A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 29. szám - A szóbeli magán végrendelet egyik lényeges kellékéről - Válasz "Egy pár szó a torturáról" című cikkre - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 1. r.

A JOG. 23Ő Irodalom. A vízjogi törvény, a tiszai törvény és az ezekre vonatkozó rendeletek. Jegyzetekkel, magyarázatokkal, idézetekkel és betüsoros tárgymutatóval ellátva; összeállították és kiadják: Kovácsy Sándor és Kyassay Jenő. Budapest, 1886. Nagy 8° XXV. és 38.0 11. Ára 2 frt 50 kr. Már volt alkalmunk ezen szükséges és nagy hiányt pótló munkával még megjelenése előtt (a »Jog« '23. számában) behatóbban foglalkozni, ezúttal tehát csak arra szorítkozunk a vezerszempontokat kiemelni, melyek a derék kiadókat munkájuk összeállításánál vezérelték. A törvény történelmi előzményeinek elmondása után, (a kormányjavaslat létesítése körül nekik is kiváló szerep jutott,) szerzők kiemelik, hogy azonnal a vízjogi törvény szentesítése után éreztetett szüksége az összes anyag összegyűjtésének és rendezésének; mert alig lépett életbe a törvény, már is egész halmaza van a kormányrendeleteknek (1885. dec. 31-iki 39,507., 45,083., (36,655. sz. a. rendeletek) s tekintve a nagy és terjedelmes anyagot, még számos kérdésnek szabályozása és rendezése válik szükségessé rendeleti uton. Ezen összes anyagot összegyűjteni, rendezni, magyarázatokkal ellátni és megvilágítani, a kormányrendeleteket a törvény egyes határozmányai mellett felemlíteni, volt a jelen munka célja, mely ekkép a törvényt végrehajtó állami és törvényhatósági tisztviselők kézikönyvéül ajánlkozik, más szóval hivatalos használatra szánt commentár jellegével bir. A később megjelenendő rendeletek időről-időre, ezen munka kiegészítéséül lesznek összegyűjtve és kiadva. A munka használhatóságát nagyban emeli a betüsoros tárgymutató és egy térkép, mely Magyarország beosztását kultúrmérnöki kerületek szerint ábrázolja. Dr. Maislis Mdr, ismert jogi szakiró, előfizetést hirdet »Polgári porrendtartási repetitorium« című munkájának 3-ik kiadására, mely a keresk. és váltó-, valamint a bagatell eljárással bővítve lesz. A bélyegköteies intézkedéseket tárgyaló határozatok mellé széljegyzetekben a bélyegilleték összege, ki által, minő arányban és mikor fizettetett, nemkülönben a pénzügyi jogorvoslatok is lesznek kitéve. — A munka f. é. szeptember havában fog megjelenni. Előfizetési ár 1 frt, mely szerző lakásán VI. vácir körút, 23. sz. a. küldendő. A magyar esődtörvény, a m. kir. Curia, a pénzügyi közig, biróság, a budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozataival és a vonatkozó miniszteri rendeletekkel ellátta Dr. Wolf Vilmos, bp. ügyvéd. Budapest, 1886. Ara 1 frt. A nagy gonddal és kiváló szakismerettel összeállított, bár eddig még meglehetős gyér judicatura ezen kiadást fölötte hasznavehetővé és első helyre teszi az eddig megjelent commentárral ellátott, vagy a judicatura határozatait felkaroló kiadások közt. Ugyané szerzőtől megjelent: Jogesetek tára (?! Tudtunkkal lapunk melléklete volt az első, mely ezen címet használta és most is használja és igy, bár csekély mérvű, címbitorlást constatálurtk ; reméljük, hogy szerző ur jövőre alkalmasabb címet használ és igy esetleges complicatióknak elejét venni íogja, melyek előállhatnának, ha mi is ezen jogosan egyedül lapunkat megillető cím alatt szándékoznánk jogeseteket kiadni.) A m. kir. Curia elvi jelentőségű határozatai köztörvényi és bűnügyekben l-l füzet. Ára egyenkint 60 kr. A közölt jogesetek elég érdekesek és válogatottak, hogy a vállalat a szakközönség pártfogását kiérdemelje. Megjelent az „Önügyvéd" pótfüzeteinek 3. száma. Irta : Knorr Alajos, kiadja: ifj Nagel Ottó Budapesten. E fü/etben a szerző folytatja az iparra vonatkozó 1884. évi XVII. törvénycikk ismertetését; közli az építő mesterség gyakorlásának feltételeit, vizsgálat tárgyait és módját; ismerteti az ipartestületeket, stb. A füzet ára 30 kr. Vegyesek. A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 : L. t.