A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 30. szám - Birtokrendezés és tagositás

120 A J O G. nyilvánosságra hozatalát is célozták; de ezen körülmény sem szolgálhat alapul a vádbeli cselekménynek a B. T. K. 258. §. szerinti minősitésére, mert a kért nyomozásnak tényleges eszközlése és a rágalmazó állításoknak ez uton nyilvánosságra hozatala egy harmadik személy elhatározásától függ és igy ez nem vonható a vádlottak akaratkörébe. Tekintve tehát, hogy az előadottak szerint a vádlottak rágalmazást el nem követtek és tekintve, hogy a kérdésben forgó levelekben foglalt állitások tartalmuknál fogva H. Lipót erdészre nézve meggyalázok: a vádbeli cselekmény a B. T. K. 261. §-a alapján becsületsértésnek volt minösitendö és a vádlottak rágalmazás helyett ezen vétségben voltak bűnösöknek kimondandók. A vádlottak bűnösségének megállapításánál nem vétethetett bírói figyelembe a vádlottaknak sem a magáninditvány elévülése szempontjából tett kifogása, sem ama védekezése, miszerint ok állásuk valóságát tanukkal is beigazolni képesek; mert a magánvádló arról, hogy a vádlottak ellenében becsületsértést követtek el, báró Popper Lipótnak hozzá csak 1885. évi március hó 30-án intézett leveléből értesült, már pedig ezen időtől kezdve a magánvád előterjesztéséig, a mi az 1,172/885. számú feljelentés szerint 1885. évi május Ró 23-án történt, három hónap még nem telt le; éc mert a vádlottak állítása oly cselekményre vonatkozik, mely a B. T. K. 264 §-a 2. pontjának rendelkezéseinél fogva csak a sértett fél indítványára vonható bűnvádi eljárás alá, az erre jogosított pedig ilyen indítványt nem tett- Egyebekben a kir. járásbíróság Ítéletét a kir. itélö tábla indokainál fogva és azért hagyta helyben, mert a vádlottaknak a felebbezési indokokban felhozott ama állítása, hogy a magánvádló az 1885. évi június 15-re kitűzött tárgyalási határnapra meg nem jelent és igy vádja visszavontnak tekintendő, ugyancsak az ezen határnapon felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint alaptalannak bizonyult. (1885. okt. 19-én 25,447. sz.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy azon esetek közül, melyek alapján az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-a értelmében a másodfokú bírósági ítélet ellen további felebbezésnek helye lenne, egyik sem forog fenn, a felebbezés ugyanezen szakasz értelmiben visszautasittatik. (1886. február 23-án 237. sz. a.) A birlalat fogalommeghatározásához. - Lopás ragy sikkasztás l A m. kir. Curia ,'1886. máj. 20. 3,411. sz. a.): A budapesti kir. törvényszék előtt lopás bűntettével vádolt S. Elek elleni bűnvádi ügyben ... A vizsgálat során bebizonyíttatott, hogy a L. Katalin tulajdonát képező takarékpénztári betétkönyvecske azon kofferben volt elzárva, melynek felnyitására szükséges kulcs vádlottnál volt; ekként ez utóbbi ama könyv birlalatában levőnek volt tekintendő ; ehez képest vádlott azon cselekményében, hogy nem a tulajdonos birtokából s ennek akarata ellenére vonta el, hanem a már birlalatában volt takarékpénztári könyvecskében foglalt betétet felvette és saját céljaira jogtalanul felhasználta, a sikkasztásnak ismérvei foglaltatván, stb. Az alapperben felmerült bizonyítékok újabb méltatása céljából íijra felvétel nem kérhető. A m. kir. Curia: Miután magánvádló a kért perújításra nézve semmi újabb bizonyítékot fel nem hozott, az eljáró kir. törvényszéknek pedig a fenforgó az alapperben felhozott bizonyítékokra fektetett, 1883. február 16-án 6,425. szám alatt hozott beszüntető végzése sem a magánvádló, sem a kir. ügyész által nem felebbeztetvén, már régóta jogerőre jutott, maga pedig a bizonyítékok birói méltatása a jogerőre jutott bírói határozatoknál perújítás tárgyául nem szolgálhat, a másodbiróság végzése ezen indokból helybenhagyatik. (1885. március 9-én, 1885. évi 6,458. szám.) A csupán szobatakaritás végett felfogadott személy, cselédnek nem tekinthető A m. kir. Curia (1886. május 20.1,732. