A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 22. szám - A magyar határőrvidéki házközösség megszüntetése tekintetében alkotandó szabályrendelet

177 A mi magát a házkőzösségi osztály iránti illetőséget I illeti, érdekében áll az ügyek egyöntetű kezelése, a mi az által lesz elérhető, ha minden megyében csak | egy elsőfokú hatóság szerveztetni fog, nehogy ugy mint mostan annyiféle felfogás uralkodjék, a hány kézen az ügy keresztül megyén. A szabályrendelet megalkotásakor kétségkívül meg j fogják hallgatni az illető törvényhatóságokat és| azok közegeit, de nem fognak tévedni: hogyha a volt határ- j őrvidéken működő telekkön y vezetők közül és a királyi közjegyzők, valamint a kataszteri tiszt- I viselők közül is egyet meghallgatnak, mert ezek szerintünk 1 a gyakorlati érdekek terén működvén meggyőződésünk szerint oly adatokkal és feh ilágositásokkal szolgálhatnak, j melyek az alkotandó szabályrendelet gyakorlati értékének j csak javára lehetnek. * Ausztria és külföld. Ausztria. A bécsi legfőbb Ítélőszék egyik legközelebbi í döntvénye szerint (97/86. sz.) a Magyarországban lakó alperes, I mint külföldi részére gondnok rendelendő. A. felperesnek B. alperes elleni 100 frtos váltóperében a lembergi kereskedelmi j bíróság a Kassán lakó alperes ellen fizetési meghagyást bocsátott ki, eg\ úttal pedig részére dr. C. személyében gondnokot rendelt mindaddigra, míg uj képviselőt vallott s a bíróságnál bejelentett. Felperes felfolyamodására a lembergi feltörvényszék a gondnokot rendelő végzést megváltoztatta azon okból, mert Magyarország ! nem külföldnek tekintendő. A legfőbb Ítélőszék azonban ezen i Il-od bírósági végzés megváltoztatásával az elsőbirósági végzést j hagyta helyben azon indokból, hogy az általános perrend és az 1833-ban e tekintetben kibocsátott udvari rendelet csak a birodalmi tanácsban jelenleg képviselt királyságokra, országokra s nem Magvarországra is vonatkoz'k, továbbá tekintettel arra, hogy az 1S67. december 21-én kelt törvény szerint Magyarország az igazságszolgáltatás tekintetében a többi a bír. tanácsban képviselt országokkal szemben külföldnek tekintendő, mert az ezekre vonatkozó igazságügyi törvények Magyarországra nézve érvénynyel nem birnak s tekintettel végre arra, hogy az 1833-ban kiadott fenembtett udvari rendelet célja az vo't, hogy azon alpereseket, kik oly helyen tartózkodnak, melyben a birodalmi tanácsban képviselt országokra vonatkozó perrend hatálylval nem bír s kik tehát alkalmas képviselőt azonnal nem rendelhetnek, addig jogi J védelemben részesítse, mig maguk fognak képviselőt vallhatni, i Eddig minden egészen rendjén volna és ez legfölebb csak annyiban szorulna részünkről némi megjegyzésre, hogy a magyar bíróságok ! figyelmét ezennel a reciprocitás elvére felhívjuk és hason eljárást ] ajánljunk követendőnek. De bezzeg a bírói legfőbb Ítélőszék j még nagyképű tudományát is akarja fitogtatni és szórói-szóra | ezeket mondja fenti végzésének indokolásában: >az eredetileg Magyarország részére is kibocsátott 1850. január 25-ről kelt váltó- i rendtartásnak helyébe lépett az 1840. XV. t.-c.-ben foglalt v á 11 ó t ö r v é n y k ö n y v.« A bécsi legfőbb Ítélőszék tehát nem tudja, hogy Magyarországon azóta az 1876. XXVII. t.-cikk hozatott | és hogy ezenel törvény nagy részben azonos az 1850. évi váltórendtartással !!! Ignorantia legis neminem excusat, legkevésbé j pedig egy oly forumot, mely magának a földi csalhatatlanságot igényli. Valóban ily szegénységi bizonyítványt maga magáról nem i vártunk volna oly magas helyről. * Kapcsolatban ezzel közöljük, hogy a polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről szóló 1885. évi XXIV. törvénycikk végrehajtá a és az eljárási szabályzat megállapítása tárgyában a belügyministerium egyetérve az igazs ág ügymini sleriummal egy tanácskozmányt hivott egybe időközben, mely május 24-én kezdelte meg tanácskozásait a kir. tábla V. tanácstermében A tanácskozáson Berczelly Jenő kir. Ítélőtáblai tanácselnök elnöklete alatt résztvettek: dr. Imi ing Konrád kir. táblai bíró, mint előadó A belügyministerium képviseletében Scbreiber Frigyes osztálytanácsos Bács-Bodrogmegye törvényhatósága részéről Raics Milus zsablyai szolgabíró, Krassó-Szörénymegyéböl