A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 20. szám - A büntető eljárás kézikönyve. 2. r. [könyvismertetés]

78 A JOG. közönsége és nem a világítást elvállaló felperes által viselendő ; tekintve azonban, hogy a szerződő felek egymás iránti viszonyaikat a köztük létrejött szerződés szabályozza, felperes pedig a D. alatti szerződésben a várost minden tekintet és feltétel nélkül az ott számszerűen kitett összegért világítani magát kötelezte, azon körülmény folytán, hogy az 1882. évi XVIII. t. c. behozatala folytán felperes kötelezettsége terhesebbé vált, ép oly alap nélkül igényli a mindkét szerződő fél által előre nem látott többlet kiadásának megtérittetését, mint alperes az esetleg beállhatandott kőolaj ár leszállítása esetében viszont vállalt kötelezettségeinek leszállítását nem igényelhette volna. Ennélfogva felperest minden jogi alapot nélkülöző keresetével elutasítani kellett. 1884. jun. 25. 15,566. szám.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának fennebbi keletű és számú ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1885. április 1-én 6,226/884. sz.) Adóvégrehajtás folytán keletkezett igényperben felhozott azon felperesi kifogás, hogy az adó már elévült, az igényperre nem tartozván, figyelembe nem vehető. A balassagyarmati kir. járásbíróság (1884. jan. 20. 490. sz. a.) : Reményfy József ügyvéd által képviselt S. Hermanné felperesnek, kir. kincstár elleni tulajdoni igény iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: mert kihallgatott tanuk igazolták, miszerint felperes és végrehajtást szenvedő a végrehajtásilag követelt összeg kivetése évében házközösségben éltek, már pedig az 1876. évi XV. t.-c. 71. §-ának utolsó bekezdése értelmében a követelt kereseti tőkekamatadóért a házközösségben élő tagok annak behajtásáért felelősek, mellőzendő volt tehát a tanuknak a lezárolt ingók tulajdonjoga tekintetében tett vallomása s a bírói zár fenntartandó, mennyiben igazolva lett, hogy a kivetés évében igénylő és végrehajtást szenvedő házközösségben éltek és élnek. Ezen igazolt körülményeknél fogva igénylőnőt, mint vagyonilag is egyetemlegesen kötelezettet, keresetével el kellett utasítani. A budapesti kir. itélö tábla (1884. okt. 8. 26,778/84. sz. a.): Az eljáró bíróság ítélete megváltoztatik, a lefoglalt tárgyak a bírói zár alól felmentetnek ;mert: A kihallgatott tanuk bizonyítják, hogy a lefoglalt tárgyakat felperes atyjától kapta, a követelések pedig arra atyjától kapott tárgyak árából származnak, ennélfogva az eljáró bíróság ítéletét megváltoztatni, a lefoglalt tárgyakat a birói zár alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1885. jun. 11. 2,356. sz. a.): A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, annak az 1875. XV. t.-c. 71. §-a rendelkezésére fektetett indokolásán felül azért is, mert: Azon kifogás érvényesítése, hogy a tőkekamat és a Ill-ad osztályú kereseti adó, melynek behajtása végett az igényelt ingók lefoglaltattak, állítólag elévült s ez okból törvényesen be sem hajtható, a jelen útra nem tartozik. Az uzsora-törvénynek törvényhozásilag is kifejezetten eléretni kiránt célja lévén, hogy az alsóbb földmíves és iparos osztályokat a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja, annak keretébe nem vonható oly követelés, mely nem uzsora-jellegü és a fent jelzett osztályok egyikéhez sem tartozó személy által saját bitelére történt megrendelésből származik, (1883 : XXV. t.-cz.) A veszprémi kir. járásbíróság: (1885. ápril 2. 2,360. sz.) •' Csolnoky Károly ügyvéd által képviselt S. József felperesnek Krascsevits Vilmos ügyvéd által képviselt Dr. H. Vilmos alperes ellen 79 frt 79 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes köteleztetik 79 frt 79 krt felperesnek megfizetni az esetben, ha felperes főesküt tesz arra, hogy a B. —U. alatti utalványokon foglalt étel-ital, készpénz és szivarczikkeket kiszolgáltatta stb., ellenkező esetben felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes azon védekezése, hogy a jelen kereseti követelésből 6 frtnál több az 1883. évi XXV. t.-c. 22. §. és annak foganatosítására Veszprém megye által kibocsátott szabályrendelet értelmében meg nem rendelhető, figyelembe nem jöhet, mert a kereseti követelést olyan korcsmai hitelezésnek, melyet az idézett törvény korlátozni céloz, tekinteni nem lehet. Alperes a becsatolt utalványok valódisága ellen, valamint a felszámítás ellen kifogást nem tett, hanem az utalványok alapján történt kiszolgáltatást tagadta, s minthogy felperes, mint közvetlen tudomással biró fél, a kiszolgáltatás tényére egyéb bizonyítéka hiányában főesküt tenni késznek nyilatkozott, jelen kereseti követelés megítélését ezen főeskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni stb. A budapesti kir. itélö tábla: Az első bírósági ítélet az azt megelőző eljárással megsemmisíttetik s a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Mert a kereseti követelésnek legnagyobb része szeszes italok hitelezéséből ered, az 1883: XXV. t.