A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 25. szám - Az 50 frton aluli biztosítási ügyek és a bagatell törvény

A JOG. 20:; Irodalom. A váltótörvény és TáttÓeljárás. Magyarázva a magvar kir. Curia és kir. itélö Táblák elvi jelentőségű határozataival Jegyzetszélű kiadás. Budapest, 1886. Ben kő Gyula kiadása. Ara 60 kr. A váltótörvény ezen kiadása az egyes §§-nál közli a felsőbíróságok elvijelentőségü határozatait és döntvényeit a döntvénytár u, f. XII. kötetéig bezárólag vagyis 1885. évi derekáig. Ugy az ügyvédre mint a biróra nézve hasznavehető szerény kis munkának találjuk, mely korántsem akar az annyira kedvező auspiciumok alatt megindult Barna-féle vállalattal versenyre kelni. Petrowszky József, b.-csabai kir. aljárásbirónak már többször említett nagyobb szabású vállalatából: a közigazgatási törvények és rendeletek kézi könyvéből vettük a 9 ik füzetet, mely a különféle, fogyasztási adókat és a pénzügyi közig, bíróságot tárgyazza. Ara 80 kr. Vegyesek. A budapesti kir. törvényszék új alelnöke. Ritkán fogadott a fővárosi jogászság birói kinevezést oly osztatlan elismeréssel és megelégedéssel, mint Székács Ferencnek, a nagy-szebeni törvényszék eddigi elnökének, a budapesti kir. törvényszékhez, mint alelnöknek lett kinevezését. 0 mielőtt Nagy-Szebenbe ment volna, szakadatlanul a budapesti törvényszéknél és pedig hosszú éveken át a fenyítő osztálynál bíráskodott. Itt szerezte ö meg magának azon általános tiszteletet és nagyrabecs ülés t, melylyel egyaránt birótársai, az ügyvédi kar és a nagyközönség részéről birt és melyet kiváló fenyitöbirói tulajdonságai által méltán kiérdemelt. Bő törvény- és jogismeret, éles itélőtehetség, tapintattal párosult erély, élénk kötelességérzet, nemes kedély és szeretetreméltóság az érintkezésben, ezek jellemzik az új alelnököt és kiváló mértékben minősitik őt a fenyítő ügyekben való bíráskodásra és elnökösködésre. Mi nem habozunk kimondani, hogy a budapesti fenyítő törvényszék kétségbeesett és kétségbeejtő állapotai rendezésére, mélyen alászállott hitelének emelésére szerencsésebb választást egyhamar nem is gondolhattunk. Mi, hogy beteljesedjék, a fővárosi büntető igazságszolgáltatás érdekében őszintén kívánunk. Az új alelnök ur pedig fogadja szívélyes szerencsekivánatainkat. A hivatalos lap néhány nap előtt közölte Hegedűs László, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszek volt birájának kir. táblai biróvá történt kinevezését. Hegedűsben, ki a budapesti kereskedelmi törvényszék egyik legalaposabb képzettségű, jogászi felfogású, a kereskedelmi kérdések iránt érzéket tanúsító birája volt, a kir. tábla nagy munkaképességű, mert aránylag még fiatal • erőt nyer. Szívből örülünk ezen rég kiérdemelt előléptetésnek. Báró űr. Hye Antal az osztrák jogászok nestora és volt igazságügyér legközelebb ülte meg 80-ik születésnapjának évfordulóját. Mi az osztrák szaklapokban ez alkalomból megjelent dythirambicus dicsénekekből csak annyit jegyzünk meg, hogy a jubiláns 1848-ban az egyetemi ifjúság légiójának főparancsnoka volt és maga is vezényelte azok küldöttségét a Burgba. Később lemondott a vezényletről, de mindazonáltal mint felségáruló letartóztatott és fenyítő bíróság elé állíttatott, mely őt a vádlottak pátijáról azonnal maga mellé ültette. (?!) Ő létesítette a »ReichsgesetzBlatt«-ot, szerkesztette a büntető törvényt, eljárást és azok kommentárjait, és közleményeit a börtönöknek a tudomány és humanitás