Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 172.51011932. K. M. sz. rendelet. — 79 alkalmazni az alatt az idő alatt, amely alatt építőipari munkát nem végez. Az üzletvezetőként alkalmazott egyén alkalmazásának tartama alatt ipart önállóan nem űzhet és más iparosnak üzletvezetője sem lehet. 2. §. Az 1. §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az elhunyt építőiparos iparát az építőiparos törvényes, törvényesített, vagy örökbefogadott kiskorú gyermekei vagy unokái javára a gyám (1922: XII. t.-c. 8. §.) folytatja. 3. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928: XII, t.-c. értelmében pénzbüntetéssel büntetendő az elhunyt építőiparosnak életben maradt házastársa, illetve az elhunyt iparos törvényes, törvényesített vagy örökbefogadott kiskorú gyermekeinek, vagy unokáinak gyámja, 1. ha az elhunyt építőiparos iparának folytatását az előírt szakképzettségnek saját személyében igazolása, avagy az előírt szakképzettséggel és egyéb kellékekkel rendelkező üzletvezető alkalmazása és az iparhatóságnál bejelentése előtt kezdi meg; 2. ha az üzletvezető személyében beállott változást az 1. §. második bekezdésében megállapított időn belül az elsőfokú iparhatóságnál be nem jelenti. 4. §. A jelen rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép életbe. Budapest, 1930. évi szeptember hó 10-én. 172.510/1932. K. M. számú rendelet a jogosulatlan iparűzés leküzdése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az iparosság részéről állandó panasz tárgya a jogosulatlan iparűzés gyakorisága, amely az ipari közigazgatási jogszabályokat lelkiismeretesen betartó iparosokat érzékenyen megkárosítja. A jogosulatlan iparűzés leküzdése érdekében kiadott rendeletekben (különösen az 1926. évi május hó 9-én 65.673. szám alatt és az 1928. évi május hó 8-án 81.161. szám alatt kelt rendeletekben), a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok már utasítást nyertek arra, hogy a jogosulatlan iparűzés eseteiben a rendőri büntető eljárást soronkívül folytassák le, az iparosság panaszainak jelentős részben mégis az az oka, hogy az eljárás lefolytatása hosszú időt vesz igénybe, s ennek következtében a jogerős büntető ítélet végrehajtása sok esetben célját veszti. Erre való tekintettel felhívom, hasson oda saját hatáskörében, hogy hatósági területén a rendőri büntető bírák a jogo-