A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A törvénytelen gyermek örökösödési joga. 2. r.

A J ÜG. 227 Vegyesek. Hatósághoz benyújtott felebbezésben használi sértő kifejezések által elkövetett kihágás feletti határozat csak rendszeres tárgyalás megtartása mellett hozható. (1879: XL. 166.) Ily értelemben határozott a belügyminiszter Ilunyadmegye közön- J gégéhez 1886. évi 1,320. kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A megye alispánjának f. é. február 6-án 87. sz. a. hozott végzése, mely szerint dr. Schwarcz Jenő aradi ügyvéd \ hatósághoz benyújtott felebbezésben használt sértő kifejezések j mult év december 3l-én 515. sz. a. hozott másodfokú alispáni Ítélet ellen benyújtott felebbezésével elutasittatott, nem különben á megye alispánjának f. é. március 4-én 171. sz. alatt hozott végzése, mely szerint nevezett ügyvéd az elől érintett alispáni végzés ellen újabban beadott felebbezésével szintén elutasittatott, az elmarasztalt fél által közbetett, és miután az a másodfokú ítélet kézbesítése alkalmával felebbezési jogára kitanítva nem lett, elfogadott felfolyamodása folytán felülvizsgáltatván, hatályon kívül helyeztetnek; az ügy érdemében m. évi december 31-én 61í>. sz. a. hozott másodfokú Ítélete pedig, mely szerint Pick Sámuel I ;t khbtk. 46. §-ába ütköző kihágás vádja alól felmentetett; ellen- ! ben dr. Schwarcz Jenő aradi ügyvéd az idézett §-ban 1 minősül") kihágásban hibásnak mondatik ki, s e miatt ugyanazon törvény és §. alapján 50 forint pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 5 napi elzárásban és a netáni tartási költségekben marasztaltatik el, feloldatik, mert az idézett Ítéletek elmarasztalt fél meghallgatása nélkül, illetve az ennek alapjául szolgált 465. számú elsőfokú ítélet a rendes tárgyalás megtartása nélkül hozatott. Ennek előrebocsátása után felhívom a címet, miszerint a kellő intézkedést tegye meg, hogy az ügy érdemleges elbírálása tekintetében kt. idevágó szakaszai pontos szem előtt tartása mellett szabályszerű tárgyalás rendeltessék el, s annak alapján új ítélet hozassék. Érdekes per Franciaországban. E napokban igen érdekes per foglalkoztatta a polgári törvényszéket, mely tárgyánál fogva unikumot képez a jogász-világban. Az eset a következő : Párisban ;i Malesherbes-téren áll id. Duma? Sándornak egy szobra, melynek talaji/.atán a nagy iró leghíresebb müveinek címei vannak feljegyezve. Ezen müvek közt említve van a »L a tour de Nesles« című dráma is, mely a 30-as években igen sok polémiának volt tárgya s a jelen pernek is substratuma. G a i 11 a rdes Frederic 1832-ben a Porte-St.-Martin igazgatóságához a fenti cím alatt egy drámát adott be; az igazgató a darabot eredeti alakjában előadhatónak nem találván, Dumas Sándort kérte fel annak átdolgozására. Dumas magára vállalta a munkát s a darabot át is dolgozta, a nélkül, hogy erről szerzőjét értesítette volna. A darab Gaillardes neve alatt elő is adatott, de a szerző nem ismert rá darabjára. A második napon az igazgató a szinlapokra már nem egyedül a szerző nevét tette ki, hanem a darab szerzőiként » :":: és Gaillardes ura k«-at szerepeltette. A darab szerzője e miatt az igazgatót beperelte és a bíróság abban marasztalta az utóbbit, hogy a jövőben Gaillardes nevét elsőnek kitenni köteles. — Midőn Dumas müvei megjelentek és a nevezett dráma is köztük volt, Gaillardes ezen eljárás ellen tiltakozott és darabja kéziratát visszakövetelte. Dumas ezen kérelmet megtagadta, minthogy a kéziratot az igazgatótól kapta és így a dolog egy ideig el lett felejtve, sőt 1861-ben, midőn a darab újból repertoiron volt, Gaillardes maga kérte az igazgatót, hogy szerzőül Dumast is tüntesse fel. — Ez a per előtörténete, melyet ifj. Dumas Sándor most kifejtett. Ifj. Dumas különben sajátságos módon került a perbe. — Gaillardes örökösei eleinte azon bizottságot akarták perelni, mely a szobrot felállíttatta, de ifj. Dumas Gaillardes özvegyének azt irta, hogy a művek címeit ő bocsátotta a bizottság rendelkezésére, tehát ő maga felelős és kéri is, hogy őt pereljék. Az özvegy tényleg be is perelte — és a keresetben azt kéri: A törvényszék mondja ki, hogy a »La tour de Nesles« szerzőségéből id. Dumas Sándor kizáratik, hogy továbbá köteleztessék ifj. Dumas a szobor talapzatán lévő s id. Dumas Sándor szerzőségét feltüntető címfelirást 8 nap alatt, különben minden késedelmi napért 100 franc bírság terhe mellett onnan eltávolíttatni s végre hogy a hozandó ítélet felperes által választandó tíz hírlapban tétessék közzé. — Ifj. Dumas elleniratában a többek közt azt mondja: 1. Atyja Gaillardessel együtt szerzője a nevezett darabnak s szokás szeriüt oly daraboknál, melyeknek több szerzője van, minden szerző művei közt az ily darabot is sajátjának tüntetheti fel. Ezt különben elismerte 1876-ban a judicatura is. 2. Alperesnek nem lesz kifogása az ellen, hogy ha Gaillardesnek szobrot emelnek, a »La tour de Nesles* címe ott legyen a szobron. 