elveinek megfelelő átalakításáról. Mint igazságügyér, mely tisztet csak rövid ideig viselte, a rabláncok eltörlését és a politikai bűntettekkel járó becsületvesztés büntetések enyhítését és részbeni eltörlését rendelte el. Agg kora dacára ma is mint az osztrák urak házának és a Reichsgericht tagja ernyedetlenül küzd a haladás és humanitás érdekében; ugy csak nemrég is a hirhedt Belcredivel kelt éles vitára az ártatlanul elitéltek kártalanításának érdekében. A kir. Curia sziineti tanácsa. A törvénykezési szünidő alatt a Curián a polgári szakosztálynak szüneti tanácsa a következő tagokból áll. J u 1 i u s hóra : Elnök Szabó Miklós másodelnök. Bírák : Jamniczky Lipót, Elekes Pál (jul. 15-ig), Szentmihályi István (jul. 15-től), Pásztélyi Jenő, Kaszay Zsigmond. Augusztus hóra: Elnök Vértessy Sándor tanácselnök. Birák: Jamniczky Lipót (aug. 15-ig), Puscariu János (aug. 15-töl), Szentmihálvi István, Pásztélyi |enő, Kaszay Zsigmond. A büntető osztály szüneti tanácsa következő tagokból áll. Július hóra: Elnök Szentgyörgyi Imre tanácselnök. Birák: Ocsvai Ferenc, Conrád Mór, Horváth László, Gyarmathy Sámuel, Andrássovich Béla, Paiss Andor, Millutinovics Szvetozár. Augusztus hóra : Elnök p e rezei Béla elnök. Birák: Baló Mihály, Gyarmathy Sámuel, Sümeghy István, Lacza József, Závodv Albin, Schedius Lajos és Tutschner Ágoston. A budapesti kir. törvényszék polgári osztályának szüneti tanácsa következőkép alakult meg: Bittó. Chira, Molnár és Apáthy birák. A fenyítő osztály szüneti tanácsa következő birákból áll: Pap József, Mészöly. N'áraényi, Bizaglich. Kiss Károly, Verovácz, Czárán, Cseke és Dóbiás Arnold. A zngirászatra vonatkozólag két érdekes okiratot közölhetünk olvasóinkkal. Az egyik a k i r. tábla egyik ítélete, melynek enyhe fölfogását nem eléggé rosszalhatjuk. Mi mindig abban találtuk a zugirászati fekély elharapódzásának okát, hogy különösen felső bíróságaink nem tanusitanak elég erélyes és szigorú fölfogást, A hol csak lehet kisikamlik a kezeik közül — a vétkes. A másik okirat, Csanádmegye erélyes szabályrendelete, melylyel a megye területén gátat k i v á n vetni a garázdálkodó zugirászatnak. Mindenesetre jellemző, hogy az igazságszolgáltatás érdekeit egy közigazgatási hatóság erélyesebben védi meg. mint egy bírósági hatóság. A kir. Tábla ítélete : A sz.-szombati kir. jbiróság Loisch Márton körjegyzőt zugirászat miatt, 20 frtnyi pénzbüntetésre Ítélte, mert vádlott a tárgyalás során beismerte, hogy évek óta telekkönyvi beadványokat bizonyos mérsékelt díjazásért szerkesztett, illetve szerkeszt; beismerte, hogy ily beadványt a felek nevében a bírósághoz minden évben benyújtott s beismerte végül, hogy ezt nemcsak saját körjegyzőségéhez tartozó, hanem a körjegyzőségén kivül lakó gerlachfalvi felek nevében és érdekében is tette. Tekintve, hogy az, ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, az 1871-: XXXV. t.-c. 55. §-ában a kir közjegyzőkre vonatkozó kivétellel a zugirászat kihágását követi el ; tekintve, hogy vádlott sem ügyvédi, sem közjegyzői oklevéllel nem bir; tekintve, hogy a beadványok díjazás melletti tömeges szerkesztése és beadása által a felek képviseletének üzletszerűsége is kétségtelen; tekintve, hogy semminemű későbbi törvény az 1S74 : XXXIV. t.-c. 39. ij-ának intézkedése alól az ügyvédi vagy közjegyzői diplomával nem biró községi és körjegyzőket ki nem vette, sőt az 1880: XXXIV. t.