Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

86 — Iparjog. — goknak, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának tájékoztatása. Az ipartestületek az 1884: XVII. törvénycikk, az 1922: XII. törvénycikk, valamint egyéb törvényes rendelkezések által hatáskörükbe utalt hatósági és egyéb teendőket is ellátják. A hatósági teendők végzésének kötelezettsége alól azonban a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetben az ipartestületeket előterjesztett kérelmükre felmentheti, azokat az ipartestületeket pedig, amelyek az említett teendőket kellőképpen ellátni nem tudják, vagy amelyeket a hatósági teendők elvégzésében mulasztás terhel, a kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával kérelmük nélkül is felmenti. Az ipartestületek a hatóságok felhívásait, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának megkereséseit elintézni kötelesek. Az ipartestületek elöljáróságuknak a közgyűléshez intézett évi jelentését, valamint önkormányzati szerveik határozataiból kifolyóan a kormány valamelyik tagjához intézett felterjesztéseiket az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának másolatban megküldeni kötelesek. Az ipartestületek érintkezését a hatóságokkal, valamint a kereskedelmi és iparkamarákkal és az ipartestületek országos központjával a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. 8- §« Ipartestület felekezeti vagy politikai egyesületet, politikai pártot nem alakíthat, nem támogathat, azok tevékenységében részt nem vehet, kizáróan saját céljaira szolgáló helyiségeiben politikai beszédek tartását vagy bárminő politikai célú tevékenység kifejtését nem engedheti meg, tagjait polgári és politikai jo-, gaik gyakorlásában, szükségleteik beszerzésében, termékeik és munkájuk értékesítésében nem korlátozhatja.