A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 30. szám - Birtokrendezés és tagositás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 30. számához. Budapest, 1886. ju us 25-en Köztörvényi ügyekben. Kártérítés mérve, midőn a sértett felet is gondatlanság: terheli. A siklási kir. járásbíróság . Alperes köteles felperesnek a kereseti összegből kártérités círaéu 65 frt 08 kr. tökét meg­fizetni. Indokok: Felperesi keresetnek részben helyt adni kellett, mert a tanuk vallomása szerint felperes hátulsó épülete alperesnek mellette levő emésztö-gödre által oly állapotba jutott, hogy az teljesen lakhatlanná vált s alperes a közigazgatási hatóságnak "2.728'83. sz. határozatával az emésztő- és trágya-gödör kikövez­tetésére utasíttatott. A 2,508/83. sz. alatti jegyzőkönyvben kihallgatott szakértők véleménye oda terjed, mikép alperes által okozott kár kijavítása középszámitással 65 frt 08 krba kerül, miért is alperes kártérítési címen csakis ezen összegben volt marasz­ta/ható. (1885. június 6-án, 2,508. sz.) A budapesti kir. itélo tábla: Az eljáró kir. járásbíróság ítélete oly részbeni változtatással, hogy alperes kár címén 74 frt 971 3 krt tartozik fizetni, egyebekben helybenhagyatik. Indokok: Alperes marasztalására nézve a neheztelt ítélet ugyan indokolásánál fogva helybenhagyandó volt, de a kárösszeget a fenti 74 frt 97Y3 krban megállapítani kellett, mert a három szakértő által bemondott összeg középszámitása helyes számítás mellett ennyit eredményez Felperesnek a per során előadott azon kérelme, hogy a szüuö haszon is megítéltessék, figyelembe vehető nem volt, mert a kereset erre nem irányult, a per során kereseti kérelmét pedig feljebb nem emelhette. (1885. szeptember hó 16-án, 33,123. sz.) A ni. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoz­tattatik és alperes kártérités fejében csak 37 frt 481/2 krt és perköltség fejében 38 frtot köteleztetik felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni; az ezt meghaladó összegre nézve felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az, hogy felperes háza alperesnek mellette levő emésztő-gödre által megrongáltatott, tanuk vallomásával és birói szemlével bizonyítva van. Minthogy azonban a szakértők összhangzó előadásából az tűnik ki, hogy a kárt nem egyedül alperes emésztö-gödre, hanem egvszersmind azon körülmény is okozta, hogy felperes épületének tetőzete rongált állapotban volt, s hogy egy sertés-ól volt hozzá­építve, honnan a nedvesség a falra és a szobába szivárgott: s így a felperes által panaszolt kár mindkét fél gondatlanságának tulajdonítandó : peres felek a kárt egyenlően tartoznak viselni. Ennélfogva tekintve, hogy a szakértők becsüje szerint fel­peres kára középszámitással összesen 74 frt 97 krt tesz : alperest kártérités fejében csak ezen összeg fe^ részének megfizetésére kötelezni, többi követelésével pedig felperest elutasítani kellett. (1886. április 14-én, 1885. évi 7,639. sz.) Tanndíj iráut a per birája rendeli el a végrehajtást, nem pedig azon bíróság, mely megkeresés folytán a tanuhallgatást foganatosított a. A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközésre nézve> mely P. F. és társainak Sz. I. elleni rendes perében az ifj. U. S. által nevezett Sz. I. ellen kért végrehajtás elrendelése iránt a n.-kikindai kir. törvényszék s a n.-szt.-miklósi járásbíróság közt, ez utóbbinak f. évi március 23-án 998. sz. a. felterjesztett jelentése szerint felmerült, értesíttetik a kir. törvényszék, hogy a f. évi február 8-án 588. sz. a. beadott végrehajtási kérvény elintézésére a m kir. Curia a nagy-kikindai kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert ifj. U. S., mint a fent emiitett perben ki­hallgatott tanú, a részére megállapított tanudíjak és költségek behajtása céljából kéri a végrehajtást elrendeltetni és eme kérel­mének elintézésére az 1831. LX. t.