A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 13. szám - A váltótelepités fogalommeghatározása

A JOG. 10.°. A fizetés elmaradt s az ügyvéd a járásbíróságnál keres orvoslást s mi történik ? alperes e 1 ö s m e r i az aláirást, el az elszámolást, el a fizetési kötelezettséget s a jelen volt tanú hit alatt vallja, hogy alperes kötelezte magát a fizetésre. Az ítélet így szól: »Felperes keresetével elutasittatik s köteles alperesnek 16 forint porköltségét megfizetni. Indokok : Felperesi tanú mondja, hogy azt alperesnö felolvasás után aláirta s igy az abban Írtakat elösmerte, de ez nem képez bizonyítékot, miután felperes maga sem volt jelen az aláírásnál, a póteskü a felperesnek a tanú mellett megítélhető volna. Horrcndum dictu ! tehát ha felperes az alperes által aláirt és elfogadott számla, vagy adóslevélnél jelen nem volt, az adós beösmerése és tanú vallomása bliktri a tudós I. ur személyében! ezek szerint hasztalan küld nekem valaki egy elfogadott váltót vagy adóslevelet adóssága fejében Pestről vagy Debrecenből, ha én nem lehetek az okmány keltének helyén személyesen, jogom nincs keresettel fellépni. Miután meg vagyok győződve, hogy a »Jog« szerkesztősége alig hiheti, hogy ily minimális kvalifikációt is nélkülöző bíró, a birói székben ülhessen, mindegyikét az érdekelt ítéletnek ide zárom. De vannak ennél égbekiáltóbb észficamodásra következtető indokok is kezeim között s miután itt nem partikuláris sérelemről van szó, tekintve, hogy most már az igazságügyminiszteriumban a korhadt és tehetetlen birák epuracióján komolyan gondolkodnak s a disszolució állapotát beszüntetni igyekeznek, az adatokat a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterhez terjesztem be. Csoda-e, ha ily birák mellett a jogkereső publikumnak hite az egészséges jogfejlődés iránt megrendült. Mondják ugyan azt is, hogy 1. ur nem oly régen agybántalmakban szenvedett, nem tudóm, de azt igen, hogy a netalán betegségszülte észgyengülés nem igazolhatja a materiális igazságnak oly vakmerő módoni arculcsapását. Igaz, hogy az első fórum ítélete ellen ott van a másodbíróság, de ki tériti meg az oknélküli idővesztést és felebbezési költségeket ? Egy a sok közül. Irodalom. A közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve, a fennálló törvényeket és rendeleteket magában foglalva, jegyzetekkel és hivatkozásokkal ellátva; irta: Petrovszky József, b.-csabai kir. aljárásbiró. VI. és VII. füzet. B.-Csaba, 1886. Bajos egy munkáról véleményt mondani, mely előttünk csak töredékben ismeretes, azért ily háládatlan munkára nem is vállalkozunk, de szívesen szolgálunk annak felemlitésével, hogy a munka hatalmas protekciónak örvend, mert azt maga a miniszterelnök látta el ajánlattal a főispánokhoz folyó évi január hó 12-ről kelt soraival. Ara az egyes füzetnek 80 kr. Uüntetőjogi folyóirat. (Der Gerichtssaal. Zeitschrift für Strafrecht, Strafprozess u. s. w. Herausgegeben von Dr. Fr. O. v. S c h w a r z e. Stuttgart. Verlag von Ferdinánd E n k e. 1886. Band XXXVIII. Heft 4.) Egyelőre még Schwarze neve áll a címlapon, mint szerkesztőé, bár e kitűnő tudós meghalt, miről lapunkban is megemlékeztünk. A folyóirat jelen füzetének kiválóbb cikkei S tengi ein M.-től. Schwarze fölötti nekrologia és méltatása, mint büntetőjogi tudós és író ; Bar L.-tól »A tévedésről a büntetőjogban« és végre több irodalmi ismertetés. