A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 28. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 3. r.

224 A JOG. kedelrai ügylet, ez meg a kereskedelmi törvény szerint nem áll, mert ott 258. §. 4. pontjába sem biztosítási ügyletekről, hanem biztositások elvállalásáról van szó. Ha a kereskedelmi törvény átalában »bíztositási ügyletekröl«, mint kereskedelmi ügyletekről szólna, akkor helyesen a 258. §. 4-ik pontjában foglalt, »a biztositások elvállalása« kifejezés helyett is »a biztosítási ügyleted kifejezést használná és akkor már e pont az absolut kereskedelmi ügyleteket felsoroló 258. §-ban kihagyandó és a 259. §-ban felsorolt relatív kereskedelmi ügyletek közé például a 2-ik pont után felveendő lett volna; és nem tudom, nem-e lett volna a téves magyarázatok elkerülése végett helyesebb is ez utóbbi módot választani, mert a végeredményben az egyre menne, de szabatosabb volna a törvény. Mert hiszen akkor is a biztosit ások elvállalása mindig kereskedelmi ügyletet képezne a keresk. törv. 453. §-a érteimébén már, mert legalább 100,000 frtnyi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutató biztosítási vállalatok új biztositások elvállalásával különben sem foglalkoztatván és meg volna oldva a 259. §-beli intézkedéseknél fogva a másik (biztosított) szerződő felre nézve is ama kérdés : mikor képez erre nézve is a - biztosítási ügylet — kereskedelmi ügyletet, ha — miként a fenti szakasz végsoraiban mondatik — ez »kereskedő által a kereskedelmi üzlet körében köttetik.« Hisz ez tényleg ma is igy van, vagy legalább kellene lenni, ha téves interpretatio legis fenn nem forogna. Tehát a ki el nem ismeri, hogy minden biztosítási ügylet mindkét szerződő fél részéről kereskedelmi ügylet, az azt sem ismerheti el, hogy biztosítási ügyletből eredő bármily peres kérdés elbírálása a törvény értelmében teljesen és véglegesen el van vonva a bagatell bíróság hatásköre alól. 1 la a eonclusio téves, akkor megdől az ezt megelőző érvelés is; már pedig dr. Tury ur a végeredményben oda jut, hogy a biztosítási ügyletekből eredő ama peres kérdések elbírálására, melyek a kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem vonhatók — tehát ő sem osztja a Curia azon enuntiatióját, hogy minden biztosítási ügylet kereskedelmi ügylet — 1-től 500 frtig a közönséges polgári törvénykezési rendtartás értelmében látandók el, tehát magánjogi sommás keresettel érvényesitendők. Itt rejlik a dolog bibéje. Mert mit mond a bagatell törvény 11. §. 1. pontja : Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege 50 frtot meg nem halad, bagatell eljárás alá tartoznak. Tehát változtassunk a fenti conclusion a törvény értelmében akként, hogy ily keresetek felett 50 frtig a bagatell, 50 frton felül pedig a közönséges polg. törv. rendtartás szerint a sommás, vagy rendes polgári bíróság lesz illetékes Ítélni. Végül nagyon óhajtandó lenne, hogy ha adandó alkalommal egy eonerét esetben a Curia döntvényileg mondaná ki azt, hogy 50 frtig terjedő biztosítási díj fizetése iránti keresetek — ha az ügylet alperesre nézve nem kereskedelmi ügylet — a bagatell peruira tartoznak-e, avagy sem? ez által igen sok haszontalan és költséges perlekedésnek végleg eleje vétetnék. Dr. Vccsci Ig/iác, l budapesti ügyvéd. \ A vaspályák kártérítési kötelezettsége személyi balesetek miatt.|: Irta: dr. DOBAI VIKTOR, budapesti ügyvéd. > III. Magának a »va sp ály a« fogalmának meghatározásával azonban még nincsen kellőkép meghatározva azon eset, melyben ezen gazdászati objectum az 1874 : XVIII. t.-c. alá vonható. Mert ugyanis azon körülmény, hogy valakit bizonyos vaspályánál testi sértés, sőt halál ért: még egy magában nem elégséges ezen — az 1874 : XVIII. t.-c. nyújtotta kiváltságos jogalap igénybe vehetésére. Mert, ha p. o. valaki az útátjárón haladtában a sínekben megbotolva elesik és súlyosan megsérül, avagy egy teljes munkaszüneti napon l, a midőn a vaspálya üzemben nincsen, szenved sérülést: azért a kiváltságos védelmet nyújtó 1874 : XVIII. törvénycikkhez még nem folyamodhat s arra mint jogalapra nem hivatkozhalik. * Az előző cikkek a >Jog« 24. és 25. számaiban. 1 Midőn sem a vasúti vonatok nem közlekednek, s illetve vasúti fuvarozási szolgálat nem teljesíttetik, sem pedig egyéb a vasúti forgalom segédügyletei gyanánt tekinthető más, p. o. technikai tevékenység vaspálya kocsiknak a leendő vasúti menetekre való előkészítése és rendezése, s illetve rangierozása nem eszközöltetik. A törvény tehát meghatározván magát az objectumot, egyúttal azon megszorítást használja, miszerint a vaspálya-vállalat a kérdés alatti törvény rendelkezése alá — üzemben léte alatt, s illetve mint olyan, mely a károsító testi sértés okozásakor, üzemben volt — vonható, ezen az 1884 : XVIII. t.