Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

66 — Iparjog. — A 78.000/1923. K. M. számú rendelet fentebb idézett 8. §-ának utolsó bekezdéseként a következő rendelkezést iktatom be: Az üzlet vezetésére jogosult és az előírt szakképzettséggel rendelkező tag bejelentésére engedhető határidő megállapításánál az iparhatóságnak a fennforgó körülményeket minden esetben gondosan mérlegelnie kell. Amennyiben a viszonyok az előírt követelményekkel rendelkező új tagnak megnyerését aránylag rövidebb időn belül is lehetővé teszik, az iparhatóság erre a célra megfelelő rövid, például egy hónapos, esetleg két hónapos határidőt is megállapíthat. Az így megállapított határidőt az iparhatóság megokolt kérelemre esetleg több izben is meghosszabbíthatja, önként értetődően azzal a korlátozással, hogy az utóbb esetleg több izben is adott meghosszabbítások az eredetileg megállapított határidő hozzászámításával semmi esetre sem haladhatják meg a törvény 4. §-a szerint megállapítható hat hónapi leghosszabb határidőt. 3. §. A 78.000/1923. K. M. számú rendelet 27. §-ának 4. bekezdését a következő rendelkezéssel egészítem ki: Kereskedelmi és iparkamara székhelyén a konkrét eset elbírálása céljából az iparhatóságnak a kereskedelmi és iparkamara, az iparfelügyelőség és az ipartestület meghívásával nyolc napon belül helyszíni szemlét kell tartania. A helyszíni szemle során a megálapított adatokat s a meghívottak szakvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni és ezen jegyzőkönyv tartalmának mérlegelésével kell az iparhatóságnak a további rendelkezéseket megtennie. 4. §. A 78.000/1923. K. M. számú rendelet 98. §-át a következő rendelkezésekkel egészítem ki: Azokban az esetekben, amelyekben a képesítéshez kötött iparra szóló iparjogosítványért folyamodó iparát valamelyik kereskedőnek üzlethelyiségében kívánja gyakorolni, ezt a körülményt az iparjogosítvány kiadására irányuló beadványában a kereskedő nevének és az üzlethelyiségnek feltüntetésével be kell jelentenie. Az iparhatóságnak ilyen esetekben meg kell vizsgálnia, hogy a kereskedő az iparjogosítványért folyamodót nem csupán azért fo£adja-e be üzlethelyiségébe, hogy őt az iparjogosítvány elnyerése után másokkal szemben önálló