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara H ó d o s s .y Imre elnöklete alatt folyó hó 25-én délelőtt tartotta tizenegyedik évi rendes közgyűlését. A választmányi jelentés előterjesztése után Dell' A d a m i Rezső éles bírálat alá vette a kamarai jelentésnek az igazságügyi jelenségekre és politikára vonatkozó bírálatát, a polgári perrendtartási tervezetet s a judikatura tekintetében tett elismerő nyilatkozatát. Megróvja az ankett utján való ingyenes kodiíikáció-rendszert, melyet csak az uralkodó igazságügyi Harpagonpolitika tehetett divatossá. Ezután Pártos Béla a következő indítványt terjesztette a közgyűlés elé: "Határozza el a közgyűlés, hogy az igazságügyi minisztériumhoz feliratot intéz azzal a kérelemmel, hogy az ország összes, legkivált azonban a kir. járásbíróságoknál rendszeresített írnoki, valamint a díjnoki állásokat minden egyes megürülés esetén legott betöltse, sőt ez állásoknak a felmerülő szükséghez képest szaporítását is gondos figyelme tárgyává tegye.« A felirat szerkesztésével és indokolásával a kamara választmányát bízzák meg. A közgyűlés azt határozta, hogy ez indítványt átteszi a választmányhoz, mert nem adatott be a kellő időben s igy a közgyűlés vele, mint indítván} nyal, nem foglalkozhatik, A választmányi jelentésnek tudomásul vétele és a 13,190 forintra menő költségelőirányzat megállapítása után a közgyűlés véget ért. Adalék az irodai átalány leszállításának kérdéséhez. M.-Szigeten ez évi március hó 11-én a kir. tvszék tkvi, váltó, kereskedelmi és továbbá a büntető osztálynál, valamint a kir. járásbíróságnál alkalmazott összes díjnokok mondták föl s hagyták abban azonnal szolgálataikat. Ennek az az oka, hogy az ismert és általunk annak idejében méltatott rendelet szerint ez évi március hó 11-től, illetve a fölmondás napjától 31 és fél kr. napidíjnál több részükre nem engedélyeztetett és nem is utalványoztatott. Hogy mikép képes egy diurnista, esetleg több tagból álló családjával 31 és fél krból megélni, azt megítélni csak az igazságügyminiszterium számfejtő tudósai képesek. Az Ügyvédi körüez dr. Sik Sándor budapesti ügyvéd a következő tartalmú indítványt terjesztette be : I. Küldjön ki a kör háromtagú bizottságot, hogy a budapesti törvényszék büntető osztályánál meggyökerezett visszásságokat tanulmányozza és a bűnvádi eljárás körül általában, valamint különösen a bűnügyi védelem körül ott keresztülvihető reformintézkedésekre nézve részletekbe menő véleményes indítványt tegyen. II S ezen indítvány alapján tegyen lépést a törvényszék elnökségénél és esetleg az igazságügyminiszternél a javasolt reformintézkedések behozatala iránt. — Az indítványt a kör választmánya a legközelebbi ülésben fogja tárgyalni. A magyarországi kir. közjegyzők egyletének emlékirata a törvényhozáshoz »a telekkönyvi betéteknek, a föld adókönyv és az állandó kataster adataival megegyező szerkesztéséről é s " a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módositásáról« szóló törvényjavaslatiránt. A törvényjavaslat első sorban célul tűzte a telekkönyvi betéteknek olyan szerkesztését, hogy azok adatai a földadókönyv és állandó kataszter adataival összhangban legyenek; továbbá olyan intézkedéseknek tételét, a melyek a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és állandó kataszter adataival összhangzásban vezetését a jövőre nézve biztosítsák. Kézzel fogható, hogy mily fontossággal bir a telekkönyvi betéteknek kontemplált szerkesztése és a célba vett intézkedések tétele nemzetgazdasági szempontból az ingatlan forgalom könnyítésre és a földhitel emelésére, államháztartási tekintetből pedig a földadónak zavartalan kivetésére és behajtására nézve. A törvényjavaslatnak