A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886 / 21. szám - A büntető eljárás kézikönyve. [könyvismertetés] 2. r.
A JÜG. 171 nevében, a ki azt tanitá : »arról ismerik meg mindenek, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek.« »Es a társadalmak világi elemeinek nem volt elég erkölcsi erejük, hogy a hyerarchieo-theocraticus világnézlet eme kinövéseit, helyesebb fogalmak alkotása és érvényesítése által ellensúlyozhatták volna* . . A világtörténelmi nagy események, — a nyugot-római birodalom feloszlása, a népvándorlás, a muhamedanismus hóditó fellépése, Nagy Károly birodalmának feloszlása, a keresztes hadjáratok, a pápai hatalom elleni küzdelmek zavarai stb. egy folyton forrongó nyers tömeggé változtatták Európa délnyugati részét, a melynek alakulásai tulajdonképen csak külszeruek — mondhatni erőműviek voltak. Miközben, mintegy a Gondviselés jótéteményeképen kínálkoztak, a keresztény vallásnak ama dogmatisalt tana', melyeket a világi uralomra s hatalomra törekvő egyház, ekkor már teljesen céljaihoz idomított. Minden hatalomnak istentől való származtatása, a fokozatos alárendeltség rendje, a föltétlen megalázódás a tekintély előtt, a vak engedelmesség a fölebbvalók irányában, mind utánzott prototypek lettek, a világi társadalmi rend alakításánál. S maguk ama világi uralkodók is, a kik századokon át ernyedetlenül küzdöttek az egyházi hatalom — a pápaság fenhatósága és terjeszkedése ellen: alattvalóikkal szemben ugyanezen elveket alkalmazták« . . (399. 1.) Ez elvek befolyása alatt alakult illetőleg módosult a világi társadalmak büntető jogi felfogása is ; a mely módosulásokat szerző, Német- és Franciaországra nézve, tüzetesen is előad (104 —4.S0. 1.), kifejtvén, miként kísérletté meg a germán elein Németországban a X—XIII. században, az ősi nemzeti jogi elvek visszaállítását, de sikertelenül, s miként szorította ki aztán a XIV—XVJ. században azokat ugy itt, mint még előbb Franciaországban, a rohamosan megerősödő királyság alatt a kánon jogból merített ama felfogás, a mely a jogsértéseket, egy mindenekfölött a b s t r a k t közérdek szempontjából tekintette és határozta meg; a mely azokat, tisztán hivatalból (ex merő officio) kutatta, ühlözte és mások elrettentésére, rendkívül súlyos büntetésekkel torolta meg; e közben, az úgynevezett anyagi igazság elérésére törekvő bizonyítási rendszert alkalmazta; a legfőbb bizonyítéknak az önheismerést-, s ennek elérésére a kinzó vallatást, jogos eszköznek tartotta; a titkos s írásbeli eljárást behozta; a végérvényesen döntő hatalmat k ö zpontosította, s mindezekhez képest a polgárok befolyását a vádemelés- és Ítélkezés tekintetében, — továbbá a nyilvánosságot, szóbeliséget, valamint a meggyőződésnek, formákhoz nem kötött szabad alakulását, teljesen kiszorította. Különösen érdekes — és szerzőnek kiváló gondjaiban is részesül — ez átalakulás Franciaországban, a hol a királyság ugyanazon taktikát követte, hatalma kiterjesztésére s megszilárdítására, mint az egyház. S az előttünk fekvő II. füzet, éppen azon mozzanatig terjed, a hol megállapíttatik, hogy a kinzó vallatás, a XVI. században, mindenütt és mindenki irányában, épp oly elfogadott intézménye volt a bűnvádi eljárásnak, mint a kutató nyomozás s a titkos és Írásbeli tárgyalás Ennyit az eddig megjelent két füzet ismertetéséül. S véleményünket most már igen röviden elmondhatjuk: nem létezett eddig magyar szakmunka, mely oly önálló és beható tudományos búvárlaton, oly nagymérvű olvasottságon, oly souverain módon az egész óriási anyagot kritikailag uraló és feldolgozó tájékozottságon