3. Lehetetlen a szobron kitüntetni azt, hogy id. Dumas mással együtt irta ezen művet. 4. A pernek alapjául semmiféle károsított érdek nem szolgál, mert a család ez által nem károsul. Továbbá kifejti azt is, hogy mint a hűbéri jognál, külömbség tétetik a fotulajdon és a használat tulajdona közt, az irodalmi müveknél hasonló megkülönböztetést lehet tenni, mert ezen művek főtulajdona a nagy közönségé, a használat tulajdona a szerző és örököseié. A szobor — mint nyilvános emlék — felállítása és a nevezett darab címének feltüntetése által ezen használati jog nem bántatik, és a mit az örökösök panaszukkal kérnek, az nem egyéb, mint hogy a bíróság mondja ki és szentesítse itéletileg azt, a miről Gaillardes annak idején maga lemondott, t. i. hogy nem ő egyedüli szerzője a »La tour de Nesles« című drámának. — A tárgyalás 14 napra el lett halasztva s így az Ítélet, melyre a művelt világ jogász-közönsége méltán kíváncsi, ezen eddig páratlan esetben még meg nem hozatott. (De igen; felperes keresetével elutasittatott. Szerk.) A pénzügyi közigazgatási bíróság iiírybeosztasa. A pénzügyi közigazgatási bíróság személyzete az 1886. évi XI. t. cikk értelmében három bíróval szaporittatván, a bíróság eljárása, átalános beosztása s ügykezelése tekintetében a biróság elnöke 79/886. sz. alatt rendeletet adott ki, melyből felemiitjük azokat a részleteket, melyek az ügyes-bajos feleket is érdeklik. Ezek a következők: 1. A biróság fogalmazási és kezelő személyzete részére a hivatalos órák d. e. 8-tól d. u. 2 óráig vannak megállapítva; az itélő bírákra nézve azonban a hivatalos órák kötelezők nem lévén, legkönnyebb velük oly napokon érintkezni, mikor nem üléseznek. 2. Az igtató hivatalban a beadványok ugyanazon napon csak délután 1 óráig fogadtatnak el s ekkor az igtató-könyv lezáratik. A tanácsülések nyilvánosak s a hallgatók részére a tanácsjegyzők belépti-jegyeket állítanak ki. 4. Az előadandó darabok jegyzéke a biróság táblájára az ülést megelőzőleg 3 nappal kifüggesztetik. 5. Az itélő birák a beérkezett ügyeket beérkezési sorszám szerint kötelesek elintézni, egyelőre azonban az adóügyek (ide értve a hadmentességi díj s vadászati és fegyveradó-ügyeket is) az illeték-ügyeket megelőzik. 6. A ki ügyének soron k i v ü 1 i elintézését óhajtja, az elnökhöz indokolt kérelmet adhat be, ki alapos ok fenforgása esetében a soron kívüli elintézést engedélyezi. Az e tárgyban benyújtott kérvények 50 kros bélyeggel látandók el. 7. A biróság három tanácsra van felosztva. — Az 1-sö tanács tagjai: M a d a r a s s y Pál elnök ; Marinovich Marcell, dr. Kogler János (üléseznek hétfőn), Hegedűs Ferenc, Szilassy Aladár (üléseznek csütörtökön) ítélő birák. Tanácsjegyzők : báró Zornberg Vilmos, K ó c z i á n Samu, Z á r d a y József, Bajza József. — A II. tanács tagjai : Mar iaovich Marcell tanácselnök ; dr. S z é k e 1 y József, P f r i e m László (üléseznek szombaton), B ó n é Géza, E x n e r Nándor (üléseznek kedden) itélő bírók. Tanácsjegyzők: Bakonyi Géza, Adamovich Vilmos, L a s i t z Pál, dr. Wal Ion D. — A Ul-ik tanács tagjai: dr. Kogler János tanácselnök ; B e n i t z k v Gyula, D e t r i c h Márton (üléseznek kedden), Tara y Andor, Teleszky Ferenc (üléseznek csütörtökön) itélő bírók. Tanácsjegyzők : S o o v á r y Ferenc, Benedek Sándor, P a p p Elek, Szigeti Ferenc. Az árvaszéki elnök érdekeltsége, annak, hogy valamely árvaügy elintézésére más árvaszék delegáltassék, feltétlen indokául nem szolgálhat, mert ilyen esetben a helyettes elnök bizható meg a tárgyalás vezetésével, s a netaláni sérelem orvoslása a további eljárás rendén eszközölhető. Ilven értelemben határozott a belügyminiszter Somogymegye alispánjához f. é. 30,135. szám alatt intézett alábbi rendeletében; > A néhai özvegv Németh Károlyné hagyatéka ügyének tárgyalására Kaposvár város árvaszéke, mint állítólag érdekelt gyámhatóság helvett Somogvine^ve árvaszékének delegálása iránt id. Folly József és özvegv Foílv Imréné mint kiskorú Folly Antal t. és t. gvámja részéről előterjesztett kérelem, az arra vonatkozólag mindkét árvaszéktöl bekivánt nyilatkozatokban előterjesztettekkel szemben, indokoltnak tekinthető nem volt. Mert a Kaposvár városi árvaszék elnökének ezen hagyatéki ügy iránti állítólagos érdekeltsége beigazolt volta esetében sem képezne oly körülményt, melvnél fogva a városi árvaszék az ügyben pártatlanul ne járhatna el, minthogy az árvaszék elnökének érdekeltsége esetében ezen ügybeni" intézkedésekre alakítandó üléseket a helyettes elnök vezetendi, továbbá, mert az eljárás körében sérelmeseknek vélt intézkedések a törvény által megjelölt jogorvoslati uton, vagy indokolt panasz előterjesztése által felsőbb hatóságilag mindenkor helyesbittethetök