Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 9.259/1933. K. M. sz. rendelet. — és 58. §-aiban nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az 1923. évi 78.004. K. M. számú rendelet 6. §-ának második bekezdése után a következő bekezdéseket kell felvenni: „A hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő iparos abban az esetben, ha a megbízást az adóstól kapta, a megbízó hitelezőinek nevét nem köteles üzleti könyvébe bevezetni. Köteles azonban a megbízónak hitelezőiről azok lakásának megjelölésével és az egyes hitelezőknél való eljárásának végleges eredményéről külön jegyzéket vezetni, Ebben a jegyzékben, amennyiben megbízójával nem úgynevezett átalánydíjazásban állapodott meg, az egyes hitelezőknél végzett eljárása alkalmával felmerült költségeket és munkadíjat (az eljárás díját) is feltűntetni köteles. Az üzleti könyvnek a megbízás elintézése napját jelző rovatába azt a napot kell bejegyezni, amely napon a közvetítő az üggyel kapcsolatos utolsó ténykedést végezte, az elért eredmény rovatában az eredményre általában kell utalni (pl, 50%-os egyesség az összes hitelezőkkel, 10—40%-os egyesség a hitelezők egy részével, stb,), a felszámított költségek és az eljárás díja rovatában pedig az összes költségek, illetőleg díjak végösszegét kell feltűntetni és a számbajövő egyes rovatoknál utalni kell a hitelezőkről és a hitelezőknél való eljárás végleges eredményéről készült külön jegyzékre. Az egyezkedést közvetítő a hitelezőkről és a hitelezőknél való eljárás végleges eredményéről vezetett jegyzéket, az ügyre vonatkozó összes okmányokkal együtt az üzleti könyvbe az üggyel kapcsolatosan történt utolsó bejegyzés keltétől számított öt éven át megőrizni köteles." 2. §. Az 1926. évi 69.192. K. M. számú rendelet 2. §-ának első bekezdése után a következő bekezdést kell felvenni: „Az előző bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az olyan kereskedőknél (iparosoknál) üzletszerzés céljából névre címzett levélben történő ajánlkozásra, akik maguk ellen magánegyességi, csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérték, vagy akik ellen csőd nyittatott. Ezeknél a kereskedőknél (iparosoknál) tehát a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő iparos kizárólag nevükre címzett levélben ajánlkozhatik." 3. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép életbe. Budapest, 1933. évi március hó 22-én. 147.852/1930. K. M. számú rendelet a beraktározásí vállalatoknál a biztosíték összegének megállapításáról. A beraktározásí vállalatoknál a biztosíték összegének újabb megállapítása vállván szükségessé, az 1884. évi XVII.