A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 27. szám - További felelet arra a kérdésre hogy: "minek hozatott az 1881: LIX. t.-c. 29. §-a?"

A J OG. Szabályszerű adás-vételi szerződés alapján a tulajdonjog a vevő javára elöjegyzendő, habár az eladó arra engedélyt sem adott. (Telekkönyvi rendelet 63. §., id. törv. rendt. 149$ §.) A. tapolcai kir. járásbíróság: Folyamodok kérelmükkel elutasittatnak, mert a szerződés 5-ik pontjában foglalt megállapodáshoz képest az eladónak a bekebelezést vagy előjegyzést megengedő nyilatkozatát be nem mutatták. (1884. november 15-én 5,270. sz.) A budapesti kir. itéló' tábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztatik és az 1884. évi március hó 3-án Gulácson kiállított adásvevési szerződés alapján a tulajdonjog a gyulakeszi 477. számú telekjegyzőkönyvben A+l és 2. sorszám, 20. és 21. hrsz. alatt foglalt ingatlanokra X . . János és neje N . ... Klára javára igazolás kötelezettsége mellett rendeltetik. Indokok : Mert az A) alatti szerződés ingatlanok iránt kötött adásvételi jogügyletet tartalmaz, annak folytán tehát kérvényezők tulajdoni jogot szereztek és pedig a telekk. rendt. 63. §-a szerint külön engedély nélkül is előjegyezhető lévén a kérelem, a különben szabályszerűen kiállított szerződés alapján megtagadható nem volt. (1885. szeptember 7-én 852. sz.) A in. kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának végzése az abban felhozott indokokból és még azért is helybenhagyatik, mert a becsatolt szerződésben csak a tulajdonjog bekebelezése van az eladó által külön kiállítandó engedély felmutatásától feltételezve és mert az id. törv. szabályoknak a polgári törvénykezési rendtartást életbe léptető s 1869. évi március 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet hatályában fentartott 149. §-a szerint oly esetben, a midőn a tulajdonjognak a vevő részére átruházása a feltételek teljesítésétől van felfüggesztve, a tulajdonjog előjegyzése az ezt kérelmező vevőtől meg nem tagadható. (1886. március 19-én 852. sz.) Szerződés felbontására irányuló keresetek nem tartoznak azok közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. A versééi kir. járásbíróság Spatariu Vladimír ügyvéd által képviselt B. Györgye felperesnek G. Juon alperes elleni, szerződés érvénytelenítése, 115 frt vételár és 100 frt hasznos beruházás megtérítése iránti perében a következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, stb. indokok : Felpereseknek a beruházásokra tett állítását alperes kifogásolván azzal, hogy a betudandó felperesi használat 13 éven át 100 — 300 frt évi értéket képvisel; minthogy pedig az túlszárnyalná a kereseti összeget, a szakértői szemle volt hivatva megállapítani a valóságot, mely bizonyíték azonban felperes bizonyítása folytán a fenti szám alatt tett hivatalos irat tanúságaként elmaradt s igy felperes előadta tényálladék bebizonyitottnak nem tekinthető, stb. (1885. május 28. 4,807. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítélete, az azt megelőző eljárással együtt, az 1881 : LIX. t.-c. S9. §. c) pontja értelmében hivatalból megsemmisíttetik s a 6,994/84 sz. a. beadott kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Felperes keresetében első sorban azon szerződést, mely közte és alperes között egy holdnyi föld adásvételérc nézve állítólag 1870. évben létesült, érvénytelenittetni kérte; minthogy pedig a szerződés érvénytelenítése iránti perek elintézése sommás bíróságok illetősége alá nem tartozik, szabálytalanul járt el az első bíróság akkor, midőn felperes keresetét a pts. 51. §-a értelmében hivatalból vissza nem utasította, hanem alapján tárgyalást rendelt és Ítéletet hozott; ennélfogva, stb. (1886. január 27. 659. sz. a.) A m. kir. Curia (1886. ápr. 20. 1,783. sz. a.): Tekintve, hogy felperes első sorban az alperessel kötött adásvevési szerződés fölbontását kéri azon okból, mivel alperes szerződésbeli kötelezettségeit nem teljesítheti, ily keresetek azonban nem tartoznak azok közé, a melyekben a pts. 53. §-ához képest a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, tekintve, hogy e szerint a kir. itélő tábla az első bíróság végzését az 1881. LIX. t.-c. 39. §. c) pontjának helytelen alkalmazásával semmisitette meg : ennélfogva a megtámadott és az 1381 : LIX. t.-c. alapján vizsgálat alá vett végzés megváltoztattatik s a másodbiróság érdemleges határozat hozatalára utasittatik. 