Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
— 3.89011932. M. E. sz. rendelet. — 19 mított 10 hónap alatt, 10 egyenlő havi részletben fogja megfizetni". 2. §. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 16. §-a 1. bekezdésének első mondata hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép: Az adóst kötelezni kell az Országos Hitelvédő Egylet (OHE), a vagyonfelügyelő és a bírósági jogi megbízott (5. §.) részére előreláthatóan járó, az adós részéről előterjesztett ideiglenes mérleg alapján kiszámított költség legalább felének, valamint a törvénykezési illetékek tárgyában fennálló jogszabályok (100. §.) szerint fizetendő illetékeknek letétbehelyezésére (85. §. 1. bek. 2. pontja). 3. §. Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 29. §-a annyiban módosul, hogy a magánegyesség érvényes létrejöttéhez az ott említett hitelezők követelésének számszerű együttes öszszege alapján számított „legalább 75%" helyébe „legalább 66%" lép. 4. §. Az idézett rendelet 56. §-ának a 62.997/1926. I. M. számú rendelettel módosított 3, bekezdése, valamint ugyanennek a §-nak 4. bekezdése hatályát veszti és ezek helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az előbbi bekezdésben említett költség összegét — ideértve az egyeztető szerv által esetleg igénybe vett vagyonellenőrzőnek és szakértőnek a díját is — a bíró állapítja meg; e megállapításban a hitelezők követelésének kielégítésére tényleg rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezetet, tekintet nélkül arra, hogy egyesség létrejött-e vagy sem, akként kell alapul venni, hogy 60.000 pengőig 2.5%, 60.000—150.000 „ 2%, 150.000—300.000 „ 1.5%, 300.000 pengőn felül 1% jár, lépcsőzetes számítás szerint. Ha a hitelezők követelésének kielégítésére tényleg rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezet a 10.000 pengőt meg nem haladja, a bíró az egyesség létre nem jötte esetében az előbbi bekezdésben említett költség összegét annak legfeljebb egyharmadával mérsékelheti, ha azt aránytalanul magasnak találja. 2'