A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 20. szám - Mi hátráltatja a magyar igazságszolgáltatást?

158 (nagykorúakat érdeklő ügyekben) a bíróság állapította meg. Tartozik-e a biró hivatalból megkeresni a díjak behajtása iránt a közigazgatósági hatóságot? s ha igen: melyiket? egyenesen a szolgabírót? vagy talán az alispánt, ki szolgabiiájával rendelkezik ? avagy a közjegyző kérelmezze külön díjai behajtását a bírói megállapító végzés alapján ? s ha igen: hol ? a megbízó bíróságnál, az alispánnál, a gyámhatóságnál, vagy egyenesen a szolgabirónái? bélyeges vagy bélyegmentes íven? Ez mind oly kérdés, mely a gyakorlatban, főkép szegényebb vidéken, a hol ritkán jut pénzéhez a közjegyző végrehajtás nélkül, folyton előfordul, mire nézve nekem legalább sajnos tapasztalataim vannak. Es ha ingók nincsenek: ismét előtérbe nyomul az előbb felvetett kérdés, t. i. az: ki kezdeményezésére rendeli el s elrendeli-e egyátalában a végrehajtást ingatlanokra a telekkönyvi hatóság ? Látni való ezekből, hogy a törvény 33. §-a felette hézagos, különböző felfogásra s egymással homlokegyenest ellenkező eljárásra fog alkalmat szolgáltatni, a minek ismét csak a közjegyző adja meg az árát, mert a törvény általános rendelkezése mellett nem egykönnyen fog díjaira szert tehetni. Annyi lesz ismét a felvilágosító, magyarázó iratváltás, felfolyamodás, meg húza-vona, hogy a közjegyző egyszer beleun s kénytelen-kelletlen inkább elengedi díjait. Ez pedig legkevésbé sem alkalmas arra, hogy a közjegyző állását s megélhetését biztosítsa. Nézetem szerint ily körülmények közt nem maradna egyéb hátra, mint az általam felhozott esetekben a törvény hiányait miniszteri rendelettel pótolni s egyöntetű eljárást életbeléptetni, ha csak az nem tűzetik ki célul, hogy a közjegyzői intézmény hazánk nagyobb részét tevő szegényebb vidékein lehetetlenné tétessék s önmagától megszűnjék. Szükségesnek látszik egy ily miniszteri rendelet főleg azért is, mert köztudomású dolog, hogy a vidéken a közokiratok készitése a közjegyzőnek eddig is — ugy szólva — csaknem mindenütt, másodrendű foglal kozása volt. Mi hátráltatja a magyar igazságszolgáltatást ? (Szentgyörgyi Imre államtitkár ur figyelmébe.) Irta: MII1ÁLKOVITS ÁRPÁD, kii. jáiásbiró Uonyhádon. Alig hihető, ha azt mondom, hogy egy — a díjnokszemélyzettel együtt — 14 tagból álló 1 vidéki kis járásbíróság több mint nyolcvan számadást, lajstromot és jegyzéket köteles vagy van kényszerítve az év folyama alatt vezetni. Lesznek, a kik ez állításomat túlzásna k fogják tekinteni, ugyanazért indíttatva érzem magamat e számadásokat, lajstromokat és jegyzékeket egyenként felsorolni. Megjegyzem, hogy az illető kir. járásbíróság telekkönyvi hatósággal is fel van ruházva. I. A járásbíróság vezetője vezeti a következőket: 1. Elnöki iktató. (Bírói ügyv. szab. 49. §.). 2. Elnöki letéti pénznapló. (Ügyv. szab. 43. 1880. március 9-éu 2,749. és 1882. július 5-én 20,773. szám alatt kelt igazságügyin, rendelet). 3. Birói letéti pénznapló. (1881. dec. 6-án 39,425. sz. igazságügyin, rendeletek.) 4. Irodai á t a 1 á n y s z á m a d á s. (1872. június 4-én 20,279. sz. igazságügyin, rend. 21. §., 1874. december 14-én 36,488. sz. a., 1875. november 9-én 31,401. sz. a. — A Magyarországi Rendeletek Tárában hiányzó, 1879. március 10-én 4,110. sz. alatt. — A Rendeletek Tárában hiányzó, 1880. december 18-án 34,3i)l. sz. a. s 1880. december, 18-án 36,417. sz. a. kelt igazság ügym. rendeletek.) 1 A minisztérium azon intézkedése folytán, mely szerint a törvényszéki elnök által szükségelt 21,000 frt irodaátalányból 4,000 frt töröltetett, már csak 13 tagból volna szabad állanunk, mégis 14-en vagyunk. A 15-ik irgalmatlanul elbocsáttatott. 5. Bűnvádi e 1 j á r á s i átalányszámadás. (1874. március 30-án 7,626. sz. a kelt. igazságügyin, rend. 17. 