A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 22. szám - A magyar határőrvidéki házközösség megszüntetése tekintetében alkotandó szabályrendelet

88 A JOG. létnek büntette miatt a bécsi cs. kir. orsz. törvényszék által 4 évi súlyos börtönbüntetését szenvedő Zs. Pál elleni biztosítási zárlati bűnvádi ügyben). Miután alapos gyanuokok merültek fel arra nézve, hogy a magyar földhitelintézet kárára 1879. évben Sztankó Axentius név alatt 25,000 frt erejéig és 1880. évben Mility Sándor név alatt 68,000 frt erejéig elkövetett csalásnak és okirathamisitásnak Zs. Pál volt nagykikindai, jelenleg zombori lakos ügyvéd a tettese, a kir. ügyészség indítványához képest a kért fenyitö zárlat 93,000 frt kárösszeg és 2,000 frt eljárási költség erejéig gyanúsított Zs. Pál ügyvédnek nagykikindai és Zomborban levő összes ingó és ingatlan vagyonára, különösen pedig vádlottnak Adamovits Miklós és neje Olga, ugy Volarits Gyula és neje Olgánál kintlevo vételárhátralékbeli követelésére, úgyszintén nevezett vádlottnak a nagykikindai 236., 5,652., 4,216., 5,816., 458., 3,726., 77., 3,571., 3,555., 3,639., 5,750., 5,838., 3,811. sz. telekjegyzökönyvben, továbbá a mokrini 2,035, a bassahidi 544, a karlovai 797, és a josefovai 113. és 114. sz. telekjegyzökönyvben előjegyzett és bekebelezett összes követelésére ezennel elrendeltetik s annak helyben hivatalból foganatosítása iránt a nagykikindai kir. járásbiróság, Zomborban szintén hivatalból leendő foganatosítása iránt, a zombori kir. járásbiróság. a fenyítő zárlat feljegyzése végett pedig a nagykikindai és zombori kir. törvényszék telekkönyvi osztályai jelen végzés közlése mellett megkerestetni rendeltetnek stb. (1885. május 21. 1.913. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla (18 6. február 1-én 1,346. sz. a.). Tekintve, hogy a bíróságnak az előnyomozat elrendelése után mindazt, a mi bűntett tárgya és alanyának felderítésére, úgyszintén a kár megóvására szükségesnek mutatkozik, megtenni jogában, sőt kötelességében áll, tekintve, hogy már az eddig felmerült adatokból alaposan lehet következtetni, hogy Zs. Pál jogtalan haszonszerzés céljából tudatosan tévedésbe ejtette s megkárosította a magyar földhitelintézetet, a mennyiben a közokirathamisitás és csalás bűntettének elkövetésére nyomós gyanuokok forognak fenn, helyesen, sőt kötelességszerűen tett a nagykikindai kir. törvényszék oly intézkedést, mely által panaszos intézetet a további károsodástól megóvja, tekintve, hogy különösen azon körülmény, hogy 1885. évi június 17-én Bécsben a szembesítés alkalmával Polónyi Géza és Mattyasovszky Gyula Zs. Pál személyében Sztankov Axentiét, Grotovits Antal, Bene József és Steingassner Sándor pedig Mility Sándort ismerték fel, a már a biztosítás elrendelése előtt felmerült gyanuokokat nagyon megérintik, tekintve, hogy a dolog természetében fekszik, hogy a fenyítő zárlat a nélkül hajtandó végre, hogy az a foganatosítás előtt az érdekelt feleknek kézbesittetnék, mivel különben a fenyítő zár meghiúsítható lenne; tekintve, hogy a nagykikindai kir. tszék 1885. évi március 21-én 1,913. sz. a. a nála 1881. április 23-án folyamatba tett bűnvádi ügyben, mint akkor illetékes bíróság helyesen rendelte el a Zs. Pál összes ingó és ingatlan vagyonára a fenyítő zárt; tekintve, hogy a büntető bíróságnak nem tartozik hatásköréhez annak megbirálása, hogy a polg. prdts. szabályaihoz képest hajtotta-e végre, hanem csak is az a feladata, arról meggyőződni, hogy az elrendelt zár foganatosítva lett-e, így ha Zs. Pál Popovits Helénnek és Csordás György ügygondnoknak a zár foganatosítása körül a perrendtartás szabályai figyelmen kivül hagyása miatt sérelmeik vannak, azt csak is a polgári perben illetékes felsőbb bíróság van hivatva orvosolni: a kir. tábla a nagykikindai kir. törvényszéknek 1,91371885. sz. a. fenyítő zárlatot elrendelő végzését felhozott és a fenti indokok alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1886. április 28.2,323. sz. a.) Abudapesti kir. itélő táblának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból, 28. szám. Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás során a kielégítési végrehajtás egy már zálogjogilag bekebelezett tökére nézve följegyeztetik s egyidejűleg ugyanezen tökének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint perköltségekre nézve a kielégítési végrehajtási zálogjognak bekebelezése is elrendeltetik : van-e helye a y/io száztóli illeték kivetésének: ha az újonnan bekebelezett járulekok és perköltségek összege a ioo frtot nem haladja meg? (A 3^7721^5- számhoz.) Határozat: A kérdésben jelzett esetben a 7/10 száztóli illeték kivetésének helye nine?, ha az újonnan bekebelezett járulékok és perköltségek összege a 100 frtot nem haladja meg. Indokok: A fentebbi esetben, midőn a végrehajtás egy már bekebelezve volt tökének behajtására irányul, a bíróság határozata két egymástól lényegesen különböző intézkedést tartalmaz; az intézkedés egyik része abból áll, hogy a már bekebelezve levő tőkérc, illetőleg zálogjogra nézve csupán a végrehajtás elrendelésének feljegyzése rendeltetik el,, mig az intézkedés másik része, a bekebelezve volt tőkének esedékes kamataira, valamint a felmerült per- és végrehajtási költségekre nézve, a kielégítési végrehajtási zálogjog bekebelezését rendeli el. Itt tehát a tőkére nézve sem ismételt bekebelezé s, sem előjegyzés, hanem csak följegyzés eszközöltetik s a járulékok erejéig a zálogjog önállólag külön kebeleztetik b e. A mig tehát egyrészről ismételt bekebelezés esete fenn nem forog, addig másrészről az illetéki díjjegyzék 16. tételéhez tartozó jegyzetek 3. pontja sem alkalmazható oly értelemben, hogy az illetékkivetés megállapitásánál az újonnan bekebelezett járulékok a már korábban bekebelezve volt tőkével együttesen vétessenek számításba ; mert az idézett jegyzetek 3. pontjának rendelkezése csakis az új bekebelezés tárgyát képező járulékokra vonatkozólag nyerhet alkalmazást, melyeknek összege ha 100 frtot meg nem halad, az ill. díjj. 16. tétele B. b) pontja szerint illeték nem fizetendő. Az illetéki szabályok 1. §. C. 5. pont szerint is csak oly telekkönyvi bejegyzések képezik illeték tárgyát s igy illetékkiszabás tekintetében csak azok vétethetnek számításba, melyek dologi jogok szerzése végett eszközöltetnek; a puszta feljegyzések pedig, habár a p. perrendtartás és telekkönyvi rendtartás határozmányai szerint egy bizonyos azzal egybekapcsolt joghatály végett jegyeztetnek is fel (telekkönyvi rendtartás 104. §.) mégis dologi jogot nem szereznek, ele nem is szerezhetnek, mert ugyanarra az ingatlanra a dologi, vagyis zálogjog a tőkét illetőleg a korábbi bekebelezés által már megszerezve lett s igy annak újabbi megszerzésére szükség nincs. Igaz ugyan, hogy a telekkönyvi rendtartás 59. §-a szerint a telekkönyvi bejegyezvények fajai között nemcsak a bekebelezések és előjegyzések, hanem a puszta följegyzések is elősoroltatnak; ebből azonban nem következtethető az, hogy az illetéki díjjegyzék 16. tétel D. ec) pontja szerint a tőkére nézve a végrehajtás följegyzése által ismételt bejegyzés eszközöltetnék; mert mig egyrészt az illetékkiszabás alapját képezhető zálogjog ismételt bejegyzésének a végrehajtás puszta feltüntetése nem tekinthető : addig másrészt a díjjegyzék 16. tétel C. pontja értelmében a telekkönyvi bejegyezvények fajai közül csakis az előjegyzések esnek a bekebelezéssel egyenlő tekintet alá, még pedig ugy az illetékmentességet, mint az illeték mérvét tekintőleg, mig a följegyzések az illeték-szabályokban sehol elő nem fordulván, illeték alá egyátalán nem vonhatók. Az előadottakból megállapítható tehát, hogy a kérdésben forgó oly telekkönyvi végzéseknél, melyek részben illeték tárgyát nem képezhető puszta föl jegyzést és ezenkívül végrehajtási zálogjogi bekebelezést is tartalmaznak, illetékszabás céljából az illetéki díjjegyzék 16. tétel B. a) b) valamint az ide vonatkozó »jegyzetek« 3. pontjában foglaltaknak megfelelőleg, a végzésnek csakis a zálogjog bejegyzésére vonatkozó része veendő tekintetbe. Mindezek alapján döntvényileg kimondani kellett, hogy abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás során a kielégítési végrehajtás egy már zálogjogilag bekebelezett tőkére nézve feljegyeztetik s egyidejűleg ugyanezen tőkének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint perköltségekre nézve a kielégítési végrehajtási zálegjognak bekebelezése is elrendeltetik, a 7/10 száztóli illeték kivetésének helye nincs, ha az újonnan bekebelezett járulékok és perköltségek összege a 100 frtot nem haladja meg. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1886. évi március hó 30-án tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 1886. évi április hó 9-ik napján tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Lázár Fröhlich & Sohn e., fehé rtemplomi tvsz., bej. jun. 30, félsz. jul. 29, csb. Pichter József, tmg. Goldberger Jakab. — Labrencz Lajos e„ pécsi tvsz., bej. jun. 21, félsz. jun. 28, csb. Pilch Antal, tmg. dr. Szekrényessy Ferenc. — SoÓS József e., pozsonyi tvszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 12, csb. Tóth Lajos, tmg. Somogyi Bálint. — Szarvasy Károly e., fehértemplomi tvsz., bej. jun. 20, félsz. jul. 7, csb. j Tornya Endre, tmg. Formanek Károly. — Leontine Burger e., szegzárdi i tvsz., bej. jun. 21, félsz. jul. 17, csb. Katzenbach József, tmg. Tóth Ödön. ! — Domán & Kohn e., budapesti tvsz., bej. jul. 5, félsz. jul. 2í, csb. 1 Horvay Árpád, tmg. Burszky Dániel. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársasága-nál. (Hold-utcza 7. sz.)