A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 27. szám - További felelet arra a kérdésre hogy: "minek hozatott az 1881: LIX. t.-c. 29. §-a?"

A JOG. 219 delkezés soha sem vonatkozhatik felebbezésre, hanem csak ' semmiségi panaszra, illetőleg felfolyamodásokra, mert a f el ebbe z és s el megtámadható ítélet vagy végzés soha sem keletkezik az ellenfél egyoldalú kérelmére, s meg vagyok arról győződve, j bogy ha cikkíró kartárs urnák alkalma lett volna oly makacs- j gági ítéletet f e 1 f o 1 y a m o d á s s a 1 megtámadhatni, pl. kellő idézés hiányából, vagy hogy egy nem önjogú személy saját személyé- j ben pereltetett, akkor kartárs ur majd meglátta volna minek hoza- I tott az 1881 : LIX. t.-c. 29. §-a. Grűnfeld N / nyitrai ügyvéd. vcIIL A fenti cím alatt hozott a »Jog« 24. száma egy cikket, melynek írója a kir. táblát törvénysértéssel vádolta azért, mert felebbezőnek a meg nem jelenése miatt hozott elsőbirósági ítélet ellen ! beadott felebbezéséhez csatolt — az elsőbiróságnál tehát elő nem fordult — bizonyítékait figyelembe nem véve, az eljáró bíróságnak meg nem jelenés indokából hozott Ítéletét helybenhagyta. Miután cikkírónak a törvény helytelen magyarázata által előidézett és a budapesti kir. itélő tábla tekintélyét mélyen sértő I támadása minden alapot nélkülöz, cikkíró útbaigazítása végett megfelelek azon óhajtásának, hogy őt a címben irt §. rendeltetése i iránt felvilágosítsam. Ka a másodbiróság egy meg nem jelenés miatt hozott első bírósági Ítélet ellen beadott felebbezéshez csatolt, az elsöbiróság nál tehát elő nem fordult új bizonyítékot figyelembe venne, ez két módon történhetnék: vagy 1. érdemleges méltatásába bocsátkoznék ezen bizonyítékoknak és akkor másodbiróságul mint elsöbiróság Ítélne, a mi határozottan perrendellenes, vagy 2. feloldaná | az elsőbirósági Ítéletet és utasítania kellene az elsöbiróságot, hogy ezen új bizonyítékok figyelembe vételével Ítéljen, a mi tekintettel arra, hogy az elsőbirósági Ítélet törvény szerint különösen az idéző végzésben foglalt lll. §. szerint lett meghozva, már azért sem lehetséges, mert különben ily módon minden »makacssági« Ítéletet hatályon kivül lehetne helyezni. Nem is vonatkozik a kérdésben forgó §. oly esetre, mely a kérdés tárgyára vonatkoznék, hanem csakis oly esetekre, midőn az elsőbirósági határozat a felebbvivö megidéztetése és meghall g a t á s a n é 1 k ü 1 az ellenfélnek egyoldalú kérelmére keletkezett, midőn tehát a felebbvivönek módjában sem állott, a határozatra befolyni, bizonyítékait vagy védveit előterjeszteni, például midőn az elsöbiróság biztosítást, zárlatot (a zárt szenvedő meghallgatása nélkül) elrendelt, vagy egyáltalában oly intézkedést tett, melyre a felebbvivö be nem folyhatott, melynek eldöntésénél előadásait vagy bizonyítékait latba sem vethette. 1 lelyesen mondta tehát a kir. tábla 916/1886. számú ítéletében, hogy »alperesnek módjában állott volna a tárgyaláson megjelenni és ott a felebbezésben előterjesztett bizonyítékait elöadni«, mit ha tenni elmulasztott, tulajdonítsa magának, ha a rendelkezésére álló perrendszeríi jogorvoslatok segedelmével a marasztaló Ítélet hatálytalanítását nem eszközölheti, — de a »józan gondolkozású jogászok« véleményét a kir. tábla ellenében felhívni igenis elhamarkodottnak látszik. * X. budafesti ügyvéd. Nyilt kérdés. Igen lekötelezne a tek. szerkesztőség, ha a következő jogi kérdés tisztázását becses lapjában előmozdítani szíveskednék. A j o g i eset következő: Egy cég január 1-én könyvkivonat alapján zálogjogelőjegyzést kér 200Ó ft és jár. erejéig. A könyvkivonat vonatkozó tehertétele december 29-iki kelettel van ellátva. Az előjegyzési kérvény elintézése különböző okokból csak oly időben történik meg, midőn a tkvi hatósághoz beérkezett már egy bíróság végrehajtási megkeresése 3,000 frt s jár. erejéig azzal, hogy ebből 2,000 frt erejéig az előjegyzés igazoltnak kimondassék és ahhoz a végrehajtási jog feljegyeztessék, a további 1,000 frt és jár. erejéig pedig a végrehajtási zálogjog bekebeleztessék. E két beadvány egy időben intéztetvén el, az előjegyzési kérelemnek, valamint a megkeresésnek is egész terjedelemben hely adatott. Megjegyeztetik, hogy az előjegyzési I kérvény beérkezése után s a végrehajtási megkeresés beérkezése előtt több rendíí magánzálogjog szereztetett a kérdéses ingatlanra s igy ama kérdés, váljon az előjegyzés alapjában jogos és törvényes volt-e? rangsorozati lényeges jelentőséggel bir a közbeesett jelzálogos hitelezők részéről és a tkvi tulajtionos szívesen kezet nyújt