-cikk 48. §-ának azon rendelkezése, hogy külföldi állampolgárok, ha az országban öt évig laktak s az adózók lajstromába be vannak vezetve, idegen állampolgárságukat pedig a törvény hatályba lépte napjától számítandó egy év alatt fenn nem tartották, magyar állampolgároknak tekintendők, csakis azon államok polgáraival szemben alkalmazható, a mely államokkal a honosságra nézve eltén') s a törvény 47. §-ában említett szerződések nem köttettek. (Eltérő szerződések léteznek pétiig Ausztriával, Németországgal és Szerbiával.) Ezen értelemben határozott a belügyminiszter Pécs város közönségéhez a folvó évi április 24-én 22,393. szám alatt intézett rendelettel: A magyar állampolgárság az 1879: L. törvénycikk 2. í;-a értelmében : leszármazás, törvényesités, házasság és honosítás által szereztetik meg. Ugyanezen törvény 48. §-a szerint magyar állampolgároknak tekintendők azok is, a kik a belföldön a jelen törvény hatályba lépte napjáig legalább öt év óta megszakítás nélkül laktak s az adózók lajstromába be vannak vezetve, ha csak egy év alatt idegen állampolgárságukat fenn nem tartották. Minthogy azonban az ezt megelőző 47. §. értelmében a jelen törvény alól kivételnek van helye azon államok irányában, a melyekkel e tárgyban szerződések köttettek, a mennyiben az ilyen szerződések a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, következik, hogy a 48. §. határozmányai feltétlenül szintén nem alkalmazhatók, llven megállapodás történt a monarchia két államának kormányai közt az 1870. évben. Ezen megállapodáshoz képest osztrák állampolgárok csak akkor ruházhatók fel a magyar állampolgársággal, ha megelőzőleg az osztrák állam kötelékéből elbocsátattak, viszont pedig a magyar állampolgárok csak akkor ruházhatók fel az osztrák állampolgársággal, ha a magyar állam kötelékéből elbocsáttattak, megjegyeztetvén, hogy ezen államkonvenció kivétel nélkül minden honositási és kivándorlási esetben teljes viszonossággal vétetett foganatba és az összes belföldi törvényhatóságok már a hosszas gyakorlat utján megfelelőleg értesültek. Ennélfogva a címet folyó évi ápril 10-én 3,239. sz. a. kelt jelentés kapcsán és a csatolmányok visszazárása mellett arról értesítem, hogy miután Brutschi József, kinek első ízben téves felfogás alapján benyújtott elbocsátási kérvénye az osztrák állampolgárság el nem vesztéről történt értesülése után visszavontnak tekintendő, a magyar állampolgárságot honosítás által meg nem szerezte, a 48. §. rendelkezései pedig reá mint eredetileg is osztrák állampolgárra nézve a fentebbiekhez képest és a törvény 47. §. értelmében nem alkalmazhatók, nevezett bécsi lakos és családja, kivéve a nagykorú fiát, kire nézve honossági és illetőségi tárgyalásra eddig szükség nem volt, a magyar állam kötelékéből való elbocsátásra nem szorul. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság ügyforgalmi kimutatása 1886. év I. feléről: /. Elnöki ügyekben, beérkezett 100 ügydarab, elintéztetett 96, maradt elintézetlen 4. — II. Pénzügyi vilás ügyekben : mult 1885. évről maradt elintézetlen 6,613 ügydarab, folyó 188 i. I. felében érkezett 6,125, összesen elintézendő volt tehát 12,768, ebből elintézést nyert 5,338, maradt elintézetlen 1886. évi I-ső félév végével 7,130. Az elintézett ügydarabok közül elintézést nyert : /. Tanácsülésben : a) Ítélettel helyben hagyva 1,272 ügydarab, megváltoztatva 970, összesen 2,242; l>) végzéssel helyben hagyva 373 ügydarab, megváltoztatva 211, megsemmisítve 718, összesen 1,302, tanácsülésben összesen 3,541. — 2. Tanácsülésen kivül. egyéb intézkedéssel kiegészítés végett 1,794, összesen 5,333. — 3- A tanácsülésben elintézett 3,544 vitás ügyben a felebbezés benyujtatott; a) a felek által 3,505 esetben; b) a kincstár képviselője által 39 esetben, összesen 3,514 esetben. — 4. A tanácsülésben Ítélettel eldöntött ügyekből esik s a megfelebbezett összeg tesz, tekintettel a bírói határozat eredményére : száma i Felebbezett összeg Helybenhagyott összeg Leszállítva megFelemelve megEzek alapján összesen Adónem ,o rt Felebbezett összeg Helybenhagyott összeg állapított összeg állapított összeg kevesbedés szaporodás frt kr frt b frt k frt kr frt kr Földadóban lázaiéban I. oszt. keresetadóban II. > 14 13 5 1 14130 1167 255 2 ti J 13 10 5360 1161 149 2 i l L3 50 357: 3 17 16 8413 3 105 1 19 6U 17 36 III. » IV. » Tükekamat és jára259 7 44 61087 337 7700 17 43 36629 285 4526 97 45 89.^9 354 ts 1339 3781 11 53 1-2 94 15492 52 2819 u 14 79 1339 11 37S1 53 114>42 5573 Í4 Bánva-adó 3 517 31 517 31 89.^9 354 ts 11 ts 5573 11 53 1-2 94 15492 52 2819 1339 11 37S1 53 114>42 5573 Í4 Nyilván, számadása köt. adója .. .. 20 40302 80 36462 08 3524 69 11 ts 5573 11 53 1-2 94 316 03 1339 11 37S1 53 114>42 5573 Í4 Által. jöTfd. pótadó Hadmentességi díj .. 17 19 5736 414 72 5305 312 Vi 03 8 • 67 60 431 94 Vi 68 67 60 Jogillete'kbou .. .. Bélje*illtttkbti .. •>71 802 15 346224 19607 2947 78 12 57 147765 11603 384 Vi V.) 38 97 $0367 1779 34 83 7^ 118091 05 6224 96 •">V>< Kl" •>71 802 15 346224 19607 2947 78 12 57 147765 11603 384 Vi V.) 38 97 $0367 1779 34 Összesen.. .. 500424 05 250465 12 95387 57 11927 91 154571 3f 11997 59