ide vonatkozó rendelkezései a kitűzött cél megközelítésére elég alkalmasaknak tekinthetők. Kiegészitendök volnának azonban ezen rendelkezések oly intézkedéssel, mely szerint azon esetben, midőn az illető pénzügyi hatóság a földadókönyv vagy állandó kataszterben valamely változást eszközöl, erről a birtokállási lap illető rovatának kiigazít hatása tekintetéből az illető telekkönyvi hatóságot is értesíteni tartozzék. Fel volna veendő továbbá oly intézkedés is, mely az ármentesitett területnek és az ármentesitési tehernek telekkönyvi kitüntetését célozza ; még pedig kellő méltatásával annak, hogy egyrészt az ármentesitési teher csak az ármentesitési területet terheli, másrészt pedig, hogy a fenálló telekkönyvi rendeletek értelmében valamelyik tartozás a telekkönyvi jószágtestnek egyes részletét vagy ezen részletnek részét vagy hányadát telekkönyvszerüleg nem terhelheti. Figyelemmel végre azon körülményre, melynél fogva ezentúl sokkal több helyrajzi számmal ellátott részlet fog a telekkönyvben szerepelni, mint idáig, a telekjegyzökönyvben oly intézkedés felvétele mutatkozik szükségesnek, mely megengedje, hogy a telekkönyvi test megjelölése céljából az okmányokban, kérvényben, bejegyzési végzésben és magában a telekkönyvi bejegyezvényben addig, meddig a helyrajzi számok megszakítatlan alphabetikus sorrendben egymásra következnek, csak az első és utolsó helyrajzi szám idézése használtassák. (Folytatása köv.) Curiai és táblai értesítések. Alsó-Lendva. K. J. Ad 1. Hobor F. és tsai — Szokoli G.-né érk. 514/86 sz. a., n. e., eld. Fluck; ad 2. Ro senzveig II. — Horváth P. érk. 6276/86 sz. a., n. e.. eld. Vrana. — Apatin. Dr. K. L. A f. k. Kohrhammer J. — Hahm I. ügyet a T. hh., Nikacsev V. — Dokmanov Gv. ügyet mv. — Arad. Dr. M. D. A f. k. Magdu D.-né — özv. Szekesán D- né 5 rendbeli ügyet a C. hh. — Baja. H. Gy. A f. k. Komáromi M. — Schulcz J. ügyet a T. fo. — Ad 5. Rohm M. — dr. Klénancz Gy. ügyet a T. fo.; ad 6. ifj. Gratza J.— Lang Hajduska R. ügyet még dec. 15-én hh. ; ad 9. Kopp T. — Elmer A. érk. 482u0/85 sz. a., n. e., eld. Szabó J.; ad 10. Hefner J. — Mikics A. érk. 1309/86 sz. a., n. e., eld. Klimkó ; ad 11. Ziech H. — Tomanek K. érkezett 11805/86 sz. a.,n. e., eld. Végh. A többiről jövő számban. — Bátlaszék. T. S. A f. k. Liebhauser M. G eh ring J. ügyet a C. hh., — a T. pedig Herbszt K. és neje — Mihli G. ügyet mv., — Michéli B. és neje — Pteller A.-né ügyet szintén mv. — Békés. I. K. A C.-án : ad 1. Valiinger A. és t. — Mester A. érk. 1059/í>6 sz. a., n. e., eld. Jankovits ; ad 2. Pollák J. — Hoffer J. örök ügyben a C. a felébb, vu.; ad 3. Hídvégi G. — Sas A. ügyet a C. rmv. rhh.; a T.-án : ad 1. Püski J. — néh. Alexa L örök. érk. 12659/86 sz. a., n. e., eld. Szabó László ; ad 2. Sánta I. és t. — Gyulai J. és t. érk. 6041/86 sz. a., n. e., eld. Asztalos ; ad 3. Boros E. — Leleszi S. és t. ügyet már m. évi nov. 5-én a C. is elintézte, hh.; ad 4. Bulla S. — Kárász L ügy még n. j. fel. A többiről jövő számban. — B.-Csaba. Dr. B. L. A f. k. Rasofszki F. — Engel A. ügyet a C. mv. — Beregszász. R. G. A f k. Eisdörfer L — j Beregmegye ügyet a T. hh. — Brassó J. Gy. Ad 1. Bausznern G. — br. j Nyegedei A. ügyet a C. hh. ; ad 2. Simái T.-né — Simái ügy még n. e. — ('somafája. A. E. Jövő számban. — Debrecen. B. S. A f. k. Csics . 1 . — Gáli J.-né ügyet a T. hh. — Dr. K. S. A f. k. Mayer M. csődügyet a C. hh. — Duna-Földvár. F. I. Ad 1. Szűcs B. — özv. Becze G.-né érkezett 49283,85 sz a., n. e., eld. Klimkó; ad 2. Martinkovits —