-c. 5. §-ának 3. pontja zugirászatról rendelkező szakaszt a kir járásbíróságok hatásköréhez utalt kihágásként határozottan fentartotta ; tekintve, hogy a kérdéses szakasz célja nemcsak az ügyvédek és közjegyzők kizárólagos munka- és hivatás körét jogellenes és avatlan beavatkoztatástól megvédeni, hanem és főleg a kellő szakismeret hiányában a felek a bíróság és hatóságok előtti képviseltetésből azokra hárulható vagyoni hátrány és veszélytől őket megóvni s tektntve végül, hogy ennek büntetlen megengedése mellett a jogérvényesen fennálló 1874. évi XXXIV. t.-c. H9. §-a teljesen mellőztetnék s az általa tiltott ténykedés szentesittetnék, vádlottat a zugirászat kihágásában a fentiek alapján vétkesnek találni s a kiszabott pénzbüntetéssel megfenyíteni annál is inkább, mivel egyrészt bírósági beadványok szerkesztésére s a felek ily módon való képviseletére szükséges szakértelemmel nem rendelkezik, mit telekkönyvi beadványainak megdöbbentő nagy számú visszautasított példányai kétségtelenül igazolnak s mivel másrészt az általa képviselt felek oly hiányos és szakértelem nélkül fogalmazott beadványai által nagy mérvben vagyonilag s egyéb érdekükben károsittatnak. — A budapesti kir. Ítélőtábla vádlottat az ellene emelt zugirászati kihágás vádja és következményei alól felmentette. Indok : Mert, habár vádlott beismeri is, hogy peren kívüli, de különösen telekkönyi beadványokat mint nem ügyvéd díjazás mellett készített, minthogy azonban vádlott mint körjegyző saját kerületbeli feleinek megkeresésére, a közigazgatás szabályrendeletben megállapított díjazás mellett, ilyeknek és egyéb magánfolyamodványoknak szerkesztésére köteles, az pedig, hogy akár más kerületbeli fél részére készített volna beadványokat, akár a megállapított díjnál magasabb díjat szedett volna, vádlott ellen az eljárás folyamán beigazolva nem lett, ennélfogva a vádbeli cselekmény ellene az 1874. évi IV. t.-c. 39. §-ába ütköző zugirászati kihágás tényálladékát meg nem állapítván, üt a vád és következményei alól, büntethető cselekmény hiányában felmenteni kellett. Csanádmegyének a zugirászat korlátozása tárgyában alkotott szabályrendelete. 1. Csanádmegye különböző hatóságai, úgymint az alispáni hivatal, megyei árvaszék, közigazgatási bizottság és egyéb közp. és járási hivatalok által tárgyalás és elintézés alapjául csak oly írásbeli beadvány fogadható el. mely a fél vagy törvényes képviselője által a polgári törvénykezést rendtartás tárgyában alkotott 1868 évi LIV. t.-c. 1H7. és 1G8. ^-ainak megfelelőleg állíttatik ki, vagy a félnek házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, gazdatisztje, kereskedelmi vagy ipari segédje által sajátkezűleg iratik és aláiratik, vagy a mely ügyvéd, kir. közjegyző vagy községi s körjegyző által szerkesztetik és ellenjegyeztetik. -J. Minden oly beadvány, mely az első pontban előirt kelléknek meg nem felel, hivatalból visszautasítandó és a fél annak helyben három, vidéken 8 nap alatti szabályszerű benyújtására utasítandó 3. Ha azonban Csanádmegye bármely hatósága előtt a fél megjelenik és panaszát vagy kérelmét bármily ügyben szóval adja elő, kötelesek a megyei tisztviselők arról minden díj nélkül a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok szemelőtt tartásával jegyzőkönyvet felvenni, és azt tárgyalás és elintézés alá venni * 4. Ezen szabályrendelet lS8b\ évi január 1-én lép életbe. Kelt Csanádinegye bizottságának Makón 1885. évi október hó 19. napján tartott rendes féléves közgyűléséből.