Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
70 — Iparjog. — ziókban) szobaasszonyi vagy szobalányi teendők végzésére a jelen rendelet életbelépésekor alkalmazva vannak, illetőleg azezt az időpontot megelőző hat hónapon belül alkalmazva voltak. Ezeket a nőket fogadókban (szállodákban, penziókban) úgy meglévő munkahelyükön, mint állásváltoztatás esetében szobaasszonyi vagy szobalányi teendők végzésére továbbra is szabad alkalmazni. Az elsőfokú iparhatóság a rendőrhatóság meghallgatása után a fogadót (szállodát, penziót) fenntartó azoknak az iparosoknak, akik kötelezik magukat arra, hogy megfelelő felügyelettel biztosítják azt, hogy női személyzetük a fogadókban (szállodákban, penziókban) kéjelgést ne űzzön s akiknél a női személyzet szigorú ellenőrzésére megvan a lehetőség, visszavonásig engedélyt adhat arra, hogy a szobaasszonyi és szobalányi teendők végzésére negyven évesnél fiatalabb, de huszonnegyedik életévüket már betöltött nőket is alkalmazhassanak. Fogadót (szállodát, penziót) fenntartó attól az iparostól, aki a jelen szakasz második, illetőleg harmadik bekezdése alapján negyven évesnél fiatalabb nőket alkalmaz s akinek a szobaasszonyi és szobalányi teendők végzésére alkalmazott női személyzete valamelyik tagjáról a rendőrhatóság megállapítja, hogy alkalmazásának ideje alatt keresetszerü titkos kéjelgést űzött, az elsőfokú iparhatóság a negyven évesnél fiatalabb nőknek szobaasszonyi, illetőleg szobalányi minőségben alkalmazására vonatkozó engedélyt visszavonja. 2. §. Vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben, tejívócsarnokokban és cukrászdákban a vendégek kiszolgálására és a felirónői teendők végzésére huszadik életévüket még be nem töltött nőket alkalmazni tilos. Korcsmákban az említett teendők végzésére huszonnegyedik életévüket még be nem töltött nőket alkalmazni nem szabad.*) Az első bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a tizennyolcadik életévüket betöltött, de huszonnegyedik életévüket még el nem ért azokra a nőkre, akik vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben, tejivócsarnokokban, korcs*) Az első bekezdés ezen szövegét a 6991/1933. K. M. sz, rendelet állapította meg.