-c. t. §-nak c) pontjánál és 2. §-nál fogva a n.-kikindai kir. törvényszék, mint a per birája van hivatva. (1886. évi május hó 12-én 2,369. sz.) Oly esetben, midőn valamely végrehajtató a vé?rvlijjt,i»t valamely ingatlan haszonélvezetére kiváüja vezetni, hab ír annak állagára végrehajtási zálogjoga már be is van kebelezve, a régre* hajtís az 1881. évi LX. t.-c. 211., illetőleg 20S. §-a ért-lnn-ben, a p r bíróságának illetőségéhez tartozik. (1886. április 28. 311/886. az^ Ha HÍ örökhasryó végrendeletében akként intézkedik, liogy gyermekeinek irányábau fennálló tartozását elenyészettnek khánja tekinteni, ngy a gyermekek alatt az unokák i> értendők, ha az ellenkező nem bizouyittatik. (188 5. jun. 15-án 1,8 Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Oly esetben, midőn valamely cég bejegyzése a cégekre vo« natkozó törvényes intézkedések figyelmen kiviil hagyása mellett kérjtik, nem alkalmazható a keresk. eljárás 33. §-a, m Ív a hiá­nyosan beadott perenkivüli beadványra vonatkozik é> igy feloldás nak sem lehet helye, hanem a kérvény teljesítése tagadandó* meg a bíróság által. A brassúi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság (a brassói egyesült petroleumgyárak cégbejegyzési ügyében) : Ezen bejegyzés elintézéséül a kereskedelmi társas cégek jegyzé­kébe következő közkereseti társasági cég, magyarul: brassói egyesült petroleumgyárak«, németül: »Kronstádter vereinigte Petroleum-Fabriken«, melynek egyforma képviseleti joggal felru­házott beltagjai G. Gyula, P. György, P. és L. cég és O. Nándor bejegyzett brassói kereskedők és a mely vállalat 1883. október 1. napján vette kezdetét, bejegveztetni rendeltetik, stb. 1885. okt. 13. 4,968. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első birói végzés felolda­tok és utasittatik az eljáró kir. tszék, hogy a kereskedelmi eljá­rást szabályozó I. M. R. 33. §-a értelmében a 49 3. §. szerint a cégbejegyzési kérést adja kérelmezőknek kiegészítés végett azon utasítással vissza, miszerint közkereseti társaságuk cégét olvkép módosítsák, hogy abban a keresk. törvény 13. § a értelmében'leg­alább a társak egyikének neve, a társasági viszony létezésére utaló toldással benfoglaltassék ; mert a bejelentett cég elnevezése a törvény kívánalmainak meg nem felelvén, az a cégjegvzékbe be nem iktatható s ki nem hirdethető. A cégbejegyzést gátló akadály megszüntetése után pedig járjon el a kiráívi törvény­szék a kereskedelmi cégek berendezése és vezetése' tárgyában 1875. dec. l én kelt I. M. R. 16. §-a értelmében, stb. (1885. dec. 31. 6,374. sz. a.) A m. kir. Curia (1886. március 17. 133. sz. a.): A másod­bírósági végzés helybenhagyatik oly értelemben, hogy a brassói egyesült petroleumgyárak cégbejegyzési kérelmének hely nem adatik. Indokok: A cégbejegyzési kérvény szerint a brassói egye­sült petroleumgyárak cég mint közkereseti társaságnak (ab orfene Handelsgesellschaft) bejegyzése kéretett. A bejegyzendő cég a k. t. 13. §. első pontjának meg nem felelvén, a keresk. eljárás 3 í. §-a, mely arról intézkedik, midőn valamely peren kívüli beadvány hiányosan adatott be, ielen eset­ben helytelenül alkalmaztatott és így' feloldásnak sem lehet helve. hanem a kérvénynek teljesítése lett volna a másodbiróság által megtagadandó; minélfogva a másodbiróságnak végzését ez érte­lemben kellett helvbenhaq-vni. A szállítás teljesítésére kitűzött határid > a k. t. 355. ^-aban böznék. Különbeu ezen megkülönböztetés nem döntő ott. hol a felek jogviszonyaikat szerződésileg szabályozván, azt az ö>szeeet megállapították, melyet az egyik vagy másik fél a szerződési fel­tételek meg nem tartása esetére igénybe vehet: ilr esetben többet, mint ezen összeget, követelni egyik fél sincs jogosítva. A budapesti YIII — X. ker. kir. járásbíróság, mint kereskedelmi járásbíróság: Dr. Brachfeld Lajos ügyvéd által

Next

/
Thumbnails
Contents