a jogosság érvényesítéséhez, mert az előjegyzett összeg tisztán * Ezen cikkekkel befejezettnek nyilvánítjuk az eszmecserét e tárgy felett. A szeikárkülönbözeti követelés, tehát olyan, melyet csak külföldön ítélnek meg, de nálunk nem. Tekintve, hogy a tkvi tulajdonos birtokában megvannak mindazon adatok, a melyek igazolják azt, hogy a kérdéses követelés az előjegyzési kérvény beiktatása napján még le nem járt, sőt azon kereset, a melynek folyományaként az igazolás végrehajtásilag kimondatott, ez maga igazolja azt, hogy a peresített követelés három héttel később járt le, — ennélfogva világos, hogy az előjegyzés eredetileg érvénytelen lévén, törlendő volna, s a végrehajtási megkeresés alapján ennek beérkezési sorrendében az egész 3,000 frt és jár. erejéig a végrehajtási zálogjog bekebelezésének volna helye. Azt hiszem, hogy a jogi kérdésnek érdeme másként, mint itt előadva van, meg nem oldható. A kérdés bonyolultsága a követendő eljárásnál kezdődik. Ugyanis birói joggyakorlatunk szerint végrehajtás utján eszközölt bejegyzések törlése nem a tkvi rendtartásban szabályozott jogorvoslatokkal, hanem a végrehajtási eljárásban szabályozottakkal eszközlendő, — azonban a végrehajtási törvény sehol sem intézkedik az iránt, miként kellessék eljárni a fentihez hasonló esetekben, a midőn tudniillik a végrehajtást elrendelő biróság egy oly el" - zést mond ki igazoltnak, mely előjegyzésnek alapul szolgáló követelés nem azonos a végrehajtásnak alapul szolgált követeléssel és illetve mely előjegyzett követelés az előjegyzési kérvény beiktatásakor még le nem járt. Végül még az is megjegyzendő, hogy a végrehajtást megelőző perben és illetve keresetben arról, hogy a hozandó ítélettel az előjegyzés igazoltatni fog, említés téve sem volt, s így ez irányban alperes magát nem is védhette, miután az igazolási kérelem csakis a meghallgatása nélkül elintézett végrehajtási kérvényben lett először előírva. Kérem a tek. szerkesztőséget, szíveskednék e jogi eset tüzetesebb megvitatása céljából e tekintetbeni vélemény nyilvánításra becses lapjában felhivást intézni. / 'ide ki. Ausztria és külföld. Románia, A követeléseknek Románia bíróságai előtt tor ténendő érvényesítése tárgyában az osztr. igazságügymiuiszterium ez évi május 7-én a következőket rendelte el. A romániai cs. kir. consulatusok nincsenek feljogosítva ügyletek képviseletét magukra vállalni, hanem a romániai törvények szerint ily képviselések csak is erre feljogosított ügyvédek által vállaltathatnak el, kik román nyelven szerkesztett és valamely a monarchiában székelő romániai hatóság által hitelesített meghatalmazással vannak ellátva. Egyúttal figyelmezteti az igazságügyér az ügyvédi kamarát, hogy a romániai törvények alapján oly esetekben, midőn ausztriai Ítéletek végrehajtása forog kérdésben, a követelés alapját képezett eredeti okmányok a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett bíróságnál bemutatandó!; lesznek, mivel a végrehajtások különben sokszor - különösen ha a végrehajtást szenvedett kifogással él — nagy késedelmet szenvednek. Vegyesek. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék szünetí tanácsa következőkép alakult meg: Július hónapra: Elnök: Janicsek József alelnök. Birák: Veleczky, Thalabér, Újhelyi, Sárváry, Bubla. Augusztus hónapra: Elnök: Csanády (iyörgy. Birák : Veleczky, Kiss, Sárváry, Horvay, Wattay. A horvát bíróságok új beosztását közli a horvát hivatalos lap. Miután számtalan esetben vannak azon helyzetben kartársaink, hogy a horvát bíróságok beosztása tekintetében tájékoztatásra szorulnak, szolgálatot vélünk olvasóink egy nagy részének tenni, ha ezen új beosztást közöljük. — Legfőbb bíróságok: a horvát-szlavón hétszemélyes tábla, a királyi báni tábla. Ezek és a királyi főügyészség Zágrábban székelnek. — A törvényszé kek beosztásában nem történt változás, de a járásbíróságokat, a hol csak lehetett, a politikai járási hatóságok székhelyeibe helyezték át és a járásokat kikerekítették. A járásbíróságok beosztása végleges, de a törvényszékeké meg fog változni. — A gospityi törvényszékekhez tartoznak a gos pityi, (Gospity és Perusity járások), gracsaci, udbinai, korenicai, otocsaci és zenggi járásbíróságok. Az ogulini törvényszékbe be vannak osztva az ogulini (Ogulin és Vrbovsko járások), slunji, krnjaki (voinici járás), novii, buccarii (susaki járás), delnicei, esabari és vrbovskoi járásbíróságok; a zágrábi törvényszékhez a zágrábi, káról) városi, jaskai, pisaroviuai, nagygoricai, samobori, bozsjakovinai <dugoseloi járás), szt.-ivánzelinai