Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

36 — 1932: IX. t.-c. a hitelsértésről. — kényszeregyességet vagy kényszerfelszámolást elren­deltek-e vagy nem. 7. §. Ha egyesület vagy kereskedelmi társaság az adós, az 1., a 2., a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott bűntett vagy vétség miatt a felelősség a vagyon keze­lésével, illetőleg az üzlet vezetésével, vagy az ügyek intézésével megbízott azokat a személyeket terheli, akik a cselekményt elkövették. 8. §. Ha az 1., a 2., a 4, vagy az 5. §-ban meg­határozott bűntettet vagy vétséget nem az adós, hanem olyan személy követte el, aki megbízás vagy egyéb jogviszony alapján az adós vagyonával vagy ennek egy részével rendelkezik, úgy büntetendő, mintha ő lenne az adós. 9. §. Vétséget követ el és két évig terjedhető fog­házzal büntetendő a hitelező, aki a maga vagy más részére ajándékot vagy más előnyt fogad el azért, hogy a csődeljárás vagy a csődönkívüli kényszeregyességi vagy kényszerfelszámolási eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájáruljon, vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, jogorvoslatot használjon vagy ne használjon, vagy a jogorvoslatról lemondjon. 10. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tetés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár a csődeljá­rás, akár a csődönkívüli kényszeregyességi vagy a kényszerfelszámolási eljárás során tudva koholt vagy fenn nem álló követelést érvényesít. 11. §. Akit csődeljárásban, csődönkívüli kényszer­egyességi vagy kényszerfelszámolási eljárásban az adós vagyonának kezelésével, gondozásával, felügye­letével vagy ezek ellenőrzésével megbíztak, ha meg­bízatása körében akár a hitelezőknek, akár az adósnak tudva és akarva vagyoni kárt okoz, hűtlen kezelés vétsége, illetve büntette címén a Btk. 361. §-ának első

Next

/
Thumbnails
Contents