértékére különbözhetnek egymástól, de nem annak szükségességére nézve is. A nemzetközi jognak ismerete ép ezért egyre nélkülözhetlenebb lesz; annak terjesztése egyre kívánatosabb és óhajtandóbb. Nálunk a jog különféle disciplináinak ép ezen ága hanyagoltatott el leginkább. Sem külső terjedelmére, sem belső értékére nézve nem mérkőzhetik e nembeli irodalmunk a jog többi tereinek irodalmával. Pedig állami helyzetünk nemcsak a kontinentális, de a tengerentúli államcsoportokkal is, szellemi és gazdasági forgalmunknak számtalan érintkezései mind sűrűbben utalnak bennünket arra, hogy azon szellemi és gazdasági forgalmunknak érdekeit a legkülönfélébb keresk ed e 1 m i, vasúti, hajózási, posta és távírda i, j o gsegélyi, irodalmi és másnemű állam- és magánjogi nemzetközi szerződések által biztosítsuk. Pedig ezeknek fejlődési történetét, az azokban uralkodó időnkinti eszmék értelmét és visszahatását ismernünk kell, hogy jelentőségét kellőleg méltányolva, az illető érdekeinek megóvásáról gondoskodhassunk és hogy azok alapján való nemzetközi érintkezésünkben igazságosak is lehessünk. Ámbátor továbbá a külügyi dolgok csak közvetve tartoznak saját hazai parlamentünk hatáskörébe, mégis ez irányban is oly gyakran van alkalma hazánknak számos, különféle természetű külügyi érintkezései felett számot adni magának, hogy csodálkozni lehet, miként történhetik, hogy ily körülmények közt a nemzetközi jog nálunk miért nem talál nagyobb művelésre. Bizunk azonban abban, hogy nemzetközi életünk fejlődésével a nemzetközi jognak tudománya és gyakorlata is több és behatóbb tanulmány tárgyává tétetni fog. Ez alkalommal egy kitűnőnek Ígérkező vezetőre e tudományágban óhajtjuk olvasóink figyelmét felhívni. Ama könyv, melyet a feliratban említünk és melynek eddig megjelent első kötetét mutatjuk be, ugyan csak a kézikönyv szerény címét vette fel, az egésznek kilátásba vett kiterjedése, az egyes részeknek beható feldolgozása, az iskolai fölfogástól ment szabadabb tárgyalási modor, tágabb fogalmú elnevezést érdemel. Az minden tekintetben bő, tájékoztató, részletekre kiterjedő nagyszabású tudományos munka, mely azonban a gyakorlatnak is van szánva, a mennyiben a tényleges nemzetközi állapotokra és viszonyokra támaszkodik mindenütt. Az egyes részek külön-külön egyés kimerítő monográfiák az illető intézmények vagy joganyag felett. Az eddig megjelent kötet biztosit arról, hogy bár különböző szerzők működnek közre, az egész munka egységessége nem igen fog szenvedni ez által. Az egész munka négy kötetre van tervezve és egy rövid pillantás a feldolgozandó óriási anyagra és annak elrendezésére, valamint a bevezetésben említett s y, e r z ő k r e, meggyőz mindenkit, hogy itt a legjobb erők által I a tényleges nemzetközi jog legkimeritőbb ismerete szándékoltatik tudományos uton közvetittetni a nagy müveit közönséggel. Az első | kötet tartalma: 1. A nemzetközi jog alapfogalmai. 2. A nemzetközi jog forrásai. 3. A nemzetközi jogi és állami viszonyok a westpháli békéig. 4. A nemzetközi jogi rendszerek és elméletek áttekintése G r o t i u s óta. A további kötetek tárgyalni fogják a voltaképeni nemzetközi jogot és pedig az I. főrészben: a nemzetközi forgalom alanyai, területei és utai. II. A különféle nemzetközi államszerződése k. III. Az államok képviseleti joga. IV. főrészben az államok viszályai és azok elrendezése. Ezen főrészekben az odatartozó joganyagok harminc külön monográfiában vannak tárgyalva, melyeknek szerzői mind európai hirű nemzetközi jogi szaktudósok. Ij:ctor. A főispán az igazságszolgáltatásban. Dr. S i k S á ndor budapesti ügyvéd. Budapest 1886. Ara 20 kr. Tartalmazza szerzőnek az ismert 54. §-ra vonatkozó indítványát a budapesti ügyvédi kör választmányához, a képviselőházhoz a kör által benyújtott és szerző tollából származott feliratot és a kör közgyűlésén