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék előtt lopás és orgazdaság bűntettével vádolt ifj. és id. N. István elleni bűnvádi ügyben . . . Sajtó-ügyekben. Arra nézve, hogy a magánvádló inditványára büutetenda cselekmény esetében az eljárán költséget a magánvádló tartozik előlegezni, kötelező jogszabály nem létezik. A debreceni kir. törvényszék: Tekintve, hogy az áttett s az érdekeltekkel közölt fenti számú sajtóbirósági végzésben, M. S. magánvádló utasítva lett, hogy a megidézett tanuk által kért 50—50 frt utazási előlegről saját érdekében gondoskodjék inig magánvádló ezen meghagyásnak eleget teend, a folyó evj március hó 29-ik napján kitűzött tárgyalás ezennel elnapoltatik^ A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a m. kir. Curia állandó gyakorlata alapján a sajtóügyi eljárás folyamán hozott ügydöntő | hatálylyal bíró határozatok ellen jogorvoslatnak helye van; tekintve, hogy a neheztelt határozat, a mennyiben az által az i eljárás folytatása attól tétetett függővé, hogy a magánvádló a tanuk részére a megjelenhetésre szükséges költséget előlegezze, a \ magánvádló vagyontalansága esetén ügydöntő hatálylyal bír, a semmiségi panasz elfogadandó volt és tekintve, hogy arra nézve, miként a magánvádló inditványára, büntetendő cselekmény j esetében az eljárási költséget a magánvádló tartozik előlegezni, kötelező jogszabály nem létezik; tekintve, hogy a rágalmazás, de a korábban polgári kereset tárgyát képező becsületsértés is a büntetőtörvénykönyv hatályba lépte után bűnvádi uton megtorlandó cselekményt képeznek; tekintve, hogy a bűnvádi eljárás költségei s ezek között az ügy tisztába hozatala tekintetéből a bíróság által kihallgattatni szükségesnek talált tanuknak megjelenhetése végett adandó előlegek, különbség nélkül: vájjon az eljárás tárgyát hivatalból, vagy magánvád folytán üldözendő cselekmény képezi-e, a bűnvádi átalányból elölegezendök és az I elitélt vádlott, vagy esetleg a magánvádló azoknak megtérítésében i csak az ügy befejezése után hozandó véghatározat által marasztalható, a neheztelt végzés megsemmisíttetik és az eljáró bíróság további szabálvszerű eljárásra utasittatik. (1886. június 16-án, 3,918/886. bftő szám.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Telekkönyvi peren kívüli ügyben a kir. telekkönyvi hatóságnak elutasító végzése ellen, ha a fel folyamodás csak egy pétdányban adatik hc: a felfolyamodás másod példányának hiánya miatt hivatalos lelet fel nem vehető. Ebbó'l következik, hogy a telekkönyvi peren kívüli ügyekbői a felfolyamodás csak egy, kellő bélyeggel ellátott példányban, de kellő fclzettel adandó be. (1883. október io. 104/83. sz. a.) Azon címen, hogy a III oszt. adókötelesnek megadóztatott üzlete időközben csökkent s igy jövedelme is kevesbedett: az 1883. évi XIIV. t.-c. 11. rf. 3. a) pontja értelmiben három évre megállapított és jogerőssé vált III. oszt. ker. évi adó ?iem méri sékelhető. (1883. október 10. 8,376. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Bukucz Jnlia e., beregszászi tvszék, bej. jul. 3', félsz, i aug. 23, csb. Bacskay Miklós, tmg. Lukács János. — Schiffer J. e., szolnoki I tvszék, bej. aug. 31. félsz, szept. 21, csb. Jámbory Lajos, tmg. Pásztor j Ferenc. — Szmetáti Fülöp e., békés-gyulai tvszék, bej. szept. 13, félsz. I okt 2, csb. Kii-ileszku Gyula, tmg, dr. Follmann János. — Sclwarcz Mór e., | békés-gyulai tvszék, bej. szept. 15, félsz, okt 9, csb. Kirileszku Gyula, j tmg. dr. Kiss István, gyomai ügyvéd. — Breuer B. e., komáromi tvszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 16, csb Hegymeghy László, tmg. Aranyossy Dénes.— Babócs Auüomé e., szabadkai tvszék, bej. szept. 13, félsz, szept. 20, j csb. Crainiccanu Mihály, tmg. Szárics Bertalan. — Heller testvérek e., 1 aradi tvszék, bej. szept. 2'J, félsz. okt. 20, csb. Kugler István, tmg. Müller Károly. — Roth Heurich e., erzsébetvárosi tvszék, bej. aug. 17, félsz, aug. 31, csb. Bán Ferenc, tmg. Pildner Frigyes. Pályázatok : A kecskeméti ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 7-ig.— A püspök-ladányi jrbságnál ideigl. díjas joggyakornoki áll. jul. 28-ig. — A rétsági j-bságnál j o g g y a k o r n o k i áll. aug. l'2-:g. — A szamoSujvári kir. közjegyzői áll. aug. 12-ig. — A szegedi trvszéknél dijas joggyakornoki áll. aug. 15-ig. — A n.-kikindai trvszéknél díjas joggyakornoki áll. aug 18-ig. Nyomatott a »Pesti köny vnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utcza 7. szám.)