és otthonosságon alapulva, egyúttal pedig a tudós fáradságának arany gyümölcseit oly élvezetes módon nyújtaná a szakközönségnek, mint jelen munka. Fekete tanulmányát nem kell mély gondolkodás és fejtörés árán megismerni; irálya oly könnyed, átlátszó és vonzó, a tárgy maga oly mesterileg van kezelve, hogy az olvasmány élvezetté, szórakozássá válik. A munka tehát hivatva lesz szakirodalmunkban első helyet elfoglalni — és azt annál nagyobb apodicticitással mondhatjuk, mert szerző minél közelebb jut kitűzött feladatához, annál biztosabb alapra lép, annál könnyebb azon vezérszempontok alapján haladnia, melyeken munkája felépült és melyeket fentebb, sajnálatunkra, csak igen kivonatosan és hézagosan ismertethettünk. Bibliopliilus. Vegyesek. Ignzságiigynuniszteri körrendelet az új közjegyzői törvény tekintetében. (I2,**!. sz) A kir. közjegyzőkről szóló 1884: évi XXXV. törvénycikket módosító és kiegészítő 18S6 : VII. t.-c. folyó évi április 7-én hatályban lépvén, a kir. bíróságokat a következők iránt utasítom : I. A 3 ). §. szerint mindazon ügyekben, a melyek a kir. biróságok hatósági körébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a biróságok által közjegyzőre lévén bízandó, a biróságok előtt folyamatban levő összes örökösödési ügyek, a melyekben tárgyalási határidő még kitűzve nincs, az illető kir. közjegyzö| nek haladék nélkül kiadandók. Ezen, a fenti törvényszakasz és jelen rendeletem alapján átadott örökösödési ügyekről az átadó és az átvevő köz' jegyzo által aláirándó jegyzék készítendő el, mely a következő rovatokból i áll : a) folyó szám, bj bírósági ügyszám, c) a tárgy rövid kivonata, d) a közjegyző s székhelyének neve, a kinek kiadatott, e) észrevételek. II. A | mennyiben a hitbizományi ügyekben követendő eljárást szabályozó 1-69. évi | április 7-ki itteni rendeletnek 3., 5. és 19. §-ai értelmében leltározás szüksége merült fel és ez iránt kiküldetés nem történt, vagy az illető kiküldött I birói tag működését még nem kezdte meg, a 35. íj. alapján a leltározáeszközlésével az illető kir. közjegyző bízandó meg. III. Ha valamely csődtömegnek zár alá vételét a csődtörvény 11^ § a alapján a birwság, vagy leltározását a 114. §. alapján a csődbiztos elrendelte s ennek foganatosítása végett, az ügy fontossága miatt nem kir. végrehajtó, hanem birói tag küldendő — vagy küldetett ki, de ez működését a jelen rendeletem vételéig nem kezdte meg, annak teljesítése, a 35. §. második bekezdésében említett esetek kivételével, az illető kir. közjegyzőre bízandó. IV. Mindazon végrehajtási cselekmények teljesítése, melyek foganatosítása végett az 18">1 : LX. t.-c. 19. és 154. ij ai alapján birói tag küldetett ki, de a kiküldött eddig működését nem kezdte meg, azonnal az illető kir. közjegyzőre bízandó. Ez alkalomból figyelmeztetem a biróságokat, hogy az 1808 : VII t.-c. | 36. §-a által a végrehajtási törvény 19. és 154. §-ai részben módosíttatván, | végrehajtási cselekmény teljesítésével birói tag többé nem bizható meg, ha. csak azon járásbíróság székhelyén, a melynek területén a végrehajtási j cselekmény teljesítendő, közjegyző alkalmazva nincs. A végrehajtási cselekmények teljesité^ének közjegyzőre bízásánál a bíróságoktól elvárom, hogy a fontosabb esetekben és olyképen veszik a közjegyzők közbenjárását igénybe, nehogy a bírósági végrehajtók jövedelme ok nélkül csonkittassék és tőlük esetleg a megélhetési mód elvonassék. V. A kir. közjegyzőktől a 37. >. alapján netalán érkező megkeresések mindenkor pontosan és lehető gyor sasággal teljesitendők. VI. Ha valamely kir közjegyző a nyert megbízás teljesítésében késedelmet tanusit, vagy ellene a .