A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 14. szám - A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. Válasz a Jogtudományi Közlöny Eszmei halmazat és magánlaksértés című cikkére

Ötödik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1886. április 4. Szerkesztőség: V. sas-utcza 14. szám. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) ési árak: V. sas-utcza 14. szam. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRO Számos kiváló szakférfiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bér­mentve küldve: egész évre. 6 frt — kr. fél ».. 3 » — > negyed ».. 1 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. TARTALOM. A kir. Curia büntetőjogi 51. számú döntvénye alkalmából. (Vá­lasz a Jogtudományi Közlöny »Eszmei halmazat és magánlaksértés« című cikkére. ) Irta: V. K. - Bűnvádi eljárási enquéte. — A törvény­kezési rendtartás egy teljesen ignorált rendelkezése. Irta: Dr. Imling Konrád, budapesti kir. táblai biró. — A tagositási eljárás. Irta: S p o r­z o n Ernő ügyvéd Privigyén. — Ausztria és külföld. (Angliában a fizetésmegszüntetésnek csődön kivüli szabályozása. ) — Sérelmek. Taka­rékosság és igazságügyi tönk. [Az irodai és bűnvádi eljárási átalány kérdéséhez. ] I Irta: Győrffy János, n. -kanizsai ügyvéd. —II. Irta: Alíquis. Zólyomban. —III. Irta: Harpago. Veszprémben. ) — Irodalom. (A tulajdonfentartás (pactum reservati dominii) hatálya. Dr. S c h w a r z Gusztáv. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok. ) A „Jog Törvénytárá"-ból egy rész már legköze= lebb meg fog jelenni és lapunk mellékleteként meg fog kül= detni mindazon t. előfizetőinknek, a kik külön a Törvénytárra is előfizettek. Ezzel egyidejüleg értesítjük t. előfizetőinket, hogy a „Jog Törvénytárá"-ra még ezentúl is elfogadunk előfize­téseket. Előfizetési ára 2 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Ápril hó l-jétől új előfizetést nyitottunk. — Tisztelettel kérjük azon t. vidéki előfizetőinket, a kiknek előfizetésük e hó 1-én lejárt, és ez ideig az előfizetést még meg nem hosszabbították, szíveskedjenek ezt mielőbb megtenni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Uj előfizetőinknek még szolgálhatunk teljes példányokkal január 1-től kezdve. Lapunk előfizetési ára; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt Negyedévre 1 frt 50 kr. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A kir. Curia büntetőjogi 51. számú dönt­vénye alkalmából. (Válasz a Jogtudományi Közlöny »Eszmei halmazat és magánlaksértés« című cikkére. ) (V- K. ) Nagy megtisztelésben részesültem. Megtisztelésnek fogadom el, hogy Csemegi Károly ur, kiről általánosan elterjedt az a monda, hogy szaktanács­kozmányok határozatairól sem vesz tudomást, ha egyéni nézetével nem egyeznek, figyelmére kegyeskedett méltatni azt az igénytelen fejtegetést, azaz — a mint ő kegyeskedett el­mésen elnevezni — azt a tárcacikket, melyet a m. kir. Curia 51. számú büntetőjogi döntvénye alkalmából a »Jog« ez évi folyamának 8-ik számában közzétettem, noha pedig amaz ér­tekezés nem jelent meg sem saját (!) nevem alatt, mire Csemegi Károly ur súlyt látszik fektetni, sem másnak a neve alatt, hanem szerzőjét csak két ártatlan, senkinek sem ártó, senkire vakító hatást vagy nyomást nem gyakorló betü jelezte. De nemcsak figyelmére kegyeskedett méltatni az emli­tett fejtegetést: többet tett; boncolásra, cáfolásra is érdeme­sítette, midőn a »Jog« hat (6) hasábját megtöltött érzelgő »á r a d o z ás a i m r a« az idei »J o g t u d o m á n y i Köz­lő ny « 13-ik számában, classicai rövidséggel, minden kitérést és szellemeskedést gondosan kerülve, huszonhét (27) hasábon válaszolt. Ily nagyfokú megtiszteltetést nem vélek mással jobban meghálálhatni, mint avval, ha kérem a »Jog« olvasóközönségét, szíveskedjék a »Jogtudományi Közlöny« 13. számát megsze­rezni, vagy legalább alkalmilag elolvasni, hogy okulhasson velem együtt Csemegi Károly urnak vitatkozási modorán és meg­győződhessék arról is: a nagytudományuság mindig együtt s karöltve jár-e napjainkban az elfogulatlan higgadt bíráló képességgel és van-e ma is még érvénye az illendőség ama régi szabályának, a melyet vitatkozásaik közben közvetlen elődeink is követtek: »suaviter in modo, fortiter in re« ? Ráadásul kettőt érnek el evvel a »Jog« olvasói. Nem jut­tatják magukat abba a helyzetbe, hogy mint vakoknak kelljen itélniök színekről, vagyis tartozzanak nekem elhinni, hogy Csemegi Károly ur csakugyan azt és csak azt mondotta a »Jogtudományi Közlöny*-ben, a mit én jónak látnék velük a »Jog«-ban kivonatosan vagy talán ráfogásképen is köz­leni, és másodszor ítéletet képezhetnek maguknak arról is, helyesen értesültek-e a »Jogtudományi Közlöny« olvasói Csemegi Károly ur fejtegetéseiből arról, a mit én — vagy ha ugy tetszik V. K. ur — a »Jog« 8-ik számában mondot­tam; tehát födi-e a cáfolat az állítást? Kérésem teljesítését elvárva s előre is megköszönve: rövidebbre vonhatom össze mindazokat, a miket csak azért mondok el hogy kitünjék, mire vélem én jónak a »Jogtudo­mányi Közlöny« és a »Jog« két cikkének egybehasonlitását ? Ennyit talán merhetek a 27 hasábra terjedő cikkel szemben, a nélkül, hogy ismét »érzelgő áradozásról, a legkülönbözőbb képletekben, hasonlatokban, személyek, intézmények és rend­szerek ellen irányzott, majd leplezetlen, majd rejtett satyrikus csipdelésekben, nagyításokban, kicsinyitésekben gazdag phan­táziáról« vádoltathassam. Az egybehasonlitást azért vélem elengedhetlenül és mulhatlanul szükségesnek, hogy mindenki a maga lábán járva, a maga esze szerint alkothasson magának arról véleményt: én ferditek- e vagy Csemegi Károly ur olvasott-e talán mást fej ­tegetésemből, mint a mi abban foglaltatik ? Az elfogulatlan ítéletet mindketten köszönettel tartozunk fogadni, legyen az bár ked­vező vagy sujtó. Nem kétlem, hogy Csemegi Károly ur is igy vélekedik. Fölteszem köztudomású szerénységéről, melyet cikkében maga is emlit néhányszor. Első kérdés a két cikk egyeztetésénél mindenesetre az lesz, mi volt a »Jog« cikkének eszmemenete, célja és iránya és helyesen értesitette-e emez eszmemenetről, célról és irányról Csemegi Károly ur a »Jogtudományi Közlöny* kö­zönségét ? A »Jog« e részben nyilt útlevéllel dicsekedhetik. Ki­fejezést adva annak a határtalan tiszteletnek, melylyel mi mindannyian a kir. Curia tekintélye előtt meghajlunk, és

Next

/
Thumbnails
Contents