1. Fegyelmi ügyben hozott Ítéletben kimondott kártérítési elv ítélt dolgot csupán a fegyelmi eljárásba belevont személyekre képezhet, de nem oly harmadik személyekre nézve, a kiknek ama fegyelmi ügyben nem volt alkalmuk a védekezésre. 2. Tisztviselő nem szorítható oly kötelesség elmulasztása miatt kártérítésre, melyre nézve nincs kimutatva, hogy az világosan tisztéhez tartozott. (1886. május J. 810. sz. a.) Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Ha a hitelezőnek váltó és könyvbeli követelése van és adósa határozott rendelkezés nélkül teljesít fizetést, ez a terhesebb természetű váltótartozásra teljesítettnek veendő még akkor is, ha a tett fizetés felett általa kiállított nyugtában ezen szavakat vette fel: „auf Ilire Rechnuug", miután ez nem fejezi ki világosan a könyvkivouati követelést. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör vén,vszék (1885. okt. 26. 33,844. sz.): Fenyvessy Károly ügyvéd által képviselt »P. Zsigmond és testvére« cég, felperesnek Friedvalszky Sándor ügyvéd által képviselt K. Lajos alperes ellen 169 frt 62 kr. tőke és járulékai iránti váltóperében következő ítéletet hozott: Az 1885. évi június 8. 28,609. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes a Budapesten, 1884. okt. 31-én 220 frt 88 krról kiállított váltó alapján, mint elfogadó, a kereseti váltóösszeget felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes elismerte, miszerint a kereseti váltótartozáson kívül felperesnek árúvételből kifolyólag nyílt számla alapján is adósa lett. Ezen utóbbi tartozásra vonatkozó jogviszony elbírálása jelen váltóper keretébe nem tartozhatván, azon kérdés pedig: vájjon, a két tartozás közül melyik tekintendő terhesebbnek, a számlabeli tartozásra vonatkozó megállapodásoknak s különösen ezen tartozás lejáratára vonatkozó szerződési viszonynak elbírálása nélkül megoldható nem lévén: alperes igazolni tartozott volna, hogy az általa teljesített fizetések alkalmával kifejezetten kijelentette, miszerint azokat a kereseti váltótartozásra teljesítette. Ezt alperes nem bizonyította, sőt a becsatolt nyugtatványokból kitűnik, hogy a fizetéseket a váltótartozásra való fordítás rendelkezése nélkül eszközölte; minélfogva azoknak a kereseti váltóra való vonatkozása igazoltnak nem vétethetvén: alperest az elfogadási nyilatkozata alapján intézvényezetti minőségében a v. t. 23. §-a értelmében terhelő fizetési kötelezettségénél fogva a törvényszabta kellékíí kereseti váltóra alapított sommás végzés fentartása mellett a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itéló tábla (1886. február 16. 6,419. sz.): Az elsőbiróság ítélete részben megváltoztattatik, az 1885. jun. 8-án 28,609. sz. a. hozott sommás végzés hatályának részben fentartása mellett alperes köteleztetik felperesnek 70 frt 88 kr. tőkét megfizetni ; felperes kereseti követelésének ezen összeget meghaladó részével elutasittatik, stb. Indokok: A kereseti követelésből 70 frt 88 kr. összegnek fenállását alperes beismervén, a sommás végzés ezen összeg erejéig a beismerés alapján volt hatályában tartandó. Ellenben a sommás végzés a felperesi követelésnek ezen összeget meghaladó részére hatályon kívül helyezendő volt; mert felperes beismerte, hogy alperes a kereseti váltó lejárta után összesen 150 frt összeget fizetett és csupán azon ellenvetést tette, hogy miután alperes ellen a kérdéses fizetés teljesítése idejében más, nevezetesen számlabeli követelése is létezett és miután a fizetés nem történt azon rendelkezés mellett, hogy ez a kereseti váltón alapuló követelés apasztására fordittassék, jogában állott a fizetett összeget első sorban a kérdéses számlabeli követelés törlesztésére fordítani s csak az ezután fenmaradt összeget a váltótartozásra betudni. Tekintve azonban, hogy midőn az adós fizetést határozott rendelkezés nélkül teljesít, a hitelező azt adósának azon tartozása törlesztésére köteles fordítani, mely az adósra terhesebb, a lejárt váltóbeli tartozás pedig a könyvkivonaton alapuló követelésnél^ az adósra kétségtelenül terhesebb, felperes a kérdéses 150 frtot egészen a kereseti váltón alapuló követelésének részbeni törlesztésére volt köteles betudni; minélfogva ezen összeg a kereseti váltóra fizetettnek lévén tekintendő, a 220 frt 88 krról kiállított váltóra, nem mint felperes keresetében előadta, 5-^ frt 22 kr., hanem 150 frt fizetés történt, stb.