1880. december 19-én 36,366. sz. a. kelt a Rend. Tárában hiányzó jgazságügym. rend.) 6. Rabtartási átalányszámadás. (1872. június 22-én, 11,216. sz. a. kelt — úgynevezett Börtönháztartási szabályrendelet 09. §, 1880. évi. dec. 19. 36,366. sz. a. kelt igazságügyin, rend. 1. ö pont.) 7. Leltár, az év alatt hozzájött szerelvényt>kröl, mint törvények, rendeletek, hírlapok, új szerelvények. (Lásd a 4. pont alatt hivatkozott első rendelet 20. §-ának első bekezdését.) 8. Anyagszerszámadás, az év alatt érkezett és elfogyasztott, az irodai szükségletek második osztályába tartozó szerek és anyagokról. Klkészithetéséhez egy külön jegyzék szükséges, melybe az év alatt esetről esetre mindenki belejegyzi mii fogyaszt. (Lásd a negyedik pont alatt hivatkozott első rend. 20. §. második, bek.) 9. Mutatókönyv az őrizetbe veendő végrendeletek és más fontos okiratokról. (Ügyv. szabályzat 190. §.) 10. Fogházukat és elzárásbüntetésüket (jövedéki ügyekben, kihágási ügyekben csak ugy, ha közigazg. fogház nincs) kiálló foglyok jegyzéke, a foglyok nyilvántartásához, élelmezési utalványaik napontai kiállithatásához. 11. Jövedéki kihágás miatt a pénzügyi törvényszék által elitélt s a járásbíróság fogházában elzárás büntetésüket kiült foglyok jegyzéke. (Lásd a hatodik pont alatti Börcönházt. szab. 83. §., az úgynevezett J. kimutatás.) 12. Jövedéki kihágás miatt a pénzügyi törvényszék által elitélt s a járásbíróság fogházában elzárásbüntetésüket kiülő azon foglyok jegyzéke, kiktől a rabtartási költség nem lévén behajtható, az negyedévenkint előirt jegyzék mellett az illetékes pénzügyigazgatóságtól a jövedéki bírságalapból bekivánandó s kettős jegyzék mellett az adóhivatalhoz szállítandó. (1877 jun. 6-án 31,963. és 1878. nov. 26-án 65,454. sz. a. kelt pénzügyin, rendeletek.) 13. A bíróság által a közjegyző akadályoztatása esetében helyette végzett teendőkért befolyt összegek j e g y z é k e, mely év végével az illetékes pénzügyigazgatóságnak megküldendő. A dijak esetről-esetre az adóhivatalba szállitandók. (1876. évi jan. 1 1 én 1,082. sz. a. kelt igazságügyin, rend.) 14. A birósági személyzet nyilvántartása a betegség általi akadályoztatás és szabadságolásokról. (Elkerülhetlenné teszi az igazságügyminiszter 1875. évi december 28-án 38,625. sz. a. kelt úgynevezett Csemegi-féle a »Rendeletek Tárá«-ban hiányzó — terjedelmes rendeletének II. pontja által előirt évi kimutatás.) Ezenkívül a járásbíróság vezetője, ha birói funkciókat végez, vezeti a II. alatti összes könyveket és jegyzékeket. Az igazság ételekében meg kell jegyeznünk, hogy a 1—14. alattiakat a főnök mással is vezettetheti, de mindenkor saját felelősségére s az ügyviteli szabályrendelet 48. §-ában körülirt korlátozással. Az 1 —14. alattiakon felül van még két könyvecske, egyik az irodai, másik a rabtartási átalányszámadás terhére az év folyama alatt apránként eszközölt bevásárlások, úgymint tinta, spárgí), lythngraphiai géphez való szerek, világítási anyagok stb.-röl. II. A birák. 15. Tárgyalási napló polg. (sommás, kereskedelmi, telekkönyvi és büntető ügyekben. (Ügyv. sz. 249. §.) 16. Tárgyalási napló kisebb polgári ügyekben. (1878. február 4-én kelt bel- és igazságügyminiszteri rend. 16. §.) 17. Előadói könyv. (Ügyv. szab. 123. §.) 18. Elintézett ügydarabok jegyzéke. (Ügyviteli szab. 258. §,) 19. A bejelentett általános meghatalmazottak és zugirászattól eltiltott egyének j e g y z é k e, melyet a biró ugyan nem köteles, de miután feje nem káptalan, kénytelen vezetni, a mennyiben azok nevei vele tudomásvétel végett rendesen közölve lesznek s az irodában róluk előirt jegyzék nem vezettetik. 20. Per- és hagyaték jegyzék, a végelintézett ilynemű ügyekről, különösen elnöki vizsgálatokhoz s az év végén a statisztikai adatok összeállításához szerkesztve. (Ügyviteli szab. 69. §.) 21. Vizsgálat alatt álló vagy elitélt védkötelesek jegyzéke, melyekből év végén egy kimutatás szerkesztendő s