Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

64 — Iparjog. — gyában hivatali elődöm által 78.000/1923. K. M. szám alatt kiadott rendeletet az idézett törvény 58. és 137. §-aiban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelkezésekkel egészítem ki. A 78000/1923. K. M. sz. rendeletet L: Hiteljog III. k. 463. 1. Í. §. A 78.000/1923. K. M. számú rendelt 4. §-ának 3. bekezdését a következő rendelkezésekkel egészítem ki: Azoknál az iparoknál, amelyeknél a munkát nem kizáróan műhelyekben, hanem jelentékeny részben műhelyeken kívül végzik (aminők például a szerelő, a tetőfedő, mázoló, épületbádogos, épületlakatos, épületasztalos, stb. iparok), a külső munkákon dolgozó, de műszakilag egy-egy ipartelepről, műhelyből irányított műszaki tisztviselőket, segédeket és szakmunkásokat a gyárszerű iparűzéshez megkívánt alkalmazotti létszám szempontjából számításba kell venni. Azoknál az iparoknál ellenben, amelyeknél a termelő munkát az ipartelepen vagy műhelyben végzik, az ugyanannak az iparosnak ugyanazon község vagy város területén fenntartott ipartelepein, műhelyeiben vagy üzleteiben alkalmazott műszaki tisztviselőket, segédeket és szakmunkásokat, a gyárszerü iparűzéshez megkívánt alkalmazotti létszám szempontjából csak abban az esetben lehet számításba venni, ha valamennyi ipartelepnek, műhelynek vagy üzletnek munkáját az ipartelepek vagy üzletek egyikéből irányítják, nevezetesen, ha egy ipartelepről, műhelyből vagy üzletből kiadott munkát végeznek valamennyi ipartelepen, műhelyben vagy üzletben s ha ezen az egy ipartelepen, műhelyen vagy üzleten kivül, amelyből a munkát kiadják, a többiben a személyzet munkát, megrendelést a közönségtől át nem vehet. Ezen rendelkezések szempontjából azokat a munkásokat kell szakmunkásoknak tekinteni, akik olyan munkát végeznek, amelynek végzéséhez bizonyos gyakorlat szükséges s amely munkát arra ki. nem oktatott avagy arra be nem gyakorolt munkásokkal végeztetni nem lehet. 2. §« A 78.000/1923. K. M. számú rendelet 8. §-át az első bekezdése után beiktatott következő szöveggel egészítem ki: A Törvény 4. §-ának harmadik bekezdésében félre nem magyarázható kifejezést nyer, hogy közkereseti és betéti társaság iparűzése esetében a társaság egyik tagjának saját szemé-