indítványozó által tartott beszédet. Ráth Mór-féle jegyzetes törvényéből az 1885. évi folyam megjelent díszes kiállításban és igen használható megjegyzésekkel és utasításokkal. Ezen törvénykiadást, mely a legjobb szakértő erők részéről láttatik el útbaigazító jegyzetekkel, bővebben ajánlani felesleges. Ár 2 frt 80 kr. (A »Jog« előfizetőinek 2 frt.) Vegyesek. Ováció. A kir. tábla büntető osztályának birái, V a j k a j Károlyt, a kir. tábla közszeretetben álló alelnökét és a büntető osztály vezetőjét, folyó hó 28-án, nevenapja alkalmából üdvözölvén, átnyújtottak neki egy üdvözlő iratot, melyen a táblai birák voltak aláírva. Vajkay meghatottan köszönte meg a kitüntetést és biztosította a vezetése alatt álló bírákat tántorithatlan szeretetéről és jóindulatáról. — Engedje meg a köztiszteletű alelnök ur, hogy mi is csatlakozzunk ezen üdvözlőkhöz és hogy ez alkalomból mi is kifejezhessük őszinte kivánatainkat az iránt, miszerint az úristen továbbra is megtartsa őt azon fiatal, ruganyos erőben, mehet barátainak és ismerőseinek a munka és teendők halmaza közepette benne csodálni alkalmuk van. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ügyforgalma 1885-ik évben. Beadványok: hátralék 1884. évből 374; érkezett 18^5. évben 67,173 ; volt összesen 67,547 ; elintéztetett 67,0^4 ; hátralékban maradt 463. Váltóperek: hátraléic 1884. évből 152; szaporodott 1885. évben 16,091 ; összesen volt 16,243. (Ebből 905 állami hivatalnokok, törvényhatósági s társulati tisztviselők, 83 katonák, 247:2 földbirtokosok és 8<»50 kereskedők ellen lett indítva; a többi egyéb polgári állású alperesekre esik.) Az 1885. évben elintéztetett, illetőleg befejeztetett : hivatalból visszautasító végzéssel 51 ; sommás végzéssel 14,6ö4 ; megszüntetési végzéssel 332; makacssági ítélettel 405 ; egyezséggel 25 ; ügydöntő végzéssel 30; érdemleges ítélettel 669 ; összesen elintéztetett 16,146; 1885. év végén folyamatban maradt 97. Váltójogi eljárás alá tartozó egyéb perek és peren kívüli váltóügyek: hátralék 1884-ből 14; érkezett 1885-ben 511 ; lett összesen 525; elintézteteti 508; folyamatban maradt 17. Kereskedelmi perek: hátralék 1881-bői 215; érkezed 1885-ben 955; lett összesen 1,170; JS85-ben elintéztetett: illetékességi kifogás folytán elutasítással 13; megszüntetési végzéssel 358 ; makacssági ítélettel 154; egyezséggel 59; érdemleges ítélettel 2öl ; összesen 835 ; a. év végén folyamatban maradt 335. Perenkivüli kereskedelmi ügyek, melyek mind , elintézést nyertek. Csődök: hátralék 1884-ből 88; érkezett 1885-ben 50; összesen 138; az év folyamában befejeztetett 3*< ; ezek közül : vagyon felosztással 19 ; egyezség által 8 ; felosztandó tömeg hiánya miatt 8 ; az 1885. év végén folyamatban maradt 103 ; ítélet hozatott : valódiság iránt 0; osztályozás iránt 1; fizetési 4; csődigényper felett 0. Czé gügyék: Bejegyzések: egyéni cégek 192; társas cégek 137 ; pótbejegyzések 138. Cégkitörlések: egyéni cégek 88; társas czégek 129; póttörlések 36. Közhitelpapi r ok megsemmisítése: 77. A m. földhitelintézet ügyei: 486. Fegyelmi ügyek: 0. Felebbezés: leérkezett: helybenhagyó határozattal 621 ; megváltoztató határozattal 214; feloldó határozattal 66. Elnökségi ügyek: 1,216; mind elintézve. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság a vizsgálatokat f. 1886-ik évre a következő napokra tűzte ki: január 29, február 5, február 26, március 26, április 30, május 28, június 18, szeptember 24., október 29, november 26, deczember 17. Ezen napokra tüze| tik ld határnap mindazon ügyvédjelöltek részére, kiknek kérvényei | ugyanazon hó első péntekéig beérkeznek és az V-ös bizottság által vizsgára bocsáttatnak. A német jogászgyülés állandó bizottsága magyar-osztrák tagjait értesiti, hogy a német jogász gyűlésnek 1S60—1885-ig terjedő időközben kifejtett tevékenységéről az egylet 25 évi fenn-