Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 3.89011932. M. E. sz. rendelet. — 23 jogi megbízottat, végül a kényszeregyességi adóst ós pedig, utóbbit azzal a felhívással, hogy a tárgyaláson személyesen is jelenjék meg. Ezen az el nem halasztható tárgyaláson a kényszeregyességi adósra az ügyvédi képviselet kötelező. A bíró egyrészről az OHE által az adós vagyoni helyzetére és az azzal kapcsolatos ténykörülményekre vonatkozóan történt megállapítások, a hitelezők, adós, a vagyonfelügyelő és a bírósági jogi megbízott előterjesztésének meghallgatása után nyomban határoz az egyesség jóváhagyása kérdésében. Ha a bíró a létrejött magánegyességet jóvá nem hagyja, az eljárás eddigi megismétlésének mellőzésével az eljárást nyomban megszünteti (1410/1926. M. E. számú rendelet 85. §-a). Ha az OHE, illetőleg kamarakerületi szerve előtt az egyesség létre nem jött és a bíróság előtti ezen a tárgyaláson az OHE, illetőleg kamarakerületi szerve, valamint a tárgyaláson megjelent, szavazásra jogosult hitelezők tőke szerinti többsége kijelenti, hogy a szavazás megismétlését az egyesség létrehozása érdekében megokoltnak látja, a bíró, ha az eset körülményei ezt szükségessé teszik, az iratokat az egyesség újabb szavazással való megkísérlése céljából az OHE-nek, illetőleg kamarakerületi szervének azzal a felhívással adja vissza, hogy az egyesség létrehozását meg nem hosszabbítható 15 nap alatt a fennálló jogszabályoknak megfelelően újabb szavazással kísérelje meg és az eredményt haladéktalanul jelentse. Amennyiben újabb szavazás alapján egyesség jött létre, a bíró tárgyalás kitűzése nélkül határoz az egyesség jóváhagyása kérdésében, amennyiben pedig ekként egyesség nem jött létre, vagy ha az előbbiek értelmében a magánegyességnek újabb szavazással való megkísérlését helyénvalónak nem látja, az eljárást újabb tárgyalás megtartása nélkül megszünteti. IV. 9. §. Sem az OHE-nek, sem fiókjának vagy kamarakerületi szerveinek alkalmazottai, vagy egyéb szervei, állandó megbízottai, ideértve ügyészeiket, azok társait és ügyvédi irodai alkalmazottait is, a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban sem a kényszeregyességi adóst nem képviselhetik, sem az értékesítés alá került vagyonhoz tartozó követelések behajtásával nem bízhatók meg.