A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 24. szám - A vaspályák kártéritési kötelezettsége személyi balesetek miatt. 1. r. - Közös ingatlanok végrehajtása

94 A JOG. kell a szakértők járandóságát is végzésileg megállapítani, mely végzés ellen ugy a felek, mint a szakértők élhetnek ugyan a másodbirósághoz folyamodással, de a másodbiróságnak végzése ellen az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-a szerint további felfolyamodásnak helye nincs. Az, hogy a jelen esetben az elsőbiróság a szakértük munkálatát bemutató jelentés elintézésekor a szakértők járandóságát meg nem állapította, hanem azt is Ítélete tárgyává tette, a szakértők járandóságának megállapítása tárgyában használható jogorvoslatra nézve különbséget nem tesz, mert az 1831: LIX. t.-c. 25. §-a szerint a felebbviteli beadványok tartalmát azok minősége szerint kellvén megítélni, az elsőbiróság perrendellenes eljárásából csak az következik, hogy a szakértő élhetett ugyan az első bíróság ítéletének őt illető része ellen felfolyamodással, de sem ő, sem a felek nem élhetnek tovább íelfolyamodással a harmadbirósághoz; minthogy a másodbiróságnak határozatát, tartalmához képest, nem ítélet, hanem végzés alakjában kellett volna meghozni. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Azon körülmény, hogy a hitelező az egyenes adósnak a kezes hozzájárulása nélkül a teljesítésre idöhaladékot engedett, magában véve nem szünteti meg a kezes fizetési kötelezettségét, mert a teljesitési határidő meghosszabbítása a követelés lényegét nem érintvén, az eredeti követelést megszüntető újításnak nem tekinthető. A debreceni kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Annak megjegyzésével, hogy a rendes kereskedelmi törvénykönyv mellett a felek által felhozott osztr. polg. törv. könyv szabályai ez ügy elbírálásánál irányadók nem lehetnek, felperest keresetével azért kellett elutasítani, mert a szerződés, kivált ha az irásba foglalva van, a szerződő felekre nézve egyaránt kötelező lévén, felperes magának csak annyi jogot követelhet, a mennyi részére az A. alatti reversben megállapítva van. Minthogy pedig alperes abban a felperestől K. Józsefnek zálogkölcsönbe adott értékpapírokért csak annyiban vállalt kártalanítást, ha azokat az egyenes adós két év múlva, vagyis 1882. augusztus 10-én vissza nem adja ; minthogy továbbá felperes a kitűzött határidőn túl saját beismerése szerint majd egy évig halasztást engedett K. Józsefnek, sut a haszonkölcsön kamatait is fölvette, a nélkül, hogy az éhezi hozzájárulásra alperest felhívta, vagy csak e felől értesítette volna; minthogy végre az alperestől felhívott s felperestől nem kifogásolt M. Emil s Sz. Gusztáv tanuk egyező vallomás szerint K. József egyenes adós az értékpapírok átadására kitűzött határidőben oly jövedelmező anyagi helyzetben volt, hogy felperes tőle értékpapírjait vagy azok értékét bízvást megkapta volna, míg azon időben, meddig a papírok visszaszolgáltatását elhalasztotta, vagyis 1883. július 1-én túl lett fizetésképtelenné és igy felperes saját mulasztásának tudható be, hogy értékpapírjait, mig ez módjában állott, vissza nem szerezte; ezek szerint habár alperes az A. alatti »Reversben« a ker. törv. 270. §-a értelmében egyetemlegesen kötelezett adósként szerepelt is K. József egyenes adóssal, nem lehetvén alperest a pontosan meghatározott jótállási határidőn túl saját beleegyezésén kivül obiigóban tartani s oly kötelezettséggel róvni meg, mely a hitelező felperes saját ténye által szűnt meg, valamint arra sem szorítani, hogv a saját értékei feletti őrködésre első sorban hivatott hitelezőt a kezességi jótállással ellátott szerződés végrehajtására serkentse, a mennyiben épen abból, mert ez irányban nem tette alperest figvelmessé, ez a szerződés pontos tartását következtethette, felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. (1885. május 1-én 7,717. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az eljáró kir. törvényszéknek ítélete, a mennyiben felperes a keresetben érintett értékpapitok és szelvények értékének megtérítése iránt előterjesztett kereseti kérelmével elutasittatott, helybenhagyatván, egyebekben megváltoztatik, alperes köteleztetik 11 drb. debreceni István gőzmalmi, 18 drb. alföldi takarékpénztári, 6 drb. debreceni ipar- és keresk. bank részvényt és ezen értékpapíroknak 1883. évre szóló szel vényeit felperesnek természetben kiszolgáltatni; köteles továbbá 1883. évi július 1-ső napjától kezdve az érintett értékpapirok természetben kiadásáig felperesnek évnegyedenként és előlegesen 30 forint kölcsöndíjat megfizetni. Indokok: Alperes beismeri, hogy az A. alatt mellékelt téritvényben felsorolt részvényekért és a téritvényben foglalt kötelezettségek pontos teljesítésére kezességet vállalt. Ezen kezesség az illetékesség kérdésében hozott 1,943 1883. számú kir. itélő táblai végzésben kifejtettek szerint, alperest mint kereskedőt illetőleg, kereskedelmi