-c-ben foglalt (a közönséges magánjoginál ugy alaki, mint anyagi szigor tekintetében szigorított) felelősségre; miért is az »ü z e m« szónak a vaspályához vonatkozásban, gyakorlati jelentőségével is tisztában kell lennünk. A mi az ausztriai »Haftspflicht« törvényt illeti, ott a vaspálya »üzeme« a »Verkehr« szóval jeleztetik és nem a »Betrieb« szóval, mint a német birodalmi »Haftspílicht« törvényben. Az austriai judicatura szerint a vaspálya akkor is üzemben van, ha közvetlenül nem fejt ki commertiális értelemben vett üzemet s illetve, ha nem közforgalmú (p. o. árúfuvarozási) tevékenységet fejt ki, hanem csak magánhasználatban van, mint p. o. a vasúti test helyreállításához szükségelt kavics, stb. épitési anyagszállítás; valamint az is a vaspálya üzemben lételének vétetik, a midőn a vaspályavonat ugyan még tényleg megindítva nincsen, de midőn már az I erre szükséges előkészületi cselekmények, mint p. o. az illető vonat í összeállítása stb. teljesíttetnek. 2 Endemann fentebb idézett jeles kis szakmunkájában az »üzem« (Betrieb) szónak megszorító magyarázatot ad, osztályozást alkotván a szűkebb értelemben és tágabb értelemben vett vaspálya üzem között, amahhoz csakis a commertiális értelemben vett (vasutforgalmi vaspálya fuvarozási) üzemet sorolja, mig emehhez a vaspálya egyéb ügyleteit is, úgymint a vaspálya-épitési vállalat létrehozatalával járó mindennemű technikai munkálatokat, valamint a közforgalomnak átadott vaspálya forgalmi vállalat üzemben I tartásához szükséges előkészületi és segédmunkálatokat. (Instand1 setzung). E helyütt megjegyzendő, miszerint a német birod. HaftsI pflicht2. §-ának megszorító magyarázatát indokolja azon körülmény, ! hogy ezen 2. §. a »Haftpflicht« törvény hatályát a bányák, értve j a kőbányákat is (kőfejtés), sőt a homok- és kavicsbányák és végül egyéb nagybani industrialis üzemekre s illetve gyári termelésre is kiterjeszti, 3 minélfogva a legis ratio (miszerint a munkások s illetve hozzátartozóik nagyobb tömegét oly munkatelepeknél, hol számos, sőt ezernyi munkás van elfoglalva, a testi sértés és balesetek által érhető károk s illetve tömeges veszélyek ellen megóvja,) amúgy is elérhető. Es ez a német birodalmi »Haftspflicht« törvény 2. §-ra való tekintettel nagyban és egészben helyes felfogás lehet, noha ezen értelmezés, mint azt maga Endemann (1. §. 16. lap 24. jegyzet) i vallja, erős ellenzékre akadt. így idézi Gruchotot, mint egyik ellenesét, a ki az »üzem« fogalmát nem commerciális, hanem tisztán technikai szempontból tekintvén, az Endemann által hangoztatott megszorító magyarázatot ellenzi. Az »üzem« szónak megszorító magyarázata lehet bár a német »Haftpflicht« törvénybe felvett (saját törvényhozásunk által azonban mellőzött) 2. §-ra való tekintettel helyén levő ; de ép az Endemann által hangoztatott s fentebb kiemelt okadatolás folytán, tekintettel arr#, hogy akként nálunk a bánya, gyári és illetve nagyipari telepek üzemeinél történő balesetekre nézve kiváltságos jogi védelemről gondoskodva nincs, — a 1874 : XV111. t.-c.-ben foglalt törvényünkben szereplő »üzem« szónak a tulajdonképeni vaspálya fuvarozási üzemre való szorítása aligha volna ajánlható Egyébiránt a fentebb, a »vaspá!ya« szó értelmezésénél felhozott dr. Blu máltai közölt német birodalmi főtörvényszéki elvi megállapodásokból kitünőleg, ezen megszorítást maga a német jogászvilág sem alkalmazza. A mi pedig hazai judicaturánkat illeti, annak felfogása e 2 Ide vonatkozólag dr. M. Epstein brünni ügyvéd által szerkesztett és kiadott i.Sammlung von eisenbahnrechtlichen E ntscheidungen des k. k. Obersten Gerichtshofes« stb. Bécsben megjelenő folyóirat 188í. évi füzetében az ausztriai legfőbb ilélőtörvényszéknek 1^84. évi július hó 7-én 7,<»90. s/a. hozott következő határozata közöltetik : »Unter Verkehr« im Sinne des Gesetzes von 5. Marz. 1869, fallen auch M a t e r i a 1 z ü g e«. És egy másik, nem kevésbé érdekes határozatot is közöl az emiitett folyóirat 95. sz. alatt, mely ekként hangzik: »Auch Beschadigungen am Bahnhofe ohne Zugsverkehr (Bevvegung der Locomotivc mittelst Dampfkraft, wie z. B. beim Verseidében Wenden der Locomotive mittelst Drehscheibe«). 8 Megjegyzendő azonban, miszerint ezen utóbbi nagyipari vállalatok ellentétben a vaspályákkal, csak is a c u 1 p a in non faciendo, culpa in faciendo és a részükről fenforgó dolus folytán beállott balesetek miatt felelősek és nem pedig a véletlen események folytán beállott catastrophák miatt is.