Szabó Károly kir. törvényszéki biró Karfcnsebesen, Temesmegyéböl Greiner Ferencz fehértemplomi ügyvéd, Torontál megye megbízásából dr. Orsó Mátyás tb. megyei főjegyző. A tanácskozás jegyzője : dr M 0 d e r Tibor, kir. táblai segédfogalmazó. A szerk. A szellemi tulajdon védelméhez. Az osztrák birodalmi tanács igazságügyi bizottsága e napokban tanácskozott azon javaslat felett, mely az irodalmi és művészi müvek szerzőinek s ezek jogutódainak Magyarországgal egyetértöleg nyújtandó kölcsönös védelmét tárgvazza. Zavadsky előadó utalt a Magyarországon 1881. jul. 1-ével életbelépett törvényre, mely lényegében az alaki viszonosság elvének, az anyagi viszonosság elvével való combinatióján alapul, a mennviben benne a külföldieknek a belföldiekkel való egyenjogúsága alakilag megállapíttatik, azon korlátozással mindazonáltal, hogy a beltöldi külföldön anyagilag kevesebb jogot élvez, mint ugyanott az ott lakó külföldi. Az alaki viszonosság elvének az anyagi viszonosság elve által történt ezen módosítása abban találja igazolását, hogy az emiitett magyar törvényben a szerzőknek biztosított vt'-delem némely pontban sokkal messzebbre menő, mint az 184 -ik o>/.trá törvény által nyújtott ezen védelem. Az igazságügyi bizottság a javaslat elfogadását ajánlja, egyszersmind fel fog kéretni a kormány egy az 1816. törvény időszerű módosítását tárgyazó javaslatnak alkotmányszerú'leg leendő tárgyalása végetti benyújtására. Az osztrák igazságügyér folyó évi március _'t; á n 1,917. sz. a. következő rendeletet adott ki: Az igazságügyminiszteriumnak tudomására jutott, hogy a bíróságok fenyítő vizsgálatnál az üzleti könyvek megvizsgálását szakértők által oly mérvben eszközlik s a vizsgálás ez utóbbiak által az eljárás elhúzása mellett oly nagy kiterjedésben történik, hogy azért — bár annak szüksége fenn nem forgott — több ezer forintnyi jutalom adatott. Ennélfogva utasíttatnak a bíróságok s ügyészségek, hogy a tényállásnak szakértők általi kiderítése csak oly mérvben történjék, a mennviben az a fenyitővizsgálatnál okvetleu szükséges s hogy a szakértők a könyvek vizsgálását, illetve a tényállás kiderítését csak a bíróság által előirt határok közt eszközöljék. Utasíttatnak továbbá a bíróságok, hogy a szakértőket a bírósági helyiségeken kivül eszközlendő munkálatoknál esetrölesetre ellenőrizzék; továbbá, hogy oly munkálatok, melyekre szükség nem volt, egyáltalán nem, egyébként pedig csak a szolgáltatott munka mérve szerint díjjaztassanak. Sérelmek.* Egy igazságügyminiszteri intézkedés. A f. é. március hó 21-én 9/213./J. M. 188 J. szám alatt kelt igazságügyminiszteri körrendelet ismét lendített egyet szegény árva igazságszolgáltatásunkon. A földadó kataszternek az 1885. évi XII. t.-c. által elrendelt nyilvántartása ugyanis az igazságügyminiszterium kül ö n ö s f i g y elmét magára vonván, annak érdekében elrendelé: »hogy a tkk-i hatóságok a tulajdonjog tkkvi bekebelezését elrendelő végzésben a tjkv. száma mellett az illető birtokrészlet helyrajzi számát is pontosan jelölje meg. egyszersmind ugyanazon szempontból a tulajdonjog bekebelezése tárgyában hozott végzéseket ne csak a községi elöljáróságnak (és az adóhivatalnak), hanem már most a kir. adófelügyelönek is küldje meg. A rendelet e szószerinti dispositiót az ez ügyekben járatlan olvasó csak helyesléssel fogadandja, mert kétségtelenül nagyon is kitűnő dolog, ha a kataszteri munkálatok a tkkvi állással egészen kongruensek, de az a ki a tkkvi hatóságra hárult terhek súlyát egyrészt, az azok irányában emelt igényeket másrészt ismeri és azt is tudja, hogy mai napig a) oly tjvek léteznek, melyek még az 1855. évi tkkvi rendelet alapján készültek; b) olyanok, melyek tagositás, arányosítás, úrbéri birtokrendezés s legelő és erdőkülönités vagy egyéb birtokszabálvozás folytán, az 1853. évi április 18-án illetve, 1869. évi április 8-án kelt miniszteri rendelet alapján átalakíttattak és végre még szemügyre veszi, hogy az 1S75. évi VII. t.-c. alapján végrehajtott földadó szabályozás eredményeit kitüntető földadó-kataszter, az adó tjkvek és birtokivek, még mai napig egyelőre a tjkvekkel semmiféle összhangban sem állanak, lévén azok lényege a tényleges állapotra * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.