\\. §. alapján panasz emeltetik, ugy hogy az ezen szakaszban előirt eljárást kellene alkalmazni, erről egyidejűleg hozzám jelentés teendő. VII. A jelen rendeletem II. III. és IV. pontjai alapján adandó birói megbízásokról az I. pontban előirt jegyzékkel hasonszerü jegyzékek készítendők és mind eme négy jegyzék egy példánya a bíróságnál megtartandó. Kelt Kudapesten, 1886. évi április hó 16-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Csendőrnek borravalói elfogadni tilos. Eg) székes vári ügyvéti közbenjárásával a mult év július havának végén egy birtokbahelyezés foganatosíttatott, még pétiig a végrehajtást szenvedett fél erőszakossága folytán rendőri assistentiával. Az e célra kirendelt két csendőr napestig ott fáradozott a hivatalos actusnál; sem ételt, sem italt nem fogadtak el s csak este, mikor functiójuk megszűnt, fogadtak el 1 frt borravalót. A mult hét végén az i'íletÖ ügyvéd a posta utján 50 krt kapott a székesfehérvári csendőrparancsnokságtól a következő levél kíséretében: Mult évi július hó 27-én Balaton-Szent-György községben Bene József ellen foganatosított végrehajtás alkalmával Tekintetességed által a segélyre kirendelt Mező Sáudor csendőr és Sali Imre honvédből állott járőrnek adott 1 frtnyi jutalomból a Sali Imre honvédtől bevett 50 krnyi részt idemellékelten Tekintetességednek azon értesítéssel küldöm vissza, hogy a csendőrnek kötelességszerű szolgálatért semmiféle jutalmat elfogadni nem szabad. Mező Sándor csendőr időközben a testülettől elbocsáttatván, ezért tőle az 50 krnyi másik rész bevehető nem volt. Curiai és táblai értesítések. Alsó-Lendva- K. J. Ad 1. Krámár J. és társai — Hozián J. és neje ügy a C.-án még n. e. ; ad 2. és 3 Az 514/Sb" sz. ügy (Hobor J. — Tompos L.-né) és a 627t>/'6 s.z (Rosenzweig II. — Horváth) még n. e. ; ad 4-. Szép F. — Molnár ügyet a T. márc. 30-án rend. ; ad 5. Marics A. -— Matkó Gy. és t. érk. 6134/86 sz. a., n. e., eld. Kozáry. — Apáti 11. Dl*. W. L. Ad 1. Linder J. — Berecz K. érk. 6987/86 sz. a , n. e , eld. Cimponeriu ; ad 2. Stano A. — Wény M. ügy még n. j. fel; ad 3. l'iry M. — Pump V.-né érk. 13173/86 sz. a., n. e., eld. Stancsek ; ad 1. Ertl J. kir. kincstár érk. 1703/'86 sz. a., n. e., eld Wencel ; ad 5. Marsch K kir. kincstár érk. 14207/86 sz. a., n. e., eld. Hűvös. A többiről jövő számban. Arad. Dl". P. L. A f. k. Cziszteczky E. és t. — Kelecsénvi F. ügyet a a C. f. hó 18-án hh. — Dr. S. P. Ad 6. S. M. - P. R. érk! 2951/&6 sz a, n. e., eld. Oswald ; ad 8. S. J. — II J. a T.-hoz érk. 19773/S6 sz. a., n. e., eld. Dáni; ad 9. özv. L. J.-né — D. I. érk. 14121/86 sz. a., n. e. eld. Lipthay; ad 10. W. C. — Zs. A. érk. I9i93/S6sz. a., n. e., eld'. Illyasevits; ad 11. W. és H. — Fr. H. érk. 2911/86 sz. a., n. e., eld. Zubriczky. VI. A. — Szt. érk. 15114/86 sz. a., n. e., eld. Trux. A többiről jövő számban. — Békés. I. K. Jövő számban. — Beregszász. R. Q. A f. k. Steuer J. és tsai — Munkács város ügyét a C. f. hó 14-én mv. Brassó. Dr. W. I. Ueer Jós. b. ügye a C.-hoz érk. 3668/86 sz. a., n. e., eld. Osztrovszky — Büd-Szt.-Mihály. F. I. Üzv. Zichermann L-né — Pollák M. és tsai ügy f. hó 17-én a C.-hoz felérkezvén, 3U30/86 sz. a. Jankovitsnak osztatott ki. — Csorna. É. J. Ad 5. Pölöskei G. — özv.Csonka P.-né érk. 110 16/ÍS6. sz. a., n. e., eld. Vég; ad 6. Király J. Élő J. ügyet a T. 11012/86 sz. a. ápr. 7-én mv. ; ad 7. Szalay M. és tsai — ör. Giczi J. érk. 17986/86 sz. a., n. e., eld. Végh ; ad 8. Lendvay T. — Kokas F. érk. 17981/86 sz. a., n. e., eld. Raics; Slauder E. — Ka'ufmann