ügyletet képezvén, a kereskedelmi törvény 268., 269. és 270. §-ai értelmében egyetemleges kötelezettséget állapit meg. Ebból folyólag tekintve, hogy az A. alattira vezetett kezességi nyilatkozatban az, hogy a vállalt kezesség csupán az A. alatti téritvényben kitett teljesitési idő elteltéig érvényes, nem foglaltatik, sem más megszorító feltétel kikötve nem lett, a kezesség elvállalása alperesre nézve feltétlen és egyetemleges kötelezettséget vonván maga után azzal, hogy a kezességi nyilatkozat I kötelező ereje az A. alattiban foglalt teljesitési idő elteltével megszűnt, sikeresen nem védekezhetik; azon további kifogása pedig, hogy felperes és közvetlen adósa között újítás jött létre, I tekintve, hogy a teljesitési határidő meghosszabbítása a jogügylet i érdemére és kötelező erejére nézve újítást nem képez, figyelembe nem jöhet; valamint figyelmen kivül hagyandó alperesnek azon védekezése is, hogy miután felperes a kérdéses értékpapirok | visszakövetelése tekintetében, főadóssal szemben mulasztást követett el, alperes kezességi nyilatkozata hatályát vesztette, mert az I alperest fentiek szerint terhelő egyetemleges kötelezettségből j folyólag, felperes jogosítva van az A. alattiban foglalt kötelezett; ség teljesítését, tekintet nélkül arra, hogy a követelés a föadós ' ellen behajtható-e vagy sem, egyenesen és közvetlenül alperestől I követelni és ennélfogva sem az egyenes adós vagyoni állapota, sem a hitelezőnek ezzel szemben követelt eljárása, alperes, mint egyetemlegesen kötelezett fél, kötelezettségére befolyással nem bir, Ezek alapján alperes a keresetben érintett részvények és azok szelvényeinek természetben visszaadására, valamint a nem kifogásolt kölcsöndíjnak megfizetésére kötelezendő volt. A visszakövetelt részvények és a szelvények értékének esetleges megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelemnek ellenben helyt adni nem lehetett, mert az, hogy a kérdéses részvények és szelvények minő értéket | képviselnek, vagy hogy ezen papírok értéke tőzsdeileg jegyeztetnék, ki nem mutattatott és mert az elmarasztalási összeg számszerű meghatározása nélkül végrehajtható ítélet nem hozható. (1885. október 17-én 3,442. szám.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete, a mennyiben felperes részére a kereseti értékpapirok és szelvényeinek pénzértéke meg nem Ítéltetett, mint nem felebbezett, érintetlenül marad ; egyebekben a másodbiróság Ítélete oly változással hagyatik helyben, hogy felperes az 1883. július 1-ső napjától kezdve negyedévenkint 30 frtban megítéltetni kért kölcsöndíj iránti keresetével elutasittatik. Indokok: Habár a másodbirósági itélet indokaiban kifejezést nyert ama jogelv, hogy a kereskedelmi ügyletből eredő vagy kereskedelmi ügyletet képező kezesség eseteiben a hitelezőnek a főadóssal szemben követett eljárása a kezes, mint egyetemleges adós kötelezettségére befolyással feltétlenül nem bir, ily | átalánosságban a kereskedelmi törvény 268—270. §-aiban foglalt rendelkezésekből le nem vonható, mert ezek szerint a kereskedelmi kezes egyetemleges kötelezettségben áll ugyan a iőadóssal és sem a követelés felosztását, sem a főadós előzetes beperlését j nem követelheti s csakis a 270. §. első bekezdésében körvonalo, zott kifogásokkal élhet, egyéb tekintetben azonban, különösen a ; hitelező vétkességének következményeire nézve a köztörvényi jogelvek szolgálnak irányul, a másodbiróság neheztelt Ítélete mégis helyben volt hagyandó, mert az A. alatti okiratban ki nem köttetett, hogy alperes csak bizonyos meghatározott időtartamra vállal kezességet, az pedig magában véve, hogy felperes a főadós\ nak alperes hozzájárulása nélkül a teljesítésre időhaladékot engedett, a kezes kötelezettségének megszűntét a köztörvényi jogelvek | szerint sem vonja maga után, mivel a teljesitési határidő meghosszabbítása a követelés lényegét nem érinti, következőleg az eredeti követelést megszüntető újításnak sem tekinthető. Kétséget nem szenved ugyan, hogy a hitelező fizetési határ. időnek egyoldalú meghosszabbításáért is felelős lehet a kezesnek, de a következmény csak akkor állhat be, ha a fenforgó körülmények szerint a fizetési határidő engedélyezése már magában j véve a kezes visszkeresetét veszélyeztető vétkes eljárásnak minősíthető, mert csakis ily esetekben lehet arról szó, hogy máskülönben a kezes állása a hitelező egyoldalú cselekvénye által súlyosabbá tétetnek. Ebből folyólag alperes kifogása a jelen esetben csakis ugy volna figyelembe vehető, ha bebizonyította volna, hogv K. József az A. alatti okiratban megállapított teljesitési időben még fizetésképes volt. hogy a teljesitési határidő után szükségtelen halasztás nélkül történt beperlése sikerre vezetett volna és hogy a fenforo-ó körülmények szerint felperes előre láthatta, hogy K. József va^voni viszonyai hanyatlani fognak. ^ Mindezeket azonban alperes be nem bizonyította, mert , abból, hogy a kihallgatott tanuk szerint a nevezett főadósnak