-c. 22. §-a szerint pedig ilyennemű követelés birói uton legfölebb 8 frt erejéig érvényesíthető, hogy a kereseti követelésnek ezen alapból eredő és a fentebbi törvény értelmében érvényesíthető részének értéke ugy a becsatolt számlák némelyikén előforduló 50 kros ebéd, száz és néhány darab kiszolgáltatott szivar iránt és készpénzben adott 8 frt értékével együtt 50 frtot meg nem haladhat, az ilynemű kereset azonban az 1877: XXII. t.-c. értelmében kisebb polgári eljárás alá tartozik: az eljáró bíróság az által, hogy a sommás biró illetősége alá nem tartozó jelen ügyben eljárt, az 1881. évi LIX. törvénycikk 39. §-ának c) pontja alá eső és hivatalból figyelembe veendő semmiséget követett el. A m. kir. Curia (1886. március 26. 697. sz. a.) : A budapesti kir. itélő tábla Ítélete megváltoztattatik és a másodbiróság a per érdemleges elbírálására utasittatik. Inkokolás: Az 1883. évi XXV. t.-c. IV fejezetének megalkotásakor a törvényhozásnak nyilván az volt célja, hogy az alsóbb földmives és iparos osztályokat a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja, mely törvény, mint kivételes jogszabály szoros magyarázaté lévén, annak keretébe nem vonható oly követelés, mely nem uzsora jellegű és mint jelen esetben a fent jelzett osztályok egyikéhez ;sem tartozó harmadik személy által saját hitelére történt megrendelésből származik, az általános magánjogi szabályok szerint lévén elbírálandó, illetőleg ezek hatálya alól felperes jelentékeny jogsérelme nélkül ki nem vonható: a másodbiróságnak a fennebb idézett törvény téves alkalmazásával hozott végzését a fennebbi módon megváltoztatni kellett. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A kézizálog ugy a kereskedelmi törvény, mint a közönséges [ ma?ánjog szabályai szerint csak akkép szerezhető meg, ha a kézi1 zálog tárgya valóban testileg a hitelező birtokába adatik át. Ezen ] valóságos átadást nem pótolhatja olyan Írásbeli zálogszerződés sem, mely szerint a tárgyak a hitelezőnek ugyan átadattak, de ez azokat mégis az adós birialatában hagyta. A budapesti kir. kereskedelmi s váltdtörvényszék: Folyamodók kérelmének hely nem adatik. Indokok: A kereskedelmi törvény 302. §-ának rendelkezése szerint ingóságokra nézve kézizálog csak azon esetben keletkezik,^ha a kézizálogul szolgáló tárgyak a hitelezőnek, vagy az ö részére egy harmadiknak tényleg átadattak. A törvény ezen rendelkezéséből, de a kézizálog fogalmából is természetszerűen következik az, hogy kézizálog gyanánt csak az olyan ingóság tekinthető, mely a hitelezőnek kezéhez jutott, s mely neki valósággal és tényleg átadatott. Minthogy azonban folyamodók azt, hogy az A. alatti szerződés 2. pontjában felsorolt tárgyak nekik kézizálogul tettleg csakugyan átadattak, s hogy azokat valósággal birtokukba vették volna, nemcsak nem igazolták, de sőt ezen állítás egyenesen megcáfoltatik az A. alatti szerződés 3. pontjával, mely szerint az adós a birtokból nemcsak hogy ki nem záratott, sőt a kérdéses tárgyak az adós által birt helyiségben s az ő rendelkezése alatt hagyattak ; s minthogy e szerint, habár folyamodók feljogosittattak is arra, hogy a kérdéses tárgyakra nézve felügyeleti jogukat gyakorolhassák s az adós által birt üzlethelyiségből veszély esetén más helyre vihessék, mégis minthogy I ugyanők azt, hogy a kérdéses tárgyakat az adós üzlethelyij ségéből s annak birtokából s az általuk birt helyiségbe átszállij tották s így a tárgyakat tényleg és valósággal birtokukba vették volna, még csak nem is állították, annálfogva kérelmüknek nem volt hely adható. (1884. dec. 15-én 53,680. sz.) ^ A budapesti kir. itélö tábla: Az eljáró kir. törvényszéknek végzése megváltoztatik; az 53,680/84. sz. a. előterjesztett kérelemnek hely adatik és ehez képest az árverés 6,076 frt 73 kr. .. . erejéig az A. alatti zálogszerződés 2. pontjában a—u tételek alatt fels orolt zálogtárgyakra »k. k. Hofschriftgiesserei Poppelbaum« cég javára elrendeltetik. Indokok: Az A. alatti zálogszerződés 2. pontjában felsorolt tárgyak — ezen okiratból kitetszőleg — panaszló »k. k. Hofschriftgiesserei« cég részére kereskedelmi ügyletből eredő I követelés fedezéséül Írásbeli szerződés mellett kézizálogul adattak